Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-01-23 / 4. szám

CSALÁDI KÖR Gyakran hallom a szülőket arról beszélgetni, mit tegyenek, ha majd gyerekük serdülni kezd. „Ma sem problémamentes az életünk — vallja egy 11 éves kisfiú mamája—, de mi lesz 3 év múlva! Gon­dolni sem merek rá! A nővérem lánya, aki 15 éves, olyan, mint egy kaktusz. Szúr és sértődékeny. Ok nélkül sír, de a nevetőgörcseit sem lehet elviselni. Evés helyett is olvas, a tanulnivaló fölött meg álmo-/ dozik. Ha átmegyünk hozzájuk vagy elbújik a sarok­ba, vagy még akkor sem lehet lerázni, amikor ko­moly dolgokról szeretnénk beszélgetni." Tény, hogy a kisiskoláskor viszonylag nyűgöd­­tabb, kiegyensúlyozottabb időszakát gyakran rob­banásszerűen váltja fel egy új, problémákkal terhes időszak: a kamaszkor. Ez én vagyok ? A kamaszodás jelentős testi változással jár. A ko­rábban egyenletesen fejlődő gyerek ugrásszerűen megnő. Ezzel elveszti mindaddig harmonikus, a gyermeki létre jellemző testarányait. A végtagok erőteljesebb növekedése a kamasz mozgást eset­lenné teszi. A biológiai változás mögött a nemi hor­monműködés megindulása áll. Az elsődleges nemi jelleg mellett megindul a másodlagos nemi jelleg, a felnőtt nőre, ill. férfire jellemző testi jellegzetessé­gek kifejlődése. A lányok menstruálni kezdenek, melleik gömbölyűdnek, csípőjük szélesedik; a fiúk­nál éjszakánként magömlés jelentkezik, testük sző­­rösödni kezd, hangjuk mélyül. Mindkét nemre egya­ránt jellemző, hogy arcvonásaik elvesztik gyermek­ded formáikat. „Ez én vagyok? — merednek a tükörbe a sokszor hiúnak vélt kamaszok. „Ez az idegen arc, ez a patta­násos bőr enyém lenne?" És a változást nehezen követő gyermeki lelkűk védekezni kényszerül. Nem ritka a melleit szégyenlő, görnyedt leány, aki a tor­naórán nem mer levetkőzni; a változást „csúnya­ságnak" átélő kamasz, aki „úgyis mindegy már" felkiáltással az evésben talál vigaszt, és elhízik. Ugyancsak gyakori a gömbölyödő formákat hízás­nak vélő kamaszlány, aki fogyókúrát tart a gyermeki állapotok visszaállításának érdekében, és kórosan lesoványodik. Kamaszvilág, A testi változásoknál nem kevésbé viharos a lelki, az érzelmi változás sem. Szülőbálvány? Az érzelmi túlfűtöttség a serdülés természetes velejárója. A gyermeki érzelmeket nemválthatjákfel egyik napról a másikra érett, megfontolt, a körülmé­nyeket mérlegelő felnőtt érzelmek. A kamasz még bújik anyjához, keresi melegét az egyik nap, majd durván elfordul, önállóságát hangoztatja a másikon. A serdülő komoly önértékelési válságon megy át. A szülök ezt gyakran saját hibájuknak vélik és bűn­tudatosak miatta. Azt gondolják ugyanis, hogy a gyermek látszólag indokolatlan letörései, a tanulás átmeneti elhanyagolása például azért következik be, mert nem biztatják eleget, nem kérdezik ki elég gyakran. A válság hátterében azonban sok esetben egy sajátos folyamat áll: a gyermeki világkép szük­ségszerű felbomlása. A kisgyermek világának alappillérei a szülök, az ö mindenható, mindentudó szemük vigyázza lépteit. A szülök, a tanító néni, a nagynéni, a kedves szom­széd bácsi mind a valóságosnál tökéletesebb lé­nyek, hibáik rejtve maradnak a gyermek előtt. A kisgyerek világa abszolút, vannak a jók és a rosszak, a szülök, akik szeretik őt és akiket szeret, és a rossz emberek, akiket nem szeret, de akik többnyire csak a fantáziájában és a mesékben élnek. A kamasz azonban már sok mindent észrevesz; a szülők gyöngéit, a bálványozott tanár igazságtalanságait, az emberi sokszínűséget — és csalódik. A csalódás többnyire lázadásba csap át és a sérelmeire a fan­táziában talál vigaszt. Vigasztaló fantázia A fantázia önnön vágyaink szabad kiélése, szin­tén a serdülés természetes velejárója. A kamasz — ez a még nem felnőtt, de már nem gyerek — állan­dóan kudarcokat él át. Szeretne önálló lenni, de még nem teheti, szeretne ügyes, hódító lenni, de az ellenkezőjét tapasztalja. A fantázia ezt az örökös örömhátralékot pótolja, benne élheti át a serdülő mindazt, amire vágyik. A serdülés forradalmi változása a biológiai és ér­zelmi területen kívül az értelem, a gondolkodás alapvető átalakulását is maga után vonja. A ka­maszt minden érdekli; az élet alapvető kérdései, a világ keletkezése, a világűr rejtelmei. Mindenre rá­kérdez, a kételkedés hatja át. Gyakran hajlamos az elvont gondolkodásra, az általánosításra. A kételke­dés, az értékek újrarendezése lázadó természetével függ össze, de intenzív, értelmi irányultsága azok társadalmilag hasznos feldolgozásához vezet. NANSZÁKNÉ DR. CSERFALVI ILONA Egészségünk védelmében Gyógyító világ Kalcium a szervezetben „Imádom a gyermeket" jeligéjű olvasónk írja; „Három éve vagyunk házasok, és még eddig nem sikerült teherbe esnem. A kezelőorvosom megállapította, hogy erős hormonza­varaim vannak. Szeretném megtud­ni, ez mennyiben befolyásolja, hogy anya lehessek. Reménykedhetem-e egyáltalán? Esetleg szóba jöhet-e mesterséges megtermékenyítés? Én ugyanis mindenre elszántam ma­gam, hogy gyermekünk lehessen." Terméketlen házasságról akkor beszélhetünk, amennyiben rendsze­res nemi élet mellett, fogamzásgátló szerek használata nélkül a nő nem esik teherbe. A terméketlenség oka negyven százalékban a férfi, ötven százalékban a nő. tíz százalékban pedig mindkét partner. A terméketlen házasságban tehát mindkét partnert ki kell vizsgálni. A terméketlenség oka sok esetben a nemi szervek rendellenessége — gyulladások, fejlődési rendellenes­ségek, idült fertőzések—, hasüregi gyulladásos elváltozások lehetnek. A hormonzavarok rit kábbak, és főleg sokkal összetettebb feladat a meg­állapításuk. Levelében sajnos nem említi, milyen hormonzavarról lehet­ne szó. A hormonzavar érintheti a nemi hormonokat, de hasonló ha­tással vannak a termékenységre a mellékvese, a pajzsmirigy, a has­nyálmirigy termelte hormonok is. Fontos azt is megállapítani, hogyan működnek a petefészkek. Erre utal­hat a havi vérzés rendszeres vagy rendszertelen lefolyása. A férfi terméketlenségének ha­sonló okai lehetnek: a nemi szervek rendellenes fejlődése, működése, az ondósejtek termelődésének rendel­lenességei. Itt is fontos szerephez juthatnak a hormonháztartás zava­rai. Ami a gyógykezelést illeti, első­rendű feltétele a sikeres kezelésnek a helyes kórmegállapitás. Csak azu­tán lehet célzottan a terméketlensé­get kezelni: gyógyszeresen, műsze­resen, műtétileg, fürdőkezeléssel, esetleg különböző módszerek kom­binációjával. Részletes felvilágosítá­sért és segítségért forduljon biza­lommal a nőgyógyászhoz. „Ilizarov-effektus" jeligére „A kezembe került az Önök heti­lapja, amelyben figyelemmel olvas­tam a „Gyógyító világ"c. rovatban az „llizarov-effektus" című Írást. Mivel tízéves kislányomnak hasonló orto­péd problémái vannak, ezúttal kérem Önöket, ha csak tudnak, segítsenek nekünk. Szeretném megtudni ennek a hires traumato/ógus-ortopéd orvos­nak a pontos nevét és címét." Levelében sajnos nem említi, mi­lyen betegségben szenved a kislány, csak ahhoz kér tanácsot, hogy juthat el Ilizarov professzorhoz kezelésre. Csehszlovákiában már évek óta használják — egyre szélesebb kör­ben — Ilizarov akadémikus módsze­rét. hasonló sikerrel, mint a módszer bevezetője. A külső merevrtés mód­szerét nemcsak a balesetsebészet­ben. hanem a helyreállító ortopédi­ában is alkalmazzák. Hogy kislányának szüksége van-e külföldi kezelésre, azt elsősorban a Rimaszombati Járási Egészségügyi Intézet ortopédiai osztályának kell megítélnie. Amennyiben ők nem tudtak a kislány betegségén segíte­ni, más ortopéd osztállyal kell kon­zultálniuk a kezelés lehetőségéről. Külföldi gyógykezelésre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyi­ben hazánkban kislánya betegségén nem lehet segíteni. A külföldi keze­lésre a javaslatot az ortopéd osztály főorvosának kell beadnia az Egész­ségügyi Minisztériumba, ahol meg­ítélik a kezelés szükségességét és lehetőségeit. DR. BRAIJNSTEINER TAMÁS A kalcium a mész alapanyaga, s bár leggyakrabban úgy esik róla szó, mint az emberi szerve­zet egyik ellenségéről, hiszen az erek és ízületek elmeszesedése nagy bajokat okoz, mégis igen fontos a csontok megfelelő fejlő­dése miatt. Egy kutatócsoport arra is rámutatott, hogy a kötéli­­degzetü emberek igen nagy kon­centrációban „hordják" fejük­ben a meszet. A gerincvelő fo­lyadékállományát, az úgyneve­zett likvort vizsgálva eredetileg a kutatók az idegek működésében oly fontos üzenetvivő anyagokat akartak földeríteni, szinte mellé­kesen derült fény arra. hogy a kalcium koncentrációja és bizo­nyos alapvető jellemvonások kö­zött akad némi összefüggés. A neuretikus, bizonytalan idegálla­potú embereknél csak nyomait találták a kalciumnak, a nyugod­tak, kiegyensúlyozottak likvorjá­­ban viszont igen magas volt en­nek az elemnek a koncentráci­ója. Az összefüggést úgy magya­rázzák, hogy a kalcium az ideg­­rendszerben mindenütt jelen van, és ionizált formában vesz részt az üzenetvivő anyagok, va­gyis a neurotranszmitterek for­galmában. A kalciumionok adják az indulásra késztető utasítást a közvetítő anyagoknak. Ha azon­ban egy bizonyos koncentráci­ómagasságot túllépnek a kalci­umionok, akkor nemhogy továb­bi fejlődés, hanem visszaesés következik be: magasabb ada­gokban szinte megbénítják az ionok a saját működésüket. Mindezzel összefüggésben em­legetik, hogy például bizonyos diéták, például a sok tej fogyasz­tása csökkenti a magas vérnyo­mást. A tej, mint köztudott, gaz­dag kalciumban. Aki még egy sportolás közbeni kis vereségtől is kiborul, összeomlik, annak szervezete föltehetően a nem éppen ideális kalciumkoncent­ráció következtében (illetőleg ennek következtében is) labili­sabb. idegei könnyebben fel­mondják a szolgálatot. A legújabb felismerés szerint ugyanis mindez alapvetően kihat a pszichére, a megfelelően sza­bályozott kalciumkoncentrációt eszközként alkalmazzák dep­resszió. migrén, epilepszia és más betegségek ellen. nő n

Next

/
Thumbnails
Contents