Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-01-13 / 1. szám
TÁJOLÓ•TÁJOLÓ•TÁJOLÓ•TÁJOLÓ •TÁJOL Konrad Heiden: Hitler Közel ötven éve annak, hogy a nemzetiszocializmus (az osztályszocialista bolsevizmus tejtestvére) — a totalitárius állameszme egyik századunkbeli modellje — kinyilvánította világraszóló embertelenségét: háborúba kezdett. Történészek dolga, hogy értékeljék az ötven-egynéhány esztendő eseményeit, írók-publicisták dolga, hogy az időszak kimagasló személyiségeiről számot adjanak műveikben. Konrad Heiden Hitler című műve nem mai keletű. A Bethlen Gábor Könyvkiadó készítette elő újrakiadását a korábbi pozsonyi kiadás alapján, Kérő Pál fordításában. A könyvet Pozsonyban, az Eugen Prager Könyvkiadó Vállalat adta ki annak idején. Ez a mű a Hitler-irodalom egyik igen fontos, sajátos részleteket megvilágító munkája, amelynek közreadását nemcsak a kötet minősége indokolja, hanem az a szándék is, hogy irányt szabjon a témával foglalkozó későbbi kiadások szellemének. A diktátorokat nem menti, nem mentheti semmi. Egy részlet a könyvből: „Jönnek a gengszterek!” A borbélyok ipartestületi elnökét egyik középnémet városban meglátogatja Hitler hatalomra jutása után (1933-ban) egyik iparostársa, és azt mondja: „Közlöm Önnel, feladom az üzletemet. Nem bírom tovább fenntartani a boltot.” „Szomorú dolog” — mondja az ipartestületi elnök —, mennyi kollégából fogy ki mostanában a szusz. Ez onnan van, hogy a munkások nem keresnek, és nem törődnek vele, ha megnő a hajuk. És mit fog most csinálni?" — „Van valami kilátásom.” — „Hogy képzeli, az istenért — mondja az ipartestületi elnök —, azt hiszi, ver14 Nő gődhet még valamire mostanság a pártjával?" A másik azonban gyanakvóan: „Micsoda pártról beszél maga? Melyik pártot gondolja?” — „Hiszen tudja a testületben mindenki, hogy maga kommunista." Erre a másik ordítani kezd: „Tudtam, mindjárt gondoltam, ezt fogja mondani! Hát téved!” — És fölemeli kabátja hajtókáját. Eldugott horogkereszt válik láthatóvá. — „A nácik révén állást kapok a városi jótékonysági hivatalban!" Horogkereszt a hajtóka alatt, kifelé marxista megnyilvánulás, azaz minden fiókban más pártkönyvecske! Tízezerszámra voltak ilyenek. A diktátor elhitette az emberekkel, hogy minden, ami történik, értük történik. És az emberek elhitték. S abban a pillanatban megállt az élet, meghalt az erkölcs. Nem látták a veszélyt. Hogyan történhetett mindez? Miből vette az erőt a diktátor a „művéhez”? Miből született a „mű"? És ki volt ez az ember? Tizenöt évi kutatómunka alapján keresi a választ Konrad Heiden. Ismernünk kell a történetet hogy soha többé ne higgyük el, hogy minden, ami történik, értünk történik - olvashatjuk a fülszövegben. A Sztálin-monográfiák után (Rój Medvegyevé is feltűnt a láthatáron) oda kellene figyelnünk a történelmi párhuzamokra... —kőszegi— A térképkiadás dilemmája Mivel a Szovjetunió és Jugoszlávia a széthullás állapotába jutott, patthelyzetben vannak a térképészek, és halogatják az új térképek megjelentetését. A Szovjetunió és volt köztársaságai határainak átrajzolása a legnagyobb változás lenne a világ térképén azóta, hogy a 60-as években az afrikai országok nagy számban nyerték el függetlenségüket. Rand McNally, aki magát a világ legnagyobb kereskedelmitérkép-forgalmazójának tartja, napról napra halogatja bizonyos térképek megjelentetését, várva a moszkvai és balkáni fejleményeket... Nehéz helyzetben van a Skokle (Illinois állam) kiadó is. Egyfelől igyekszik elkerülni, hogy sietve kinyomtasson olyan térképeket, amelyek később félrevezetőnek bizonyulnak, másfelől biztos akar lenni abban, hogy 14 világatlasza — a hozzájuk tartozó jegyzetekkel, táblázatokkal és a világ országai nemzeti lobogóinak feltüntetésével — naprakész lesz. George Demko, az amerikai külügyminisztérium egykori geográfusa szerint lehetséges, hogy csak évek múltán jelenik majd meg hivatalos amerikai térképeken, ha bármely változás következnék be a nemzeti és etnikai konfliktusoktól sújtott Szovjetunió, illetve Jugoszlávia területén. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a diplomácia nagyon óvatos és körültekintő olyan kérdésekben, amelyeket a legtöbb ember jelentéktelennek tart, mint például az ország elnevezése, határai, különleges megjelölések stb. Az Egyesült Államokban minden hivatalos térképet jóvá kell hagynia a külügyminisztériumnak, ugyanis döntő szava van a hivatalos szervek, a CIA és a védelmi minisztérium térképkiadási öszszehangoló tevékenységében. —cúth— Űj könyv népművészetünkről KISALFÖLDI ÉS GÖMÖR1 NÉPI ÉPÍTÉSZET I íANÖS - TK :;hy káimín Budapest, 1991 Nem könnyű manapság tájékozottnak lenni a könyvpiacon, ahol jelenleg legalább akkora káosz uralkodik, mint mindennapi életünk bármelyik más területén. Az elmúlt évtizedekben monopolhelyzetben lévő néhány kiadónk — az állami támogatás elmaradása, az infláció és egyéb merevségek miatt — a csőd szélére jutott, s ugyanígy omladozik a könyvterjesztők eddig egyedüli rendszere is. Miközben gomba módra szaporodnak az új kiadók, az intézmények, szervezetek saját kiadványaikat mind igyekeznek maguk megjelentetni. Olvasó legyen hát a talpán, aki a piacot lassan nálunk is elöntő könyváradatban nyomon követi a történéseket, és nem hagy ki egyetlen számára fontos könyv megjelenését sem. Nehéz tudomást szerezni például az olyan kiadványokról, mint a Kisalföldi és gömöri népi építészet című szép album, amely Thain János és Tichy Kálmán, a népművészet értékeinek megmentésén századunk első felében buzgón fáradozó két hazafi rajzait tartalmazza. A kiadvány Budapesten jelent meg a Néprajzi
