Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1992-01-13 / 1. szám

TÁJOLÓ•TÁJOLÓ•TÁJOLÓ•TÁJOLÓ •TÁJOL Konrad Heiden: Hitler Közel ötven éve annak, hogy a nemzetiszocializmus (az osztályszo­cialista bolsevizmus tejtestvére) — a totalitárius állameszme egyik száza­­dunkbeli modellje — kinyilvánította világraszóló embertelenségét: hábo­rúba kezdett. Történészek dolga, hogy értékeljék az ötven-egynéhány esztendő eseményeit, írók-publicisták dolga, hogy az időszak kimagasló személyiségeiről számot adjanak mű­veikben. Konrad Heiden Hitler című műve nem mai keletű. A Bethlen Gá­bor Könyvkiadó készítette elő újrakia­dását a korábbi pozsonyi kiadás alap­ján, Kérő Pál fordításában. A könyvet Pozsonyban, az Eugen Prager Könyv­kiadó Vállalat adta ki annak idején. Ez a mű a Hitler-irodalom egyik igen fon­tos, sajátos részleteket megvilágító munkája, amelynek közreadását nemcsak a kötet minősége indokolja, hanem az a szándék is, hogy irányt szabjon a témával foglalkozó későbbi kiadások szellemének. A diktátorokat nem menti, nem mentheti semmi. Egy részlet a könyvből: „Jönnek a gengszterek!” A borbélyok ipartestü­leti elnökét egyik középnémet város­ban meglátogatja Hitler hatalomra ju­tása után (1933-ban) egyik iparostár­sa, és azt mondja: „Közlöm Önnel, fel­adom az üzletemet. Nem bírom to­vább fenntartani a boltot.” „Szomorú dolog” — mondja az ipartestületi elnök —, mennyi kollégá­ból fogy ki mostanában a szusz. Ez onnan van, hogy a munkások nem ke­resnek, és nem törődnek vele, ha megnő a hajuk. És mit fog most csi­nálni?" — „Van valami kilátásom.” — „Hogy képzeli, az istenért — mondja az ipartestületi elnök —, azt hiszi, ver­14 Nő gődhet még valamire mostanság a párt­jával?" A másik azonban gyanakvóan: „Micsoda pártról beszél maga? Melyik pártot gondolja?” — „Hiszen tudja a testületben mindenki, hogy maga kom­munista." Erre a másik ordítani kezd: „Tudtam, mindjárt gondoltam, ezt fogja mondani! Hát téved!” — És fölemeli ka­bátja hajtókáját. Eldugott horogkereszt válik láthatóvá. — „A nácik révén állást kapok a városi jótékonysági hivatalban!" Horogkereszt a hajtóka alatt, kifelé marxista megnyilvánulás, azaz minden fiókban más pártkönyvecske! Tízezer­számra voltak ilyenek. A diktátor elhitette az emberekkel, hogy minden, ami történik, értük történik. És az emberek elhitték. S abban a pilla­natban megállt az élet, meghalt az er­kölcs. Nem látták a veszélyt. Hogyan történhetett mindez? Miből vette az erőt a diktátor a „művéhez”? Miből született a „mű"? És ki volt ez az ember? Tizenöt évi kutatómunka alapján keresi a választ Konrad Heiden. Ismernünk kell a törté­netet hogy soha többé ne higgyük el, hogy minden, ami történik, értünk történik - olvashatjuk a fülszövegben. A Sztálin-monográfiák után (Rój Med­­vegyevé is feltűnt a láthatáron) oda kel­lene figyelnünk a történelmi párhuza­mokra... —kőszegi— A térképkiadás dilemmája Mivel a Szovjetunió és Jugoszlávia a széthullás állapotába jutott, patthelyzet­ben vannak a térképészek, és halogatják az új térképek megjelentetését. A Szov­jetunió és volt köztársaságai határainak átrajzolása a legnagyobb változás lenne a világ térképén azóta, hogy a 60-as években az afrikai országok nagy szám­ban nyerték el függetlenségüket. Rand McNally, aki magát a világ leg­nagyobb kereskedelmitérkép-forgalma­­zójának tartja, napról napra halogatja bi­zonyos térképek megjelentetését, várva a moszkvai és balkáni fejleményeket... Nehéz helyzetben van a Skokle (Illino­is állam) kiadó is. Egyfelől igyekszik el­kerülni, hogy sietve kinyomtasson olyan térképeket, amelyek később félreveze­tőnek bizonyulnak, másfelől biztos akar lenni abban, hogy 14 világatlasza — a hozzájuk tartozó jegyzetekkel, tábláza­tokkal és a világ országai nemzeti lobo­góinak feltüntetésével — naprakész lesz. George Demko, az amerikai külügymi­nisztérium egykori geográfusa szerint le­hetséges, hogy csak évek múltán jelenik majd meg hivatalos amerikai térképeken, ha bármely változás következnék be a nemzeti és etnikai konfliktusoktól sújtott Szovjetunió, illetve Jugoszlávia terüle­tén. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a diplomácia nagyon óvatos és kö­rültekintő olyan kérdésekben, amelyeket a legtöbb ember jelentéktelennek tart, mint például az ország elnevezése, ha­tárai, különleges megjelölések stb. Az Egyesült Államokban minden hiva­talos térképet jóvá kell hagynia a kül­ügyminisztériumnak, ugyanis döntő sza­va van a hivatalos szervek, a CIA és a védelmi minisztérium térképkiadási ösz­­szehangoló tevékenységében. —cúth— Űj könyv nép­művészetünkről KISALFÖLDI ÉS GÖMÖR1 NÉPI ÉPÍTÉSZET I íANÖS - TK :;hy káimín Budapest, 1991 Nem könnyű manapság tájékozott­nak lenni a könyvpiacon, ahol jelenleg legalább akkora káosz uralkodik, mint mindennapi életünk bármelyik más terü­letén. Az elmúlt évtizedekben monopol­helyzetben lévő néhány kiadónk — az állami támogatás elmaradása, az inflá­ció és egyéb merevségek miatt — a csőd szélére jutott, s ugyanígy omlado­zik a könyvterjesztők eddig egyedü­li rendszere is. Miközben gomba módra szaporodnak az új kiadók, az intézmé­nyek, szervezetek saját kiadványaikat mind igyekeznek maguk megjelentetni. Olvasó legyen hát a talpán, aki a pia­cot lassan nálunk is elöntő könyváradat­ban nyomon követi a történéseket, és nem hagy ki egyetlen számára fontos könyv megjelenését sem. Nehéz tudomást szerezni például az olyan kiadványokról, mint a Kisalföldi és gömöri népi építészet című szép album, amely Thain János és Tichy Kálmán, a népművészet értékeinek megmentésén századunk első felében buzgón fárado­zó két hazafi rajzait tartalmazza. A ki­advány Budapesten jelent meg a Néprajzi

Next

/
Thumbnails
Contents