Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1992-03-23 / 5. szám

Oktatásügyünk nyavalyái Fiatal és tapasztalatlan újságíró koromban — pár hete — elindultam minisztériumaink egyikébe. Arról hallottam ugyanis, hogy új koncepció készül a magyar iskolák számára a szlováknyelv-tanítás tökéletesításe céljából. Mostanában úgyis annyit cikkezünk az oktatásügy egészének válságáról pró és kontra, hogy — gondoltam — végre valami kézzelfog­ható eredmény, végre megmozdult valami, méghozzá egy igencsak kényes és fontos területen. Mert az, hogy gyereke­ink — és mi magunk is — kisebbségben élve elsajátítsuk az ország nyelvét, ahol élünk, magyarán, hogy beszéljünk szlo­vákul is, egyértelműen szükségszerű. Hogy azután az egymás mellett élők nyelvének kölcsönös ismerete vegyes lakosságú vidékeinken visszafelé miért nem természetes, most ne fir­tassuk! Iskoláinkban felmérések készültek a szlovák nyelv ismere­téről, és az illetékesek a — nem is olyan új — kommunikáci­ós készség elmélyítését szorgalmazó módszert választották kiindulópontul. Csakhogy... és most bukkan fel a víziló a zavarosból (hogy egyik kollégám kedvenc állatkáját idézzem), méghozzá azért, mert az új koncepción dolgozó szakemberek javarészt ugyan­azok az elvtársak — bocsánat, ez nyelvbodás volt —, akik azt elmúlt évtizedekben sorozatosan gyártották — alkalmanként változó címszavak alatt — a munkaterveket. S nem csak szlo­vák nyelvtanból! Na jó, én tudom, hogy a legtöbb úgyis a pedagóguson mú­lik, és ha a nebuló nem „nyelv- vagy ilyen-olyan érzékeny”, akkor hiába minden... Az is nyilvánvaló, hogy a feddhetetlen múltú és hozzáértő szakemberek száma nem csak az oktatás­ügyben kevés, azaz abból kell élni, ami van. A kérdés csupán az, hogy mennyire hiteles az a törekvés, amely a kisebbségi iskolarendszer megreformálására irányul. „Magánlusztrálá­­som” eredményeképpen ugyanis megállapítottam, hogy az oktatásügy legfelsőbb szintjén alig akad olyan személy, aki­hez én mint újságíró bizalommal fordulhatnék. Persze nem bánnám, ha mindez csupán az én tapasztalatlanságom számlá­jára íródna, s nem az oktatásügyi minisztérium szobáit a mai napig túltelítő funkcionáriusok miatt kellene felsóhajtanom: mi lesz veled, ISKOLA?! Most írjam ide a végére, hogy bizakodjunk? Melyik szülő gyerekének van néhány fölösleges éve? No V megjelenik minden páratlan héten hétfőn Felelős szerkesztő: KOCSIS ARANKA Olvasószerkesztő: KOPASZNÉ CSÉFALVAY ESZTER Grafikai szerkesztő: BÉLÁK ATTILA Környezet: ISKI IBOLYA Közélet: NAGYVENDÉGI ÉVA Gyermek és iskola: M. CSEPÉCZ SZILVIA Kultúra: CŰTH JÁNOS Szépség és egészség: MÉSZÁROSNÉ LAMPL ZSUZSANNA Levelezés: NAGY ANDREA Levélcím: Nevádzová 5, 821 01 Bratislava, Tel - 221 302/324, 222 434/324, 222 231/324 Kiadja a Diákhálózat a Dh-Press Kiadó gondozásában Felelős kiadó: a Dh-Press Kiadó igazgatója Cím: Nevádzová 5, 821 01 Bratislava, Hirdetésfelvétel: a Kiadó címén, illetve telefaxon: 238 908 Nyomja a Polygrafické závody, Pekná cesta 6, 827 00 Bratislava Nyomdai előkészítés: Kalligram kft. Bratislava Terjeszti a PNS-ÚED és a Mediaprint-Kapa Előfizethető a helyi postahivatalokban, illetve a szerkesztőség címén postautalványon, valamint átutalással a VÚB Bratislava-vidiek 943307-112 számlaszámon Előfizetési díj negyedévre 50,70 Kcs, fél évre 101,40 Kcs, egész évre 202,80 Kcs Index: 49413

Next

/
Thumbnails
Contents