Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-04-24 / 17. szám
TÁJOLÓ KÖNYV Vörös és fekete Illés Endre fordításában immár huszonegyedszer jelent meg Stendhal Vörös és fekete című műve. A jelzett sorszám azt tanúsítja, Stendhal remekműve Magyarországon is reneszánszát éli, hisz az utóbbi évtizedekben egymást követték a Vörös és fekete kiadásai. Milyen iró, milyen ember volt Stendhal, akit annak idején évtizedekre elfelejtettek hazájában? Szerb Antal a következőképpen jellemzi világirodalomtörténetében: „Póz és megdöbbentő őszinteség kiszámíthatatlan keveréke. Csupa hazugság az egész ember, és olyan lélektani igazságokat tár fel, amelyeket előtte senki nem tudott kimondani. Távol tartja magát műveitől, irtózik a romantikus szubjektivitástól, és vagy ötvenkötetnyi önleírást hagy hátra, amelyek egy ládában porladnak a grenoblei könyvtárban, amíg 1888-ban egy unatkozó lengyel fel nem fedezi őket; részben mindmáig kiadatlanok." Stendhal tehát nemcsak írónak, hanem embernek is különös és rendhagyó volt. A vágyaktól hajtott, az érvényesülésről álmodozó, királyhű polgári családból származó fiatalember eléggé késve fogott az íráshoz. Előbb Napóleon katonájaként megjárta a harctereiket, majd a diktátor bukása után Olaszországban, Milánóban telepedett le. A maga választotta szeretett városban útleírásokba fogott. Ezekre az útleírásokra ráfogták, hogy írójuk Geothét plagizálta. Stendhal 38 éve korában tért vissza Párizsba. A Bourbonok trónvesztése után diplomata lett Triesztben, majd a pápai államban. Egy Civitavecchia nevű apró helységben konzulként szolgálta hazáját. Ezt a városkát a forróság mészköpoklának nevezi, ha barátainak ir. Csak évtizedek múlva derítik ki, hogy Civitavecchiában sem hegyek, sem mészkövek nincsenek. Az író azért találta ki mindezt, hogy önmagát sajnáltassa. Stendhalnak még a neve sem volt igazi, hiszen eredetileg Henri Beyle-nek hívták. Életében 171 álnevet használt, amellyel rekordot döntött. A fordító Illés Endre annak idején kiemelkedő esszét írt Stendhalról, kedvenc írójáról. Ebben megtaláljuk új, modern fordításának történetét is. Elmondja, hogy amikor a két háború között rábízták az egyik könyvkiadó vezetését, nyomban szorgalmazni kezdte Stendhal megjelentetését. Miután az ügynökök Stendhal Vörös és feketé-jét még a régi fordításban olvasták, nem vállalták a könyvet. Olyan pontatlan, magyartalan és elavult volt a fordítás, hogy visszarettentek a terjesztéstől. Ekkor, a magyar ok/asótábor szerencséjére maga Illés Endre vállalta a Vörös és fekete átültetését. Stendhal regénye tehát tovább hódit. Julien és Rénalné filmekben is feldolgozott tragikus szerelme ma is kedves olvasmánya a közönségnek. Közös könyvkiadási egyezményünk jóvoltából hazai olvasóinknak is részük lehet ebben az élményben. DÉNES GYÖRGY Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről A Medvetánc társadalomelméleti folyóirat mellékleteként, még 1988- ban jelent meg Budapesten ez a kötet, azzal a nem titkolt szándékkel, hogy keresztmetszetét adja a kisebbségben élő magyarok helyzetének, elsősorban a legfrisebb, bár többnyire publikáItalán tanulmányok, felmérések tükrében. Abban az időben, amikor a kötet szerkesztése elkezdődött, még élénk viták folytak arról Magyarországon is, foglalkozhat-e, s ha igen, milyen értelemben az anyanemzet a határain kívül rekedt magyarok sorsával. A kötet döntés : foglalkozni kell a kérdésekkel, ilyen értelemben kísérlet arra is, hogy a nem létező hivatalos irodalom ellenére a közelmúlt írásos „termékeivel" bizonyítsa, honnan hová jutottunk. Érdekes Mészöly Miklós bevezető tanulmánya, az „Egyetemes magyar felelősségtudat", mely nem hagy kétséget afelöl, mi indította az anyanemzetet arra, hogy kisebbségei felé forduljon, Legalább ennyire érdekesek számunkra, kisebbségiek számára — akikről a könyv szól — a történelmi kronológiai áttekintések, vagy a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága munkaközösségének tanulmánya helyzetünkről. A legnagyobb terjedelemben a romániai magyar kisebbség helyzetével foglalkozik a könyv, mivel akkorra már elkezdődtek a magyarországi áttelepülések és menekülések; a legtöbb tényanyag ott gyűlhetett fel. De nem minden tanulság nélkül való olvasmány a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét taglaló kis elemzés sem. Talán sok görcsöt, sorainkon belüli ellenségeskedést oldana fel ma, ha tüzetesetesebben szemügyre vennénk, milyen volt helyzetünk az első köztársaság, a masaryki demokrácia idején, s aztán milyen irányban változott ez a helyzet. Sajnos, e könyv csak Magyarországon vásárolható meg, pedig fontos lenne, hogy minél többen megismerjék nálunk is, milyen szempontok szerint kell számon tartani gondjainkat, hogyan lehet közelebbről megismerni saját történelmünket (a kisebbségit). S ha már e gondolatnál tartok, hadd ajánljak újraolvasásra még egy könyvet, Turczel Lajostól a „Két kor mezsgyéjén"-!, főleg azoknak, akik szeretnének a most zajló választási kampányban kissé jobban eligazodni. N. GYURKOVITS RÓZA HANGLEMEZ Pa-Dö-Dő Különös színfoltja a magyar popzenének a Falusi Mariann és Lang Györgyi alkotta Pa-Dö-Dő duó. Meglepően tiszta, képzett hangjuk van, azelőtt mindketten más műfajban énekeltek. Baracs János és Végvári Ádám, a Neoton Família gitárosai találták ki ezt a „jópofa" nagylemezt és persze a Pa-Dö-Dő image-ét. Adott két kövér nő, akik mit sem tőrödnek alakjukkal, sőt, büszkék is a kilóikra (!). Dalaik ötletesek, nem mellőzik az iróniát, a^kritikát. Dobó Ferenc, a Neoton állandó zenei rendezője, a lemez hangmérnöke és szintetizátorosa ; Baracs és Végvári a másik két közreműködő. Kezük nyomán érett, slágergyanús nagylemez született. A duó először két „piciny balerináról" dalol, akik nemrég érkeztek a Bolsojba és szeretnék eltáncolni a Hattyúk tavát. A Szédült éjjel arról szól, hogy hősnőinket senki sem vette fel az autójába a Balaton felé. Pardon. Megállt egy Trabant, csak nem fértek be. A Bakancs című szám hallatán felfrissíthetjük cipötani ismereteinket, az ókortól napjainkig. Ezután egy Szépfiú után vágyakozik Györgyi és Mariann, majd a Vasárnap délutánról énekelnek egy andalító mot, mellyel véget is ér az A-olda „Miért van az, hogy mi mindig rettbe menekülünk?" — kérdez B-oldal nyitószámában, az Operetl mely az operettek rószaszin világi lítja pellengérre. A Kockás zaki egy olyan fiú után vágyakoznak, remekül fest a dal címében szei ruhadarab. Majd a duó egyik legis tebbebb száma, a Munkadal kövi zik. Ezután egy rapes szám, a Bai szórakoztatja a hallgatót. Bosz< nyokról, kondérban fortyogó mér« seprünyelekröl szól. A Hosszútávi ban kiderül, hogy miután i ismerkedtek egy futóval, a futás I hobbijuk... Az album utolsó ss egy lélegzetelállító, lassú nóta, az nép után. Tizenegy mesterien hangszerelt: a Pa-Dö-Dő első nagylemezén, dal azóta sláger, felkerültek a külö zö listákra. Néhány számhoz ötlete; is készült. Csak kivételes esetekben érdé lemezhallgatót a borító. A Pa-Di azonban tényleg figyelemre méltó, man Zsófia grafikus kifogyhatatla ötletekből, Huschit János és Zél Zoltán fotósok méltó társai volt, munkában. Ilyen humoros, „padö lemezborítót nemigen láttunk az ut időben. Várjuk a folytatást! BÁRÁNY J/ ZENÉS ÜDVÖZLETEK A RÁDIÓBAN Ismét lehetőség nyílik, hogy t jubileumok alkalmából zenesz mai köszöntsük hozzátartozóit és barátainkat. A köszöntő mű ra április 27-i kezdettel, min pénteken 14 óra 5 perckor h majd sor. Az 55 perces műsoi mindazok köszönthetik hozzá tozóikat, ismerőseiket, akik h lább két héttel a határidő t beküldik igénylésüket, s melléi a 100,— Kés befizetéséről s pénzesutalványt. Címünk: SzU Rádió magyar főszerkesztős Mytna 1, 812 90 Bratislava. A p összeget a 9130-012-es szárr, küldjék, s a szelvényre ne fele el ráírni: Zenés üdvözletek, t egy fontos dolog: ha valaki a hetes határidőn belül kívánja, I eleget tegyünk kérésének, ez is jesíthető. Ám ebben az eset 299,— korona összeget kell i zetnie. Várjuk jelentkezésüket! nő is
