Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-02-24 / 4. szám
1963. november 22-е emlékezetes dátuma az amerikai történelemnek. Ezen a napon ölték meg Dallasban az USA 35. elnökét, a mindenki által szeretett és tisztelt John Fitzgerald Kennedyt. „Az évszázad merényletét” általános gyász követte, de a gyilkosságot azóta is a titokzatosság homálya lengi körül. Egészen mostanáig. Ugyanis 28 évvel később ugyanezen a napon mutatták be Los Angelesben Oliver Stone, a „Vietnam-szakértő” rendező új filmjét, a J.F.K.-t. Határtalan a megbotránkozás. A bemutató napján a mozi előtt feldühödött tömeg szidalmazta és gyilkossággal fenyegette a rendezőt és a főszerepet játszó Kevin Costnert. Stone azóta csak testőrei társaságában merészkedik az utcára. Costner, úgy látszik, ezt a „szerepet” is kaszkadőrök és más kiegészítő személyzet nélkül maga akarja végigjátszani, bár azóta egy januári tévéinterjúban beismerte, hogy veszélyeztetve érzi magát. De miért ez a hirtelen támadt nagy ellenszenv? Stone is, Costner is ízig-vérig amerikai — tehát patrióta —, ám mindkettőjükre jellemző, hogy hazájuk történelmének aranytollal írt fejezeteit szeretik árnyaltabban ábrázolni (emlékezzünk csak A szakasz vagy A farkasokkal táncoló című híres filmekre). Most azonban úgy tetszik kissé túlfeszítették a húrt. A tisztes amerikai befogadóképességnek is vannak határai, főleg ha olyan érzékeny pontról van szó, mint amilyen a Kennedygyilkosság... Már a forgatás is gondokkal kezdődött. Dallas város elöljárói csak a forgatókönyv gondos áttanulmányozása és a rendező 50 ezer dolláros „ajándéka” után egyeztek bele abba, hogy a stáb beléphessen a néhai raktárépületbe, ahonnan L.H.Oswald, az állítólagos gyilkos a lövést leadta. Es itt van maga a forgatókönyv is, amely Jim Garrison három éve megjelent könyvéből (On the Trails of the Assassins — A gyilkosok nyomában) készült. Jim Garrison pedig az a New Orleans-i bíró, aki már 1963-ban sem értett egyet az Earl Warren által képviselt hivatalos változatta, mely szerint Oswald magányos gyilkos. Garrison szerint az elnök meggyilkolását a CIA, az FBI, a texasi szélsőjobboldal, valamint a Pentagon és a fegyvergyártásban érdekelt körök szervezték meg, az utóbbiak attól való félelmükben, hogy J.F.K. — ígérete szerint — 1964- ben valóban hazahívja az amerikai egységeket Vietnamból. Ezt a Jim Garrisont játssza a filmben Kevin Costner, vagyis szerepéből adódólag olyan dolgokat kell kimondania, amelyeket nemcsak a nép, hanem a politikusok többsége sem hallgat szívesen... A további probléma — s talán ez háborítja fel leginkább az amerikaiakat —, hogy a filmben Kennedy személyét is éri kritika. Például azzal vádolják, hogy a fontos posztokra saját embereit vagy családtagjait ültette, sőt elképzelhető, hogy a korrupció sem volt tőle idegen. A kormány és a vizsgálóbizottság is megkapja a magáét. A nézők dühöngenek, hogy valaki megkérdőjelezi az imádott elnök személyének tisztaságát. A legtöbb szenátor még ma is a Warren-féle verzióra esküszik, Edward Kennedy hallgat, Bush elnök nemmel válaszol Stone rendezőnek a kormányhoz intézett felhívására, hogy a 2029-ig zárolt titkos dokumentumokat már most hozzák nyilvánosságra. Ráadásul Bush megvádolja Stone-1, hogy rágalmazza az USA hírszerző és kémelhárító szolgálatál... S a kritikusok? Diplomatikusan nyilatkoznak a filmről. Véleményük szerint Stone csak azokkal a tényekkel foglalkozik, amelyek beleillenek a forgatókönyvbe, a többi tényt figyelmen kívül hagyja, tehát a gyilkosságról a saját elképzelését mondja el. Nagyon eredeti vélemény, főleg ha hozzászámítjuk, amit mindenki sejt vagy már tud, hogy itt nem dokumentumfilmről van szó... Akárki akármit mond is, a film kapcsán már eddig két fontos részlet került Fidel Castro is a film mellett voksol, s a bemutató után néhány nappal elmondta, hogy Kennedy meggyilkolásának napján az elnök egyik megbízott-Ш ШЯ ДЙШ il02f;\ SHÉ J.F.K. AZAZ JOHN FITZGERALD KENNEDY napvilágra. Kennedy volt barátnője, Judith Exner — aki 63-ban nem tett tanúvallomást, mert féltette az életét — most elárult egyet s mást. Például hogy az elnök bizony kapcsolatban állt a maffiával, s a bűnszövetkezetnek is köszönhető, hogy megnyerte a választásokat. Judith Exner látta a filmet, s már nem fél, mert rákbetegként napjai úgyis meg vannak számlálva. ja Havannában járt, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország kapcsolatának normalizálásáról. Ez is olyan „részlet”, amelyről eddig senki sem tudott. Oliver Stone szerint már ezért is megérte megcsinálni a filmet. Kevin Costner pedig csak ennyit mond: „Én is tisztelem John F. Kennedyt, de tisztázni kell ennek a gyilkosságnak a hátterét.” —lampl— Nő 15
