Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-06-19 / 25. szám
ÁZSIA EGÉSZSÉGESEBB? A nagyközönség ma gyakran tanácstalanul áll táplálkozását illetően az ellentmondó nézetek, elismert szakemberek és népszerű tudományos könyvek állításai, ígéretei, a radikális táplálkozási elvek és irányzatok közepette. Kinek higgyen, egyen-e húst, vagy inkább kövesse a vegetáriánusokat ... ? Egy ismert szakember szerint azonban a helyes táplálkozás nyitja az emberi alkatok különbözőségében rejlik. Most pedig nézzük, mire jutott egy érdekes, a maga nemében egyedülálló kínai-amerikai kutatás! Kínában, ahol ma több mint egymilliárd ember él, s a lakosság legfőbb élelme a rizs, az étkezési szokásokat és az egészségi állapotot egy terjedelmes, kinai—amerikai közös felmérésben ölelték fel. A szakemberek véleménye szerint is egyedülálló és megismételhetetlen kutatásról van szó, hiszen sehol másutt a világon nem él együtt annyi ember, akinek genetikai felépítése ugyanaz lenne; aki egy életen át általában ugyanazon a helyen lakik, alapvetően egyformán táplálkozik, (bár bizonyos különbségek észak és dél, valamint a tengerpart és a szárazföld között vannak), s mindez ráadásul egy olyan országban, ahol — a statisztikusok és kutatók nagy örömére — minden halálesetet és annak pontos okát gondosan feljegyeznek, nyilvántartanak. Valószínű az is, hogy a kutatók sehol másutt a világon nem találtak volna annyi önkéntest, aki olyan kis fizetség ellenében segített volna az adatgyűjtésben, mint itt. Elvitték a kérdőíveket a háztartásokba, s megcsinálták az azt kiegészítő vérül. vizelet-tesztet is. Összesen 6 500 kínait kérdeztek meg étkezési szokásairól, életpályájáról, közérzetéről és betegségeiről. Az eredmény egy rendkívül alapos és átfogó munka lett, amely a táplálkozás és az egészségi állapot közötti össze-' függéseket tárta föl. A tanulmánynak csupán adatokat tartalmazó része, amelyet az ithacai Cornell University Press (Egyesült Államok, New York állam) táplált számítógépbe s mostanában jelenik meg, 920 oldalt tesz ki. A kutatás eredménye nyilván sokkolja majd a diéta csodaerejében hívő és a statisztikusokra annyira adó amerikaiakat. íme néhány adat, amelyeket a Cornell Egyetem kutatói „előzeteseknek” szántak, de azért nyilvánosságra hoztak: — A kínaiak testmagasságukhoz mérten átlag 20 százalékkal több kalóriát „engednek meg maguknak”, mint az amerikaiak, akik viszont 25 százalékkal kövérebbek. A magyarázat: a kínaiak zsírból az amerikaiakénak csupán 1/3-át fogyasztják, azért dupla annyi szénhidrátot vesznek magukhoz, főleg keményítő formájában. Tudvalévő, hogy a szervezet a zsiradékot elraktározza, ezzel AZ ÉLŐ LABOR szemben a szénhidrátok serkentik az égést. — Az amerikai étrend 1/3-dal több fehérjét tartalmaz, mint a kínai; ennek 70 százaléka — az amerikaiaknál — állati fehérje, a kínaiaknál ugyanez csak hét százalékot tesz ki. S egy rossz hír: azok a kínaiak betegedtek meg könnyebben szív- és érrendszeri megbetegedésekben, rákban és cukorbetegségben (tehát az ún. „többletből adódó" betegségekben), akiknek kimutathatóan magasabb volt étrendjükben az állati eredetű fehérje. — A Kínában végzett vizsgálat eredményei szerint a kisgyermekkori túltápláltság a nőknél fokozza a mell- és az egyéb rákos megbetegedések veszélyét. A magas kalóriaértékű bébiételek, amelyek rendkívül sok fehérjét, kalciumot és zsírt tartalmaznak, serkentik a növekedést és a nemi érést. A kinai lányok nemi érése (első menstruációja) átlag 3—6 évvel később következik be, mint az amerikaiaké, s csak ritkán szenvednek az említett rákos megbetegedésekben. Az orvostudományban manapság oly gyakran emlegetett koleszterinszint vizsgálatát is elvégezték a kínai mintán, és összevetették az amerikai adatokkal: a kinai átlagérték 127, míg az amerikai, a talponállók kínálatán és jégkrémen nevelkedett lakosságé, ennek majdnem a kétszerese: 212. Amerikában ezek után minden bizonnyal ismét erősödik majd a koleszterin elleni harc. Az amerikai orvosok eddig azt tanácsolták, hogy táplálékának zsírtartalmát az ember az összkalóriaérték 30 százalékára redukálja, megelőzve Így a szívbán-
