Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)

1991-12-02 / 3. szám

Nem vitás, elődeink élete sokkal szorosabban kötődött a természet változásaihoz, mint a mai emberé, ősünk ak­kor evett, amikor éhes volt, akkor aludt, amikor sötét lett, tevékenységét az időjárás ala­kulásához hangolta. Bennün­ket reggelenként óracsörgés ébreszt, akkor eszünk, amikor időnk engedi, a mesterséges fény révén az éjszakát nappal­lá, tüzeléssel a telet nyárrá te­hetjük. Ám mégsem állíthat­juk, hogy életünk teljesen el­szakadt a természettől, s hogy annak változásai nincsenek gyezni, hogy a kora reggeli órákban befogadott új isme­reteket agyunk rövid ideig őrzi meg. Reggeli vizsga, előadás előtt tehát érdemes még egy­szer átlapozni a jegyzeteinket. Ezzel szemben azokat a tudni­valókat, amelyek egész héten vagy hónapon át fejben aka­runk tartani, inkább délután rögzítsük. Különben délután a legjobb időszak az olyan tevé­kenységekre, amelyekhez a kéz ügyessége, és jártasság kell, mint pl. a hímzéshez, var­ráshoz, gépeléshez, zongorá­záshoz. eredetileg valószínűleg nem más, mint a Nap ciklusaira, a fényre és a sötétre való reagá­lásunk. Az evolúció folyamán ez a kötődésünk nem szűni meg, hanem életünk része maradt. De nemcsak a Nap, hanem a Hold is nagy szerepet ját­szott abban, hogy négyhetes ciklusok alakultak ki az embe­ri test működésében. A legis­mertebb havi ciklus a nők menstruációja. A női hormo­nok működésének változásai, a csúcsidők és a mélypontok nagy hatással vannak a közér­lektől, igyon sokat, és mozog­jon sokat. Aki éppen fogyókú­rát tervezett, kezdje el ekkor, a periódus végén, mert ilyen­kor nem csak a testsúly, ha­nem az étvágy is magától csökken. Az évszakok váltakozásá­nak ritmusa a civilizált ember életében nem játszik túl nagy szerepet. Kétségtelen, hogy a hőmérséklet csökkenése és a nappalok rövidülése alapján észrevesszük a tél közeledtét. Ilyenkor szervezetünk anyag­cseréje lelassul, alvásszükség­letünk viszont megnövekszik. ÖN HELYESEN KETYEG? hatással szervezetünkre. Pél­dának okáért elég, ha arra gondolunk, mennyire felborul testünk belső egyensúlya, ha gyorshajtású repülőgéppel pár óra alatt kontinenseket re­pülünk át. Egy egész napunk­ba telik, míg az időkülönböze­­tet szervezetünk áthidalja, il­letve átállunk az új környezet időstruktúráira. Szervezetünk legszembetű­nőbb biológiai ritmusa az al­vás-ébrenlét állapot ciklikus váltakozása és napi tevékeny­ségünk ezzel összefüggő in­tenzitása. Mérések igazolják, hogy a nap bizonyos szakában magasabb testünk hőmérsék­lete, s ekkor vagyunk a legébe­­rebbek és a legaktívabbak. A kora reggeli órákban szerve­zetünk a minimumon van. Ezért történik a legtöbb bal­eset éppen ebben a napszak­ban. A legtöbb ember dél kö­rül a legmunkabíróbb. Bölcs dolog volna háf az ebédet munkanapokon délutánra ha­lasztani, hogy energiánkat mi­nél jobban ki tudjuk használ­ni. A nagy szellemi koncentrá­ciót igénylő munkát, fontos tárgyalásokat ezért érdemes az ebéd körüli órákban lebo­nyolítani. Teljesítménygör­bénk kora délutáni mélypont­ja ugyanis délután három órá­ig is eltarthat. A napi csúcsokat és mély­pontokat tovább árnyalhat­juk. Például érdemes megje-A BIOLÓGIAI IDŐ BENNÜNK Egyáltalán nem véletlen, hogy ősszel ragad ma­gával bennünket a szenvedélyes szerelem. Hogy si­keres lesz-e a fogyókúránk, az attól függ, mikor kezdjük el. Délután kevesebb a hiba a zongorajáté­kunkban. Késő délután, kora este ér­zékszerveink gyengébben rea­gálnak. Ezért van az, hogy az evést vagy a zenehallgatást például este sokkal jobban tudjuk élvezni, mint a nap bár­mely más szakában. Kísérletek bizonyítják, hogy a szervezet táplálékfelvételé­nek biológiai ritmusa is külön­böző a nap egyes szakasza­iban. Élettanilag megalapo­zott tehát az a régi mondás, amely szerint reggel úgy ét­kezzünk, mint a király, este mint a koldus. Azok a kísérleti személyek, akik napi ételadag­jukat mind reggel fogyasztot­ták el, leadtak testsúlyukból. Az orvostudomány egyre több ismerettel rendelkezik e témá­ban. Tudjuk például, hogy minden testfunkciónak külö­nös napi ritmusa van. Ezért van az, hogy bizonyos beteg­ségtünetek bizonyos napsza­kokban sokkal gyakoribbak. Sokkal több a szívinfarktus például a kora reggeli órák­ban, az asztmatikus rohamok pedig különösen éjjel támad­ják meg a beteget. Testünk biológiai ritmusa a napszakok változása szerint zetre. A ciklus első felében a nők általában testileg-lelkileg jobban érzik magukat, öntu­­datosabbak és kevésbé inge­rültek. A ciklus közepén, ami­korra a petesejt beérik, és a nő megtermékenyíthető állapot­ban van, a legjobb a közér­zetük, és ilyenkor a legaktí­vabbak. Bőrük a hónapnak ebben a szakában a legtisz­tább, érzékszerveik, mint a ta­pintás, szaglás, hallás ilyenkor a legkifinomultabbak, nemi vágyuk ilyenkor a legerősebb. A ciklus második felében a hangulat zuhan. Néhány nő­nél testi panaszok jelentkez­nek. Fáj a fejük, fáradkonyab­­bak. duzzadt a lábuk, általá­nos a rossz közérzet, a nyo­mott hangulat. Röviddel a pe­riódus vége előtt sokak szoká­sos testsúlyukból is leadnak. A szervezet ugyanis a hormonok működése következtében több vizet fogyaszt, mint más­kor, a szénhidrátokban gaz­dag ételeket pedig rosszabbul dolgozza fel. Aki tehát el akar­ja kerülni ennek az időszak­nak a kellemetlenségeit, ezek­ben a napokban tartózkodjon az édességektől és a sós éte-A tél beálltával hajlamosab­bak vagyunk a súlygyarapo­dásra is. Mindezek a jelek még az ősidők maradványai, az ak­kori ember téli nyugalomra való készülődését őrzik ben­nünk. A kevés és gyenge téli fénnyel függ össze az ún. téli depresszió is. A télen át inga­dozó kedvünk decemberben van a mélyponton, amikor a nappalok a legrövidebbek. Az erősen depressziós emberek­nél a tünetek egészen márciu­sig, áprilisig is eltartanak, a ta­vasz jöttével viszont maguktól elmúlnak. Ennek az időszak­nak a nehézségein tudatos életvitellel enyhíthetünk. Té­len aludjunk többet és együnk kevesebbet. Segíthet rajtunk a fényterápia is, vagy ha lehető­ségeink szerint többet tartóz­kodunk napfényen és a sza­badban. Végül megemlítünk egy kellemesebb összefüggést is az évszakok váltakozásának ritmusa és a statisztika között. Egyáltalán nem véletlen ugyanis, hogy májusban rend­szeresen több gyermek szüle­tik, mint máskor, miután mind a férfiaknál, mind a nőknél bi­zonyos hormonok a nyárutón, kora ősszel termelődnek a leg­nagyobb mennyiségben. Ilyenkor ragad magával ben­nünket leginkább a szenvedé­lyes szerelem. (MADAME) N6 23

Next

/
Thumbnails
Contents