Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)
1991-12-02 / 3. szám
Foto: Nagy László pedig vagy egyszerre, vagy több fordulóban. A privatizáció lényege tulajdonképpen az, hogy részvényeket vásárolhatunk — tehát gyárak, üzemek stb. társtulajdonosaivá válhatunk. Ennek jegyében az állami vállalatok egy részét részvénytársasággá alakítják át. A különböző vállalatok privatizálását nem egyszerre, hanem több körben valósítják meg — ezt nevezzükprivatizációs hullámnak. Mint írtuk, a vagyonjegyek tulajdonosa egy privatizációs hullámban maximum 1 000 pontot „költhet el”. A rendelet értelmében addig nem kezdhető a vagyonjegyek regisztrálása, amíg az állampolgárok nem tudják (legalább megközelítőleg), hogy mekkora lesz „a kínálat”. Ezért decemberben már nyilvánosságra kell hogy hozzák a részvénytársasággá átalakuló vállalatok listáját. Vagyonjegykönyvecskénk érvényesítése után — ott helyben, az adott regisztrációs helyiségben — így azonnal elkérhetjük a kuponos privatizációban részt vevő vállalatok jegyzékét. Januárig persze azért még van kis időnk azon meditálni, hogy melyik vállalat (esetleg vállalatok) részvényeiből rendeljünk — és mennyit. Január végén azonban (ha van elég információnk, és már döntöttünk) lassan elkészíthetjük azoknak a részvényeknek a megrendelését, amelyeket megvásárolni szándékozunk. A dologhoz még tudni kell, hogy egy privatizációs hullám több fordulóból áll majd. A részvényeket az egyes fordulók keretében kínálják föl. Pontjainkat egyetlen fordulóban egyszerre is „elkölthetjük”, vagy fokozatosan, több privatizációs fordulóban is felhasználhatjuk. A tervek szerint egy privatizációs hullám legfeljebb öt fordulóból áll. Egy privatizációs forduló időtartama pedig nem lesz több öt hónapnál. Hogyan legyünk tájékozottak? A törvény értelmében minden (18. életévét betöltött) csehszlovák állampolgár vásárolhat vagyonjegykönyvet — így a nyolcvanéves nagymama is, aki bizony már nehezen ismeri ki magát gazdasági életünk megannyi útvesztőjében. A reform előkészítői természetesen rá is gondoltak — és mindenkire, akinek hiányoznak az információi vagy nincs meg a kellő fölkészültsége stb. A „nagy népjátékból” senkinek sem kell kimaradnia, mindenki bátran beszállhat a ringbe. Pontjaink fölhasználását ugyanis rábízhatjuk a profikra: mégpedig a különböző „befektetési privatizációs alapokra", amelynek már szép számmal vannak Szlovákiában. A különböző befektetési privatizációs alapok a privatizálásban tevőlegesen részt venni nem kívánók vagyonjegyeit gyűjtik össze. Az ily módon összegyűlt tőkét oda 8 Nő fektetik be, ahol a legnagyobb hasznot remélik. Ilyen befektetési alapot bárki létrehozhat, akinek van egymillió koronája, és nyilvántartásba véteti magát — ezért aztán jól körül kell néznünk, hogy kire bízzuk vagyonjegyeinket. A szakemberek azt mondják, hogy a bankok támogatásával létrejött befektetési alapok a legmegbízhatóbbak. Mindenesetre tanácsos figyelni az újságok reklámhirdetéseit. Egy társaság ugyanis több alapot létrehozhat; és az állampolgár is megoszthatja közöttük a vagyonjegyeit aszerint, hogy a társaságok a gazdaság mely területére összpontosítanak vállalkozásaikban. Hazánk területén kb. 11,5 millió 18 évesnél idősebb személy él. Ennyi polgár válhat vagyonjegy-tulajdonossá, ha kész ezer koronát föláldozni azért, hogy részvényes legyen valamelyik gyárban, üzemben stb. A törvény előkészítői abból indulnak ki, hogy mindannyiunknak lehetőséget kell kapnunk valamilyen „látható” vagyon megszerzésére. Az első kérdés persze, ami eközben az emberben megfogalmazódik: Szép, szép, de mikorra várható a haszon? A bankemberek szerint egymásfél év múlva derül majd ki, hogy milyen tőkére tettünk szert, mennyi a jutalékunk. A részvényeknek ugyanis, amelyeket nemsokára vagyonjegyeinkért megvásárolunk — még nincs valódi értékük. Ezt majd az értékpapírtőzsde határozza meg a kereslet és kínálat alapján. Ha nem szeretünk kockáztatni, a legegyszerűbb stratégia, ha mindjárt az első fordulóban az egész készletet, tehát mind az 1000 pontot átadjuk valamelyik beruházási privatizációs alapnak — és megmaradunk a passzív megfigyelő szerepében. Kétségtelenül lesznek azonban olyanok, akik elfogadják a felhívást a keringőre, s „több is veszett Mohácsnál!” felkiáltással elkezdenek játszani! A szakemberek azt ajánlják, hogy azokat a környékükön fellelhető üzemeket, vállalatokat vegyük szemügyre, amelyek belekerültek az első privatizációs hullámba (esetleg azt az üzemet, vállalatot, melynek alkalmazottai vagyunk). A vagyonjegyes privatizációnak ugyanis a helyi közösségek, régiók, gazdasági körzetek fölvirágoztatásában is nagy szerepe lehet — így például Dél-Szlovákia gazdasági megizmosodásában. Végezetül mi mást kívánhatnánk e nagy össznépi szerencsejátékhoz, mint sok szerencsét és még több vállalkozókedvet!-nagyvendégi—
