Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-03-13 / 11. szám
TÁJOLÓ HANGLEMEZ Meyerbeer:. Hugenották Nem valószínű, hogy az operalemezpiac telítettsége miatt esett a Decca cég választása éppen Meyerbeer Hugenották című operájára. A nagyszabású vállalkozás inkább hézagpótló jellegű; noha a modern zenetörténet korántsem vélekedik olyan hízelgőén a francia nagyopera német származású mesteréről, mint kortársai, s ma már szinte érthetetlen az a határtalan lelkesedés, amellyel annak idején müveit fogadták, kétségtelen, hogy operái fontos állomást jelentenek a műfaj történetében. Meyerbeer hatása a maga korában óriási volt, nemcsak Franciaországban, hanem Európa-szerte is, s még olyan géniuszok sem vonhatták ki magukat alóla, mint Verdi vagy Wagner. Balzac és George Sand valóságos dicshimnuszokat zengett a Hugenottákról, s még a kritikusként kérlelhetetlen szigoráról ismert Berlioz is dicsérte. Heine, a költő is magasztaló kritikát küldött róla egy német lapnak, ám ennek a cikknek akadt egy kis szépséghibája: írója nem volt ott a bemutatón, mások benyomásait, véleményét írta meg. Igaz, hogy saját maga aligha tudott volna önálló véleményt alkotni a hallottakról, ugyanis a költő, akinek a zeneszerzők Goethe mellett a legtöbbször zenésítették meg verseit (csak a Du bist wie eine Blume kezdetű versének kétszázötvennél több megzenésített változata létezik), nem volt muzikális lélek, nem sokat értett a zenéhez. Az először szülőföldjén, Németországban, majd Itáliában működő zeneszerző, egy gazdag bankár fia, aki Szabolcsi Bence szavaival „úgy viselte a különböző kultúrákat, mint valami jelmezt", s alkalmazkodóképessége szinte hihetetlen volt, Párizsban valódi francia komponista lett. Már első párizsi operája, az Ördög Róbert frenetikus sikert aratott, s az öt évvel később bemutatott Hugenották valósággal lázba ejtette a francia főváros közönségét. A féltékeny pályatársak mindent megtettek, hogy a sikert csökkentsék, még azzal is megpróbálkoztak, hogy megvesztegessék az énekeseket, s rávegyék őket, „dobják szerepüket", ám mindez nem árthatott a Hugenottáknak. Ha a mű fő erősségei, a mozgalmas tömegjelenetek, az izzó drámai részek ma már nem hatnak is ránk olyan erőteljesen (nem utolsósorban azért, mivel a Meyerbeer után következő nemzedék éppen belőlük kiindulva alkotott tökéletesebbet), és sok részlet túlságosan hatásvadászó, sőt olykor triviális fülünknek, érdemes meghallgatni ezt az operát: benne van az egész romantikus, mindig a legnemesebb eszmékért hevülö XIX. század. Ráadásul a Supraphon által forgalomba hozott felvételen olyan világsztárok énekelnek, mint Joan Sutherland, Martina Arroyo, Kiri te Kanawa, Nikola Gjaurov, Huguette Tourangeau, Gabriel Bacquier. A New FTiilharmonia Orchestra zenekarát Richard Bonynge vezényli. V. K. Zárójelentés Különleges helyet foglal el Mácsa Pál színművész első albuma a szinészlemezek sorában. Elsősorban azért, mert saját gondolatait, érzelmeit kívánja megosztani a hallgatóval, miután nemcsak énekesként, hanem egyúttal dalszövegek szerzőjeként is debütál. Figyelmesen járva a világot megfogalmazza mindazt, amit mindnyájan gondolunk, tapasztalunk, kimondatlanul. A cimül választott kórházi fogalom találóan utal a lemezanyag teljes mondanivalójára. A művész egy beteg korról nyilvánít véleményt, visszatekintve a teljes századra, annak szépségeit és disszonanciáit egyaránt felidézve. A lemez minden pillanata egyúttal a halálról is szól, mint ahogy életünk is annak jegyében zajlik. Csak a halállal szemben van értelme élni és nyomot hagyni a Földön. Bizonyítja ezt többek között a Keringő című dal, amely egy felismerésen alapszik: a világ egy folyamat, amelyből hiányoznak a jelen pillanatok. Csak múlt van és jövendő. „A múlt idők elsárgult fényképein a jövőbe néznek elődeim. Amit ők látnak itt, az a múló jelen. Amit én látok ott, az a történelem." A Hajnal egy pesti bérház reggelét kívánja felidézni, azt a közeget, ahol többek között Mácsai is felnőtt, ahol az élet dolgaival először találkozott. Különös kettőst alkot a Karácsony és a Háború c. dal, miután a kettő szinte egybeépül. Amíg a karácsony egy éjféli mise valós élményéből merit, a Háború, a legdrámaibb alkotás, egy különös párbeszéd gyilkos és áldozat között. Összekapcsolásuk tudatos, utalva 1944 karácsonyára, Budapesten a háború kezdetére. A történelem nyújtotta valós példával a történelem és a harmónia egymás mellett élésének vagyunk itt tanúi. A B oldalon hallható Munkadal férfi és női kórusának félelmetes ellentéte az 50-es évek nagy hiteinek és nagy csalódásainak bemutatására vállalkozik. Mácsainak Bornai Tibor zeneszerző segítségével mindvégig sikerül megőriznie személyességét, színészlemez helyett egy személyes vallomást ajándékoznia a hallgatóságnak. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyakorlatában ritkaságnak számit, hogy a lemez dalszövegei ezúttal nyomtatásban külön is megjelennek. Zs. J. KIÁLLÍTÁS A nyolcvanas évek brit divatja Gyakran beszélünk a divat hóbortjairól. ám a hazai átlaghalandó csak nagyritkán találkozik valódi divatficammal, akkor sem az utcán, esetleg külföldi divatlapokban. Mifelénk nem sikk kisestélyihez ormótlan trottőrcipőt viselni, elegáns kimenőruhára kitágult, topis szvettert húzni. Angliában bezzeg igen, erről tanúskodik a nyolcvanas évek brit divatját bemutató kiállítás a pozsonyi Művészetek Házában. Hogy mik vannak!? Például kalapok, kalapok, minden mennyiségben és kivitelben. Címet viselő, elképesztő kreációk, mint ..A mama fűzője” vagy a „Glasznoszty”. Az előző kalapköltemény alakja egy múltszázadbeli női körzettel idéz, benne három babával, az. utóbbin három színes hagymakupola mered az ég felé. De látható színes gumikesztyűkből csavart rózsákkal díszített kalap is, meg olyan, amit a Finantial Times egyik számából gyűrt, hajlítgatott alkotója. s hogy viselhető is legyen, ragasztóval elkevert színtelen lakkal vonta be. Akad hadihajóval és Tudor-korabeli csöppnyi alabárdossal díszített fejfedő, no meg olyan, amelyre egy parányi piros utcai telefonfülkét és egy utcai lámpát erősítettek. A tengerpart mellett üdülő brit ladyk kizárólag négy csomóra kötött fehér kendőt viselnek a fejükön, tetején apró nyugággyal, a meccsre induló futballrajongó hölgyek pedig egy valódi szétlapitott futball-labdát. E valódi hóbortok kontrasztjaként itt vannak aztán a tökéletesen józan, klaszszikus női kiskosztümök és férfiöltönyök. amelyeken az égvilágon semmi különös nincs, hacsak az nem, hogy elsőrendű angol szövetből készültek, és remekbe szabottak-varrottak. Ugyanígy minden hivalkodástól mentesek a szvetterek, pulóverek is. „csupán” annyiban különböznek a nálunk kaphatóktól, hogy a legkiválóbb minőségű skót gyapjúból kötötték őket. És persze, itt vannak — ha csak képeken is — a nagy hagyományú angol textil- és divattervező iskolák, műhelyek és a belőlük kikerült mesterek, akik bátran kiélhetik legbolondosabb ötleteiket is. Hogy hogyan egyeztethető össze munkájukban a legszolidabb mértéktartás, angol puritánság a tervezői fantázia zabolátlan bakugrásaival? Erre Ls választ ad az egyik feliratos pannó. amely fontosnak tartja közölni, hogy a főiskolai szintű tervező college-ek záróvizsgáin az anyag húsz százalékát gazdasági ügyvitellel kapcsolatos kérdések alkotják, ltjába, fantázia ide vagy oda. a ködös Albionban a divatban is érvényesül a régi mondás: business Ls business. VOJTEK. KATALIN KÖNYV Sorskérdések Majd húsz esztendei huzavona után, 1989-ben, a Magvető jóvoltából napvilágot látott Németh László életmű-sorozatának utolsó darabja, a Sorskérdések. A szöveget gondozó és a jegyzeteket készítő Grezsa Ferenc szerint az 1927 és 1943 között készült tanulmányainak, esszéinek javát Németh László még a 60-as évek végén megszerkeztette. A két világháború között, az útkeresés szándékával született „tanulmányok, amelyeket ebben a kötetben gyűjtöttünk össze, alig egyhuszadát alkotják munkásságomnak, de noha teljesen hozzáférhetetlenek voltak, az elmúlt három évtizedben többet foglalkoztak velük, mint a többivel együttvéve" — vallja a szerző könyvéhez írott előszavában. Az alkotások kiváltotta viták most végre a hiteles szövegek birtokában folytatódhatnak. Nem politikusi, gondolkodói vállakózás gyüjeménye ez a könyv, amelyből legnagyobb viharokat épp a hosszabb Írások, mint a Magyarság és Európa, a Kisebbségben vagy a Szekfü Gyula támasztottak. Amíg Szekfüt történelmünk félreírásával vádolja, a Kisebbségben 1939-ben a szétszóródástól való félelem szorításában fogant. A sokműfajú író talán épp az esszében és a tanulmányban a legerősebb. A Tanú hozta számára azt a fordulatot, hogy kritikusból esszéiróvá vált, szemlélete ise korszakban kristályosodott ki. Németh nemzetféltése közismert. Nem magyarul beszélő tömeget kívánt látni maga előtt, hanem egy felemelt fejű nemzetet, amely bekapcsolható a világba, amelynek küldetése van. Eszméi e téren Kemény Zsigmondéval és Ady Endréével rokoníthatók. Hiszi, hogy a kis népeknek is joguk van az önálló jövőre, s a gondolkodó feladata épp az, hogy e téren is rámutasson a legjobb megoldásokra. Különösen értékes ennyi évtized távlatából az a figyelmeztetése, amely a háború utáni rendben sajátosságaink megőrzésére szólít fel. A vállalkozási szocializmus meghirdetése mellett kulcsfontosságú a minőségről szóló elve, amelynek általános követelménye „az ember azon küzdelme, hogy lehetőségéhez méltó legyen". Ugyancsak ő fogalmazta meg az elsők között, hogy a gazdaság reformja csak a lelkek reformjával karöltve valósítható meg. Németh László ezen írásai nem mentesek a problematikus elemektől. Ezek beható elemzésére a Sorskérdések zárszavában Juhász Gyula vállalkozott. ZSEBIK ILDIKÓ nő 16
