Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-09-18 / 38. szám

OTTHONUNK A szobakertészkedönek mindig kedve­sebb, értékesebb a saját maga által szaporí­tott és nevelt növény. A növények szaporítását két nagy csoport­ra osztjuk: ivarosra és ivartalanra. Az ivaros szaporodás legjellemzőbb tulajdonsága, hogy két különböző sejt, melyeket ivarsejtek­nek nevezünk, s amelyek önmagukban nem alkalmasak fejlődésre — ha egyesülnek, új egyénné fejlődhetnek. Csak abból a termös virágból fejlődik mag, amelynek bibéjére megfelelő virágpor került. Ivaros szaporodási mód a növények magról vagy a páfrányok spóráról történő szaporodása. Az ivartalan szaporításra jellemző, hogy a növény vala­mely részének felhasználásával új egyedet. új növényt hozunk létre. A növények mester­séges szaporításánál az egyik leggyakrabban alkalmazott mód a dugványozás, de más szaporítási módot is felhasználunk. MAGVETÉS A vetéshez néhány eszközre és tápdús földre (megfelel a jó minőségű kerti föld is) van szükség. A vetést virágcserepekbe, illet­ve több mag esetén kb. 1 cm vastag deszká­ból készült, egyszerű, alacsony ládákba vé-GOMBÁS CSUSZA Hozzávalók: 40dkg gomba, 2 evő­kanál olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, só, őrölt bors, 2 dl tejföl, petrezselyemzöld, 20 dkg csuszatészta. Az olajon, fedő alatt aranysárgára sütjük az apróra vágott vöröshagymát, majd hozzáadjuk a megtisztított, fel­szeletelt gombát. Sózzuk, borsozzuk. és addig hagyjuk a tűzön, amíg a saját levét el nem főtte. (Ha laskagombából készítjük, akkor kevés vizet öntünk alá, hogy megpuhuljon.) A gombát zsírjára sütjük, és a tejföllel elkeverjük, az ösz­­szevagdalt petrezselyemzölddel ízesít­jük. Egy másik edényben sós vízben puhára főzzük a csuszatésztát, alapo­san lecsepegtetjük, összekeverjük a gombával. Forró tálon adjuk asztalra; kis tálkában még 10 dkg reszelt sajtot kínálunk hozzá. A szobanövények szaporítása gezhetjük. A vízelvezetést biztosítanunk kell, ezért a ládák fenekét több helyen át kell fúrni. A lyukakat virágcserépdarabkákkal fedjük be, majd a ládát töltsük meg földdel, a szélénél nyomkodjuk meg a földet. Ezután a föld egész felületén — kb. 1 cm-rel mé­lyebben, mint a láda pereme — simára igazítjuk. A nagyobb magvakat kézzel, egyenlő távolságra vessük, az apróbbakat papírlapról szórhatjuk a földbe. Ügyeljünk arra, hogy a magvakat takaró föld vastagsá­ga mindig a mag átmérőjének egy-, esetleg kétszerese legyen. Vetés után permetezővel öntözzük be a földet, apróbb magvaknál az edényt állítsuk vízbe, hogy alulról szívja fel a megfelelő nedvességet. A ládát vagy csere­pet fedjük be üveglappal, erre terítsünk pa­pírt. Az üveglapot csírázásig hagyjuk a ládán, mert így egyenletes nedvességet biztosítha­tunk a magvaknak. A csírázáshoz szükséges az állandó meleg is. átlagnak megfelel a 18—20 °C. A kikelt növényeket áttűzdeljük ládákba, esetleg cserepekbe. Utána jól meg­permetezzük. és néhány napig az erős naptól védett helyre állítjuk. A DUGVÁNYOZÁS A szobanövények szaporításának egyik leggyakoribb módja. A lényege az. hogy a növényekről továbbfejlődésre alkalmas részt levágunk (hajtásvég, levél), megfelelő körül­mények között életben tartjuk, ez gyökeret fejleszt, s önálló növényként folytatja életét. A dugványoknak elegendő fény kell, de ne érje őket a tűző nap. Ügyeljünk arra is. hogy a levegő párás legyen a gyökeresedésig, mert különben meglankadnak. A dugványo­kat borítsuk le egy befőttesüveggel, így biz­tosítjuk a párás levegőt. A dugványozás előtt a homokot — a legjobb a kissé szemcsés kvarchomok — tapogató fácskával óvatosan RABLÓHÚS Hozzávalók: 1 kg sertéshús (karaj, lapocka), 1/2 kg marhahús, 30 dkg füs­tölt hús (vagy kolbász), hagyma, papri­ka, paradicsom, alufólia. A besózott, fűszerezett hússzeleteket felváltva egymás mellé helyezzük a megzsírozott alufóliára. Majd (sertés­hús, marhahús, füstölt hús, hagyma, paprika, paradicsom) addig ismételjük, amíg el nem fogy. Utána légmentesen becsomagoljuk az alufóliába. Kb. 2 órá­ig mérsékelt sütőben sütjük. Előnye, hogy előző nap elkészíthet­jük, hűtőben tárolhatjuk. MÁJPÁSTÉTOMOS FASÍROZOTT Hozzávalók: 1 kg darált sertéshús, 2 kissé keményre nyomkodjuk. A homok ne legyen száraz, de túl vizes se. Hajtásdug­ványt úgy készítünk, hogy a növény hajtásá­nak felső 8—10 cm hosszú részét levágjuk. A legalsó levél alatt kb. 1 —2 mm-rel a szárat éles késsel átvágjuk. Az alsó egy vagy két levelet levágjuk, ha nagyobb levelű a növény, a többi levelet kb. a felére visszavágjuk, ezzel csökkentjük a párologtató felületet. A kész dugványokat a már előkészített homokba tűzdeljük. Kb. 2 cm mély lyukat szúrunk a homokba, belehelyezzük a dugvány alsó ré­szét, és hozzányomkodjuk a homokot. Utána óvatosan permetezve megöntözzük; a ho­mokot állandóan tartsuk nedvesen, naponta 1 —2-szer permetezzük. A dugványok metszlapján rövidesen heg­szövet képződik, ebből indulnak majd a gyö­kerek. Két—négy hét múlva elérik az 1 —3 cm-t. Ekkor lapos fácska segítségével kiemeljük a dugványokat, és a növénynek megfelelő, homokkal kevert földbe kisebb cserepekbe ültetjük. Jól szaporítható hajtás­dugványról a fukszia, a hortenzia, a muskátli. Növényeinket levéldugványról is szaporít­hatjuk. Például a Begonia rex fejlett leveleit levágjuk, a levélnyelet éles késsel eltávolít­juk, a levélereket több helyen átvágjuk — mindig az érelágazások előtt, mert itt van a legtöbb osztódószövet, rtt a legbiztosabb az új növény fejlődése —, és az egész levelet alsó lapjával a homokra fektetjük. Néhány hét múlva a bevágásoknál kis növénykék fejlődnek, melyeket 2—3 leveles korukban kis cserepekbe ültethetünk. Törzsdugványról, még szobai körülmények között is sok szobanövény szaporítható. Pél­dául a Philodendron, a Diffenbachia, az Ag­­laonema fajok. A legalkalmasabb időpont a tavasz és a nyár eleje, bár később is szapo­ríthatok. Arra viszont gondolnunk kell, hogy a gyökeres dugványokat cserepekbe kell ültet­doboz májpástétom, 30—35 cm hosz­­szú kolbász, (amilyen hosszú lesz maga a töltelék), főtt tojás; ha van, csirkemáj, nagyon kevés virsli, alufólia. A darált húst fűszerezzük, hozzáad­juk a pástétomot és a tojást. Kizsírozott alufóliába a massza egyik felét rárakjuk kb. 30—35 cm hosszúságúra, majd rá­helyezzük a kolbászt, a massza másik felével beborítjuk, vizes kézzel elsimít­juk, az alufóliába henger alakúra becso­magoljuk. Kb. 1 1/2 óráig lassú tűzön a sütőben megsütjük. Hidegen és mele­gen egyaránt tálalható. BERKENYE BEFŐTT: Szedési ideje szeptember. A berkenyebogyókat jól megmossuk. nünk, s ezeknek a téli időszak előtt be is kell gyökeresedniük. A felső 3—4 leveles részt, a „fejdugványt" éles késsel levágjuk, és ezt a léggyökerekkel együtt beültetjük egy megfe­lelő cserépbe, homokos lombföldbe. Világos helyre állítjuk, de ügyeljünk, hogy ne a napra és ne huzatos helyre. A leveleket naponta többször permetezzük. A megfiatalítás után 3—4 héttel visszatehetjük eredeti helyére. A levágott fejdugvány alatti törzset feldarabol­juk úgy, hogy minden darabon legyen egy vagy két ép szem. Ha hosszú léggyökerek is vannak, akkor ezeket — rövid részt hagyva meg — levágjuk. A törzsdarabokat cserepek­be vagy alacsony oldalú ládákba ültetjük úgy, hogy az egész dugványt kb. fél cm homokréteg fedje. A homokot mérsékelt nedvesen kell tartanunk. Néhány hét alatt a dugványok gyökeret és egy-két levelet fej­lesztenek, ekkor már önálló növényként cse­repekbe ültethetjük. >! feltesszük főzni. Kb. 1—2 percig főz­zük, majd leszűrjük, három dcl-es üve­gekbe rakjuk. Egy üvegbe 2—3 evőka­nál cukrot teszünk, és 15—20 percig sterilizáljuk. FÜSTÖLT LASKAGOMBA A gombát besózzuk, majd apró drót­hálóra helyzve kb. 3—4 órát füstöljük. A füstölés után jól megmossuk, csíkokra szeleteljük. Üvegekbe rakjuk, cukros, ecetes, dekós vizet készítünk, majd rá­öntve sterilizáljuk. Rizs mellé kitűnő. GYÖRY ILONA, DUNASZEROAHELY Olvasóink receptjei nő 22

Next

/
Thumbnails
Contents