Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-10-02 / 40. szám
mátus íenyei díszítései, az ugyancsak olasz eredetre visszatekintő festett reneszánsz korsók és virágtövek, amelyek a faragott karzat kazettáiban ékeskednek, s a korábbiakhoz hasonlóan érdemesek az utókor bámulatára.-kocsistemplom 5*53*8!ma. jellegzetes eljárással a fehér festék, amely a freskók sokat használt színe. Rozsnyó környékén, de az Érchegység más lelőhelyén máig is bőven van azurit, amelyből a kék, és malachit, amelyből a zöld szín nyerhető. A középkori gömöri festők színskálájának legfőbbikét a sárga sok árnyalata képezte. A vasérccel telített agyag — a festék alapanyaga — ugyancsak bőven volt a vidéken. Hazai kultúrkincs eredetében is az Árpád-házi szentek alakjait, ill. legendáit — Szent Istvánnak, Imre hercegnek vagy Szent László cselekedeteit — jelenítik meg a gömöri középkori freskók. A pelsőci református templom külső déli fala ezek közül is őriz egy töredéket, két királyi szentünk igen ünnepélyesen, statikusan ábrázolt alakját. Mintegy másfél évszázaddal későbbiek — különös módon még a sok szenvedést és pusztulást hozó török hódoltság idejéből valók, s így a gömöri templomok XVII—XVIII. századi újabb virágzását jóval megelőzik — a pelsőci református templom faragott belső nő 13
