Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-10-16 / 42. szám

TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT ott fiatal suhancokat, de lehet, hogy a szemem csalt, vagy csak kamu volt az egész korhatárosdi. Ó, a kínálat... Minden, mit férfi — szem, száj, ésatöbbi — megkívánhat. Ugye nagymami, nem rósz meg, ha el­mondok néhány „bazári tételt". Volt mű nemi szerv ezertől ezer­négyszáz koronáig, szexis fekete, végzet-asszonya-harisnyanadrág po­tom százötvenért, a kisebb mű ne­mi szerv „mindössze" nyolcszáz­ötven koronába került. Árultak Penthouset, Playboyt, Color Clima­­xot, Nightlifot, Holiday Dreams-t. Azt kérdezed, nagyi, mik ezek? Szexlapok. Legalább kilencven fajtát láttam, két korona volt az „átlapozási díj". A vibrátorok árát négyjegyű számok jelezték. Volt egy- és kétsebességes is. Azután sorra a pultokon meg­annyi alig-takaró-bugyi, a-lénye­­get-el-nem-rejtő melltartó, exkluzív „alsónadrág" férfiaknak néhány bőrszíjból összetűzve... És pornó videókazetták, melyeket a helyszí­nen 10 koronáért „ki is próbálha­tott" a jövendő tulaj. Jó, jó nem sorolom tovább, mert még hallgatni sem bírod. Mondhat­nám: prűd vagy. A mai világban, amikor hovatovább egy újságot is csak úgy lehet eladni, ha címolda­lán ott egy bájait szándékosan alig takaró csinibaba, amikor öles pla­kátok lógnak a hirdetöoszlopokon sztriptiztáncosnőt keresve, vagy ép­pen sztriptízműsort ajánlva, amikor a hirdetési rovatok tele vannak lesz­bikusok és homoszexuálisok ismer­kedési óhajaival. A mai Rómeó már nem suttog szerelmes szavakat Jú­lia fülébe. Hazamegy, bekapcsolja a videót, és megjelenik Júlia meztele­nül, kifestve, olykor partnernőjével, netán korbáccsal a kezében ... Ilyen világban nehéz eligazodni. Ezért azt mondom: nem vagy prűd, nagymama. Legfeljebb romantikus. A tabuk eltűnésével a jóízlés nem válhat semmivé! Ó, a jóízlés... Egyre inkább a pénz függvénye, ez is. Ha az eroti­kus börzét rendező cseh magánvál­lalkozónak, Maly úrnak, és embere­inek nem a haszon kellett volna, tán szegényebbek maradunk egy sok­koló élménnyel. Az elöl van, hátul nincs bugyit, a mindent felfedő melltartót pedig továbbra is nyugati társasutazásokon szereztük volna be ... Úgy érzem, nagyanyó, azon a börzén rám kényszerítettek egy másfajta világot, melyet kissé meg­ismerve bizar titkok tudója lettem. Igazad van, nem kellett volna oda­mennem, de nem hagyott békén a kisördög. Sovány vigasz, hogy azon a forró délelöttön keresték fel az idén legtöbben a szölösi kirakodó­­vásárt. Hogy én is csak egy jómadár vagyok? Lehet, hogy megijedtem volna, hogy, no lám, a romlott fiú itt tántorog a hangárban, nem és nem ereszti férfiösztöne, de nem ijedtem meg, mert flflhdenki falta a tiltott gyümölcsöt. A férfiak és nők cinkos mosollyal forogtak a sorok között, hogy nini, már Pozsonyban is van ilyesmi, nemcsak nyugaton. Lassan tényleg kezdünk visszatérni Európá­ba — skandálta a tömeg. Hmm ... Egy idősebb férfi vibrátort vásárolt. Feleségének, kedvesének, szerető­jének? Nem ijedtem meg. Szégyen­keztem. Ilyenné lett az ember? Ó nagyanyám, hányszor meséltél az ántivilágról! Amikor vasárnapon­ként a korzón a fiatalurak serényen megemelték kalapjukat a virág­csokrot sután szorongató kisasszo­nyok előtt. Már nincsenek „fiatalurak", nin­csenek „kisasszonyok". Nincsenek „kalapok", nincsenek „virágcsok­rok". Közösülés van. Szeretkezés, hely­zetek, pózok. Meg ezek rekvizitu­­mai. Ámor és a vibrátor. Az utcán, a kirakatokban, az ilyen erotikus börzéken. Ránk kényszeri­­tették őket, nagyanyó. Filmek, újsá­gok, plakátok. Nincs menekvés. Ó, boldog ántivilág! BÁRÁNY JÁNOS SZALA Y ZOL TÁN RAJZA E héten — A 1 t válaszol: A JOGÁSZ ,A szüleimtől Magyaror­szágon örökölt családi ház javításra szorul. Ott élő nővé­reim biztosítani tudják a ház javítását, de nekem is hozzá kellene ehhez járulnom. Kér­désem, hogy átvihetek-e Magyarországra vámmente­sen tetőfedő anyagot (píé­­het) 7" „H. J." „A szövetségi Külkereskedelmi Minisztéri­um ez évi március 1-jén kelt 52. számú hirdetményének 1. sz. melléklete azon tár­gyak jegyzékét tartalmazza, amelyek kivitelé­hez kiviteli engedély szükséges. A hirdetmény 2. sz. mellékletében pedig azok a tárgyak szerepelnek, amelyek kivitele egyáltalán tilos. Ide tartoznak többek között a tetőfedő anyagok, az épületfa és deszkaáru (fűrészelt fa), az ajtók, ablakok, csempék, cement és mész, valamint az aszfalt szigete­lő anyagok és a kohászati termékek is. A Vámhivatal felvilágosítása szerint a bádog (pléháru) mint kohászati termék szintén kivi­teli tilalom alá esik, tehát erre engedélyt nem adnak. Dr. BERTHA GÉZA A PSZICHIÁTER „A gyermekem kisiskolás. Bár különben értelmes, jó felfogású, a házi feladatok megírása rengeteg időt vesz nálunk igénybe, és már előre rettegéssel tölti el őt. Há­­romszor-négyszerát kell vele íratnom, mégsem tudja hiba nélkül megírni. A tollbamon­dásokra csupa elégtelent hoz!" Jelige: „Figyelmetlenség?" Tanácsadónkban már találkoztunk az ol­vasási zavar, olvasási nehézség fogalmával, mint a szellemi éretlenség egy sajátos for­májával. A kisiskolás a tantárgyak mindegyi­két jól, sokszor kitűnően bírja, csak olvasni nem képes sokáig helyesen megtanulni, mert késik a szavak globális érzékelésének a képessége. Helytelen hozzáállással, megszé­gyenítéssel (tanító, szülő) csak azt érjük el. hogy megutálják az olvasást, tanulást, isko­lát. Gyakran még a 6—7. osztályban sem tudnak helyesen olvasni. Szakmai szempontból nagyon hasonló, mondhatnám „rokontünet" az írászavar, a dysgraphia, valamint a még ritkábbak, a számolási zavar (dyscalculia) és a helyesírási zavar (dysorthographia) is. Kedves olvasónk gyermeke esetében írás­zavarról van szó, melytől nagyon gyakran testileg és szellemileg különben teljesen ép, nem ritkán átlagon felüli képességekkel megáldott gyermekek szenvednek. Az írás­­zavarnak három fő megjelenési formája van. Leggyakoribb a hasonló alakú betűk tévesz­tése (m-n, d-b, stb.). Kevesebben vannak a betűket, szótagokat, vagy akár egész szava­kat felcserélők. A harmadik csoportba tar­toznak a szótagokat, betűcsoportokat elha­gyók, esetleg megmásítok (krumpli-kruli, sá­­torozás-sátorés stb.). Ehhez már nagyon ha­sonlít a helyesírási zavar, amikor a gyermek jól ismeri ugyan a helyesírás szabályait, de nem tudja őket helyesen alkalmazni (heiy­­hej, hal-hali stb.). Nagyon fontos ezekről a zavaroktól tudni, és kidolgozni egy individuális stratégiát, melyben a szülőnek és a tanítónak szorosan együtt kell működnie. Káros az a gyakorlat, mely ezeket a gyermekeket kisegítő iskolába kényszeríti. Való igaz, hogy pedagógusaink gyakran túlterheltek, és az ilyen hibáktól szenvedő gyermekek individuális megítélése, értékelése plusz munkát jelent. Mégsem le­het egyetérteni azzal, hogy a kisegítő iskolá­ba tegyék át őket, mert a gyermek más tantárgyakban egészen kiválót is tud nyújta­ni. Egész sor kitűnő művész, természettudós szenvedett kisiskolás korában ebben a za­varban. Ha az iskolában nincsenek meg a feltételei a gyermek szakképzett irányításának (meg nem értés, speciális szakképzettség hiánya), ajánlatos a szülőknek — akár apróhirdetés útján is — felvenni a kapcsolatot egy e téren képzett pedagógussal, és az otthoni tovább­tanulás, az irányítás kérdéseinek problemati­káját rendszeresen megbeszélni vele. Dr. PÁLHÁZY BÉLA nő 11

Next

/
Thumbnails
Contents