Nő, 1992 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1992-01-13 / 1. szám
En és a velúrcsizma Az új év elején újra elmentem a butikba, megnéztem az árcédulát, és megint csak azt láttam, amit decemberben: hogy a velúrcsizma háromezer-négyszáz koronába kerül. És megint azt gondoltam, hogy az egész csak vicc. Mert az talán mégse lehet, hogy egy közönséges, velúrbőr csizmáért ennyit kérjenek, és hogy a csizma valami különleges csizma, simogatásra például a Boleróból játszik részleteket, este Mozart-bölcsődalokkal altat, dörzsölésre meg ufóvá változik, és ide-oda pörög veszettül. Kicsit csodálkoztam, hogy miért nem mosolyognak körülöttem a többiek is, miért nem kacagnak gömbölyűket, hogy hahaha, ilyen jó viccet már rég hallottunk! Miért csinál úgy mindenki, mintha semmi sem történt volna, mintha minden rendben lenne? Mert mit lehet ma venni ennyi pénzért? Egyre kevesebbet, szent igaz! De még így is édesapám nyugdíjának majd két és félszerese, egy spórolós családnak kéthavi kosztpénze kitelik belőle — szóval amolyan igazán vicces ár. Tudom én persze, hogy a prágai butikokban — abban az egy-kettőben — még ennek kétszereséért is akad csizma, de Prága innen messze van (és egyre messzebb), és különben sem vagyunk a belvárosban! Előre láttam tehát, két hónap múlva mint árazzák lejjebb és lejjebb a csizmacsodát, mert a háromezer-négyszáz koronás csizma csak addig ér háromezer-négyszáz koronát, míg megadják érte — és ha a kedves vevő úgy dönt, hogy ez a háromezer-négyszáz koronás csizma egy lyukas garast sem ér, akkor hiába a Made in France címke, a haute-nouveauté pleesni... nem ér az egész egy lyukas garast se! Mert a napi betevőt például muszáj megvenni, de a csizma, az más, itt már huszadrangú kérdés, hogy Made in France vagy Made in Romania; szóval olyan cikkről van szó, ahol végre kimutathatjuk, mi uraljuk-irányítjuk a piacot, mi vagyunk az urak, nem az a vérvörös ajkú eladó-hölgyemény, aki egyre bőszebben méregetett, hogy mit mosolygok én itt ilyen hülyén-bumfordian. Szegény, még nem tudta... Úgyhogy inkább hazamentem piszkos kis „panelkalickámba”, a radiátorok jegesek voltak — kinn mínusz öt, benn plusz tizennyolc fok volt — jóllehet majd a felét fizetem rezsiben és lakbérben a csizmacsoda árának. Mivelhogy tehát rettenetesen fáztam, jégzoknit húztam, ágyba bújtam és azt álmodtam, hogy ...hogy az a csizmacsoda mégis elkelt! Egyszer csak ott állt az ágyfejemnél a cipőgyáros, a butiktulajdonos, az eladó-kisasszony, és gömbölyűket kacagtak ezen a kis íráson, és én igazán kételkedni kezdtem, lehet: hogy mégis én vagyok a bolond... // N0 megjelenik minden páratlan héten hétfőn Felelős szerkesztő: KOCSIS ARANKA Olvasószerkesztő: KOPASZNÉ CSÉFALVAY ESZTER Grafikai szerkesztő: BÉLÁK ATTILA Környezet: ISKI IBOLYA Közélet: NAGYVENDÉGI ÉVA Gyermek és iskola: M.CSEPÉCZ SZILVIA Kultúra: CÚTH JÁNOS Szépség és egészség: MÉSZAROSNE LAMPL ZSUZSANNA Levelezés: NAGY ANDREA Levélcím: Nevadzová 5, 821 01 Bratislava, Tel.: 221 302/324, 222 434/324, 222 231/324 Kiadja a Diákhálózat a Dh-Press Kiadó gondozásában Felelős kiadó: a Dh-Press Kiadó igazgatója Cím: Nevádzová 5, 821 01 Bratislava, Hirdetésfelvétel: a Kiadó címén, illetve telefaxon: 238 908 Nyomja a Polygrafické závody, Pekná cesta 6, 827 00 Bratislava Nyomdai előkészítés: Kalligram kft. Bratislava Terjeszti a PNS-ÚED és a Mediaprint-Kapa Előfizethető a helyi postahivatalokban, illetve a szerkesztőség címén postautalványon, valamint átutalással a VÚB Bratislava-vidiek 943307-112 számlaszámon Előfizetési díj negyedévre 50,70 Kcs, fél évre 101,40 Kcs, egész évre 202,80 Kcs Index: 49413
