Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)

1992-02-24 / 4. szám

1963. november 22-е emlékezetes dátuma az amerikai történe­lemnek. Ezen a napon öl­ték meg Dallasban az USA 35. elnökét, a mindenki ál­tal szeretett és tisztelt John Fitzgerald Kennedyt. „Az évszázad merényletét” ál­talános gyász követte, de a gyilkosságot azóta is a ti­tokzatosság homálya lengi körül. Egészen mostanáig. Ugyanis 28 évvel később ugyanezen a napon mutat­ták be Los Angelesben Oli­ver Stone, a „Vietnam-szak­­értő” rendező új filmjét, a J.F.K.-t. Határtalan a meg­botránkozás. A bemutató napján a mozi előtt feldü­hödött tömeg szidalmazta és gyilkossággal fenyeget­te a rendezőt és a főszere­pet játszó Kevin Costnert. Stone azóta csak testőrei társaságában merészkedik az utcára. Costner, úgy lát­szik, ezt a „szerepet” is kaszkadőrök és más kiegé­szítő személyzet nélkül maga akarja végigjátszani, bár azóta egy januári tévé­interjúban beismerte, hogy veszélyeztetve érzi magát. De miért ez a hirtelen tá­madt nagy ellenszenv? Sto­ne is, Costner is ízig-vérig amerikai — tehát patrióta —, ám mindkettőjükre jel­lemző, hogy hazájuk törté­nelmének aranytollal írt fejezeteit szeretik árnyal­tabban ábrázolni (emlé­kezzünk csak A szakasz vagy A farkasokkal tán­coló című híres filmekre). Most azonban úgy tetszik kissé túlfeszítették a húrt. A tisztes amerikai befoga­dóképességnek is vannak határai, főleg ha olyan ér­zékeny pontról van szó, mint amilyen a Kennedy­­gyilkosság... Már a forgatás is gon­dokkal kezdődött. Dallas város elöljárói csak a for­gatókönyv gondos átta­nulmányozása és a rende­ző 50 ezer dolláros „aján­déka” után egyeztek bele abba, hogy a stáb belép­hessen a néhai raktárépü­letbe, ahonnan L.H.Os­­wald, az állítólagos gyil­kos a lövést leadta. Es itt van maga a forgatókönyv is, amely Jim Garrison há­rom éve megjelent köny­véből (On the Trails of the Assassins — A gyil­kosok nyomában) ké­szült. Jim Garrison pedig az a New Orleans-i bíró, aki már 1963-ban sem ér­tett egyet az Earl Warren által képviselt hivatalos változatta, mely szerint Oswald magányos gyil­kos. Garrison szerint az elnök meggyilkolását a CIA, az FBI, a texasi szél­sőjobboldal, valamint a Pentagon és a fegyver­­gyártásban érdekelt kö­rök szervezték meg, az utóbbiak attól való félel­mükben, hogy J.F.K. — ígérete szerint — 1964- ben valóban hazahívja az amerikai egységeket Viet­namból. Ezt a Jim Garri­­sont játssza a filmben Ke­vin Costner, vagyis szere­péből adódólag olyan dolgokat kell kimondania, amelyeket nemcsak a nép, hanem a politikusok többsége sem hallgat szí­vesen... A további probléma — s talán ez háborítja fel legin­kább az amerikaiakat —, hogy a filmben Kennedy személyét is éri kritika. Például azzal vádolják, hogy a fontos posztokra saját embereit vagy család­tagjait ültette, sőt elképzel­hető, hogy a korrupció sem volt tőle idegen. A kor­mány és a vizsgálóbizott­ság is megkapja a magáét. A nézők dühöngenek, hogy valaki megkérdőjele­zi az imádott elnök szemé­lyének tisztaságát. A leg­több szenátor még ma is a Warren-féle verzióra eskü­szik, Edward Kennedy hallgat, Bush elnök nem­mel válaszol Stone rende­zőnek a kormányhoz inté­zett felhívására, hogy a 2029-ig zárolt titkos doku­mentumokat már most hozzák nyilvánosságra. Rá­adásul Bush megvádolja Stone-1, hogy rágalmazza az USA hírszerző és kémel­hárító szolgálatál... S a kriti­kusok? Diplomatikusan nyilatkoznak a filmről. Vé­leményük szerint Stone csak azokkal a tényekkel foglalkozik, amelyek bele­illenek a forgatókönyvbe, a többi tényt figyelmen kí­vül hagyja, tehát a gyilkos­ságról a saját elképzelését mondja el. Nagyon eredeti vélemény, főleg ha hozzá­számítjuk, amit mindenki sejt vagy már tud, hogy itt nem dokumentumfilmről van szó... Akárki akármit mond is, a film kapcsán már eddig két fontos részlet került Fidel Castro is a film mellett voksol, s a bemu­tató után néhány nappal elmondta, hogy Kennedy meggyilkolásának napján az elnök egyik megbízott-Ш ШЯ ДЙШ il02f;\ SHÉ J.F.K. AZAZ JOHN FITZGERALD KENNEDY napvilágra. Kennedy volt barátnője, Judith Exner — aki 63-ban nem tett ta­núvallomást, mert féltette az életét — most elárult egyet s mást. Például hogy az elnök bizony kapcsolatban állt a maffi­ával, s a bűnszövetkezet­nek is köszönhető, hogy megnyerte a választáso­kat. Judith Exner látta a filmet, s már nem fél, mert rákbetegként napjai úgyis meg vannak szám­lálva. ja Havannában járt, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország kapcsolatának normalizálásáról. Ez is olyan „részlet”, amelyről eddig senki sem tudott. Oliver Stone szerint már ezért is megérte megcsi­nálni a filmet. Kevin Cost­ner pedig csak ennyit mond: „Én is tisztelem John F. Kennedyt, de tisz­tázni kell ennek a gyil­kosságnak a hátterét.” —lampl— Nő 15

Next

/
Thumbnails
Contents