Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1990-07-17 / 29. szám

CSALÁDI KÖR Az orvosnő, akit idézni fogok, lég­csőmegbetegedésekben szenvedő, főként asztmás és allergiás gyermeke­ket gyógyít. „Folyton arra kérem a szülőket, hogy takarítsanak, portalanítsa­­nak amennyit csak lehet, azután ha egy mód van rá. cseréljék ki a vastag, faltól-falig szőnyeget, a drapériákat s igyekezzenek minél kevesebb funkció nélküli tárgyat — magamban porfogónak hívom őket — felhalmozni a lakásban. Az első kérésemre szinte megsértőd­nek. Hogy képzelem én. hogy ők talán piszokban élnek?A többit is eleve elutasítják, mert szerintük szőnyeg és a többi nélkül nem lakás a lakás, s ha már van, akkor épp hogy faltól falig legyen, mert az a modem. Amikor elmagyará­zom nekik, hogy én nem a rend­­szeretetüket vonom kétségbe, csak épp arra próbálom őket rá­venni. hogy likvidálják a porfész­keket. pontosabban a háziporat­­kák lehetséges kedvenc tartózko­dási helyeit, a többség csak bá­mul. Háziporatka 7 Féreg az én la­kásomban? Ezt olvasom ki a tekin­tetükből." Hát igen, tisztelet a kivételnek, de sok ember él abban a hitben, hogy amit nem lát, az nincs. Márpedig a háziporatkát nem látja, ugyanis ez a szépnek nem mondható „jószág" annyira pici, hogy szabad szemmel nem vehetjük észre. Bajt viszont annál többet okoz! TÁRSBÉRLET AZ ÁGYBAN A szakirodalom szerint a manapság egyre jobban terjedő allergiás megbe­tegedéseket különböző exo- és endo­gén allergének okozzák. Az exogén allergének közül az egyik legveszélye­sebb a minden lakásban megtelepedő por, amely a légutak allergiás megbe­tegedéseire érzékeny embereknél szénanáthát, légcsőasztmát és más megbetegedéseket vált ki. A fő kóro­kozó a por legallergénebb alkotóré­sze, a háziporatka. A biológusok pontos képet festenek erről a 200—420 mikrométer nagy­ságú Ízeltlábúról. A háziporatka peté­iből 23—30 nap alatt fejlődik ki az ivarérett egyed. A him 60—80 napig, a nőstény 100—150 napig él, s fő­ként börfosziányokkal táplálkozik. A háziporatka az emberi lakhelyeken kí­vül a szabad természetben is megta­lálható, pl. a madarak (galamb, fecs­ke) és a rágcsálók (patkány, mezei pocok) fészkeiben, ahonnan azután vagy maguk az állatok terjesztik, vagy a levegőáramlás. Természetesen a háziporatka az ember otthonában érzi magát igazán jól, s a lakásnak főként azon részeiben éldegél, amelyek a legtöbb port nyelik magukba. Tehát a szőnyegekben, füg­gönyökben, drapériákban, a bútorok kárpitozott részeiben. De legkedven­cebb tartózkodási helye az ágy! EBÉDRE BŐRFOSZLÁNY Ahhoz, hogy a háziporatka fejlőd­hessen és minél hosszabb kort éljen meg, ágyunk nyújtja a legkedve­zőbb feltételeket. Az emberi test melege és páratartalma az ágyban kb. 25 fokos meleget és 70—80 százalékos levegöpáratartalmat pro­dukál. Az atkáknak pontosan erre van szükségük. Ezenkívül az ágyban ele­gendő táplálékra lelnek, ugyanis, egy felnőtt ember hetente kb. öt gramm bőrfoszlányt veszít el, s ez a mennyi ség bőven elegendő a legnépesebb atkacsaládnak is. Az ember és a háziporatka „talál­kozására" vagy közvetlenül alvás és fekvés közben kerül sor, vagy közvet­ve, amikor pl. megágyazunk. Ezért nagyon fontos, hogy megelőzzük ezt a randevút, főleg az érzékeny felnőt­teknél és gyermekeknél. Lássuk hát, mi a teendő! NE AZ ALLERGIÁS TAKARÍTSON Ha megállapítottuk, hogy lakásunk, s főleg ágyunk porában atkák étnek, okvetlenül ki kell cserélni az ágyne­műt. Az új ágyneműben inkább mű­szivacs legyen, mint toll, ám ezt is rendszeresen tisztítsuk, s a matraco­kat ez esetben is maximum 3—4 évig tanácsos csak használni, mert addigra már a szivacsdarabkák közti apró üregek megtelnek porral — na és atkával. Az ágyhuzatot gyakran, legkevesebb kéthetenként cserél­jük. mert ezzel megszakad az atkák reprodukciója. Mosás után ne felejt­sük el jó forró vasalóval kivasalni az ágyhuzatot. Ezzel eltávolítjuk az at­kák testének maradványait és vála­dékait. Tulajdonképpen az lenne az igazán hatásos védekezés, ha nem lennének a lakásokban egész helyiséget bebo­rító szőnyegek. De ha már vannak. naponta kellene takarítani. A gyakori porszívózás — egyszeri használatra gyártott papir-porszivózsákkal, ami ugye nálunk hiánycikk ...—, intenzív szellőztetés, az ágynemű szellős tá­rolása elengedhetetlen fettételei az atkákkal szembeni védekezésnek. Ne felejtsük az ágyon vizes törülkö­zőt. izzadt hálóinget, pizsamát, mert a háziporatka a nagyon rö­vid ideig tartó kedvező körülmé­nyeket is kihasználja, s máris sza­porodik. Fontos, hogy gyakran portalanítsuk a lakást. Portörlés­hez száraz rongyot használjunk. Az allergiára hajlamos családta­gokat azonban még véletlenül se fogjuk be a nagytakarításba, de még az ágyazásba séf A háziporatka fázós természe­tű. így nagyon jót teszünk magunknak, ha két-három napon át fagypont alatti hőmérsékleten a szabadban szellőztetjük az ágyne­műt. A hideg hatására ugyanis az atkák elpusztulnak. Az igy megtisztí­tott ágyneműt azonban még ki is kell rázni és porszívózni, hogy az elpusz­tult ízeltlábúak és maradvágyaik vég­leg eltűnjenek. S még egy tanács: ne engedé­lyezzük a gyerekeknek az „ágy­­banhancúrt" és a hosszabb ideig tartó heverészést, mert a felvert flór­ból származó veszély mellett ezzel kitágítjuk a háziporatkákal való lehet­séges érintkezés idejének tartalmát is.-lampl-A bajkeverő atka nő io

Next

/
Thumbnails
Contents