Nő, 1991 (40. évfolyam, 1-5. szám)
1991-12-23 / 5. szám
ban mind a ketten, és a fennmaradó tíz százalékban nem lehet pontosan tisztázni az okokat. A meddőség okait öt csoportba sorolhatjuk: l.Genetikai (öröklött) rendellenességek A női és a férfi szervezet sejtjeiben egyaránt 23 pár kromoszóma van. Az a pici különbség, amely a nőt nővé, a férfit pedig férfi 1 teszi (biológiai értelemben) az utolsó lárban rejlik. A hölgyeknek ugyanis két X kromoszómájuk van, nekünk, a teremtés koronáinak pedig csak egy. A másik helyett egy kisebb, úgynevezett Y kromoszómát juttatott nekünk a 4. Immunológiai összeférhetetlenség Ha a házastársak nem férnek össze, tányérokat vagdalnak egymáshoz, de ettől még lehet gyerekük. A szervezetet idegen behatástól (vírustól, baktériumtól, idegen szövettől) védő immunrendszer azonban olykor még a legharmonikusabb házasságban is megálljt parancsol a petesejt és a spermium egyesülésének. A meddőségnek ezt az lkát ismeri legkevésbé az orvostudom y. 5. ÁUalán megbetegedések, környezeti Haltnak A súlyc betegségek (szívelégtelenség, vérszegényoég, rosszul kezelt cukorbaj) Kisbabát szeretnénk Természet. A kromoszómák rendjének felborulása rendszerint súlyos fejlődési rendellenességekhez vezet, és az érintett egyének csak nagyon ritkán képesek utódok létrehozására. Az öröklött betegségek másik alcsoportjában a kromoszómák látszólag sértetlenek, de hibás a genetikai kód. Ilyen betegség például a vérzékenység bizonyos formája és a szfntévesztés. Amennyiben az öröklött betegség nem túl súlyos, és nem érinti az ivarszerveket, az érintetteknek lehet gyerekük. Más kérdés, hogy ezáltal a hibás gén továbbjut a következő nemzedékbe. 2. A belső elválosztósú mirigyek hibás működése A nemi szervek fejlődéséhez és működéséhez, a nemi jelleg kialakulásához és a terhesség sikeres lefolyásához nem elég a hibátlan genetikai háttér. Ezeket a folyamatokat a férfi és női nemi hormonok szabályozzák az agy és az agyalapi mirigy (hipofízis) utasításai alapján. E hormonok termelésének kiesése vagy összjátékuk zavara gyakran okoz meddőséget. 3. A nemi hormonok megbetegedései Fertőző betegségek, gyulladások, sérülések és daganatok olyan elváltozásokat okozhatnak a nemi szervekben, amelyek megnehezítik vagy lehetetlenné Leszik a nemzést és a terhességet. A felnőttkorban átvészelt mumpsz valóban okozhat herepusztulást, de ez a kórkép a gyakorlatban ritka. Annál gyakoribb az elhanyagolt megfázások; felfázások okozta idült petefészek- és petevezeték-gyulladás. Az ismételten elvégzett művi vetélést súlyos károkat okozhat a méh érzékeny nyálkahártyájában. csökkentik az eredményes fogamzá és a sikeres terhesség valószínűségét. He onló hatása lehet a túlzott, hosszan tartó stresszhelyzetnek, az állandó idegességnek és hajszának is. Az alkohol és dohányzás útján szervezetünkbe kerülő mérgek egész szervezetünket károsítják, nem tesznek kivételt az ivarszervekkel sem. Egyes kutatók a túl szűk farmerbar vélik megtalálni a fiatal férfiak ond ban gyakran nagy számban előfordul bás és életképtelen spermiumok okát ehhez hozzászámítjuk az orvossági ,lelmiszerek és a környezetszennyező, tján szervezetünkbe jutó káros anyagokat, akkor már azon is csodálkoznunk kellene, hogy a fejlettnek nevezett országokban még születnek egészséges gyerekek. Szerencsére az élő anyag védekező- és alkalmazkodóképessége egyelőre még meg tud birkózni ezekkel az ártalmakkal. Ш. A működő csoda Egészséges fiatal párok számára a fogamzás, majd a kismama számára a terhesség, sőt még a fájdalmakkal járó szülés is magától értetődő, természetes folyamat. De ha végiggondoljuk, hogyan lesz az egyesülő két parányi félsejtből rugdalózó, síró kis ember, akkor a természetes mögött meglátjuk a csodát. E létező csoda sok apró, de fontos részletét csak az utóbbi néhány évben isme e meg az orvostudomány; reménysuj rat villantva fel a meddő házaspároknak ugyanakkor számos erkölcsi, orvosetikai kérdést is felvetve. Már az utódok létrehozásának alapvető stratégiája is szokatlan. Sző sincs takarékoskodásról, épp ellenkezőleg. Milliárdok és milliók közül választódnak ki az élet továbbvitelére legalkalmasabb sejtek. A néhány hetes lánymagzat petefészkében még több millió ős netesejt van. Ezek száma gyorsan csőkké , a pubertáskorig körülbelül félmillióra. A nemileg érett lányoí:, asszonyok petefészkében ezután havonta mindössze egy petesejt készül fel a megtermékenyítésre (ez az egész mei struációs időszak alatt alig 400 sejt). A férfi ivarsejtek kiválasztódási taktikája más. A működő herékben másodpercenként ezer spermium (hetenként 600 millió, egy átlagos élet alatt annyi, amit 12 nullával kell leírni) érik be és válik elméletileg nemzőképessé. A kiválasztódás csak a közösülés utáni percekben kezdődik el, amikor az egészséges férfi ondójában található 100 — 400 millió spermium megkezdi versenyfutását a hfvcgatő petesejt felé. Aversenyfutás nagyon gyakran értelmetlen (ha a nemi aktus nem a megfelelő időben történik), vagy pedig a mezőny gyenge (fáradtság, alkohol vagy dohányzás hatására), de sok más természetes és kóros oka is lehet a sikertelenségnek. A feladat még ideális körülmények között is nagyon nehéz. A hibás vagy csak egyszerűen gyengébb egyedek sorra lemaradnak a hosszú úton, és a petevezetékben méltóságteljesen úszó petesejtet már csak néhány száz spermium közelíti meg. Ezek közül is csak egyetlenegynek sikerül elérni a célt. Abban a pillanatban, amikor a győztes átfúrja a pete sejthártyáját, elektromos jel fut végig a sejten, a sejthártya összetétele megváltozik, és megálljt parancsol minden más betolakodni szándékozónak. Ezzel a csoda egyik szakasza lezárult. A két sejt kromoszómái, genetikai anyaga összekeveredik, és megindul a sejtosztódás. Aki azt hiszi, most már minden nehézségen túljutott a fürgén osr-tódó apró élet, nagyon téved. Még ideá’ körülmények között is csak minden n edik megtermékenyített petesejtből ' egészséges újszülött. A többi eltűi felszívódik a petevezetékből a méhf ezető úton, vagy pedig képtelen a n yálkahártyájába való beágyazódása . összes veszteség 80 százaléka í terhe íg első két hetében következik be. E kilökődések, korai vetélések gyakran észrevétlenül mennek végbe, csak a menstruáció késik néhány napot. A korai vetélések valószínűleg nem véletlenül történnek. Az ebben az időben felfogott embriók sejtjeiben ugyanis 50 — 60 százalékos a kromoszómahibák aránya! Ez az arány az élve született újszülötteknél már csak fél százalék. Ha az embrió túlélte az első két hetet, és a kismama egészséges életmódot folytat, : kor már minden remény megvan arra, 1 jy kilenc hónap elteltével mindenki örön,ere megszülessen a trónörökös. (F fejezés következő számunkban.) Pr. RÁCZ OLIVÉR Nő 11
