Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-12-04 / 49. szám
Tudja-e vajon a kedves olvasó, hogy milyen rendeltetése van a „sóhivatalnak?" Saját tapasztalatomat követve, de bizonyságul könyvszekrényemből előszedve, ellenőriztem saját logikámat, az 1977-ben kiadott, 1 550 oldalas „Magyarértelmezőszótár" 1 214. oldalán. Megtaláltam a hiteles magyarázatot, mely így szól: „Sóhivatal, (fn) a só állami termelésével és jövedékével kapcs. ügyeket intéző hivatal. 2. (tréf.) Elintézhetetlen ügyeinkkel kapcs. emlegetett, nem létező hivatal. Bürokratikusán: „Fölösleges hivatali intézmény". „Ellenőrizni akarván említett kötet megbízhatóságát, kinyitottam a budapesti „Akadémiai Kiadó 150. évfordulójára kiadott, 593 oldalas úgynevezett „Szinonima szótárt" (Szinonima a. m. rokonértelmű) — ám ott egyáltalán nem foglalkoznak e kifejezés jelentésével. Ezek után — hasonló jellegű idegen szavak szótárával nem rendelkezvén — saját ismeretemből, illetve tapasztalatomból (csak azért is) lefordítottam e szót államunk hivatalos nyelvére — ezek szerint, bár soká ízlelgettem, gyakoroltam a helyes kiejtést —, mindig az jött ki, hogy „domová správa". Tehát már tudtam, hogy „sóhivatal" az a hivatal, ahová ügyintéző napokon is hiába telefonál az ügyfél, mert ott a telefonkagylót ezeken a napokon is a szerkezet mellé helyezik. Ügyfél legyen a drót másik oldalán, aki ügyes-bajos dolgát közölni tudja. Ha végül, kimerülve a hiábavaló próbálkozástól, személyesen elvánszorog oda, akkor megtudhatja, hogy az a dolgozó, akire ügye tartozik, vagy házon kívül, vagy szabadságon, vagy éppen rekreáción van. Értsd: üdül. Az ügyfél kívánságára azért kegyesen feljegyzik a telefonszámát, hogy amennyiben illetékes szaki odafáradna, helyére tenni fürdőszobájában a napok óta levegőre támaszkodó mosdókagylót, otthon lehessen. Az ügyfél természetesen megmondja, hogy ismeri a játékszabályokat, értelmesen fog az illető szakemberrel beszélni annak ellenére, hogy az hivatalos dolgát végzi a fürdőszobában. Az ügyfél azután azt hiszi, hogy jól végezte a dolgát, és hazamegy várakozni a telefonálásra. Én három hétig bírtam birkatürelemmel, azután lementem a legközelebbi „talponállóba", ahol megtaláltam az illető dolgozót. Fél óra alatt rendbejött a helyzet közte, köztem és a mosdókagyló között. Természetesen, úgynevezett „fusiban", amit szerencsémre, szintén kitalált valaki... mert a sóhivatal jelentkezését azóta is hiába várom. Ám hogy mégse teljék az idő hiába, elkövettem ezt a kis elmélkedést, amiért elnézésüket kérem. DÁVID TERÉZ A YETTA KALANDJAI Gyönyörű kis amerikai kocsi! Hajón átkelt az óceánon, hiszen a gazdi — az NSZK-ban (ma már, ugye, csak úgy egyszerűen: Németországban) állomásozó amerikai katona — csakis az ő kis Yettáján szeretné bejárni kontinensünk közép-keletebbik részét. (A többit már bejárta.) „Nem drága ez egy kicsit? Nem lett volna olcsóbb ideát kocsit kölcsönözni? — kérdi tőle a szegény csehszlovákiai rokon. „De!" — mondja John, a katona, és egy mosolyszerűség suhan át az arcán. Többet nem szól. A pozsonyi „bevásárlás" után — az egész városközpontban nem talált megvételre érdemeset, na jó, néhány CD-lemezen (komolyzenein) kívül — vonul a család a rádió egykori épülete előtt parkoló kocsihoz, s John, az amerikai katona, látja ám, hogy az alig egy-két órácska alatt, melyet az ő kis Yettája a fa alatt töltött, bizony megcsonkították: ellopták a hűtörácsát! Nos, mit tesz ilyenkor a Németországban állomásozó amerikai katona? Gunyorosan mosolyint, s így szól: „No problem, ugyanez megtörténne otthon, New Yersey-ben is!" Azzal beül, s tovarobog ... a Bratislava szálló irányába. A szálloda parkolójában megáll és várakozik, amíg apja odafent valamit elintéz. Egyszeresek egy tizenévesekből álló csapat veszi körül. Az egyik srác be is kopogtat a szélvédőn, és a kocsi aljára mutogat: „Csöpög a vized!" Az amerikai katona kapcsol: „Ólrájt, az csak a légkondicionálóm!" A srácok nem értik. John szintén értetlenkedve, kérdőn a rokonaira néz: „Ezek nem is tudják, mi az?!" (U. i.: Lopás után legalább egy kis jóindulat. Mindkettő — megbocsátható. Gyerekek még, hiába ..)-hó-KÖZÉP-KELET-EUROPABAN 190 éve született ..........magyar tudós, költő, szótárszerkesztő és nyelvész. Rejtvényünkben nevét és öt müvének címét fejthetik meg. Készítette: K. Gy. Megfejtéseiket 10 napon belül, a szelvénnyel együtt küldjék el szerkesztőségünk címére. 44. számunk rejtvényének helyes megfejtése: Warrenné mestersége; A sors embere ; Szent Johanna; Szénásszekér. Sorsolással könyvjutalmat nyert: Rákóczi Csaba, Komárom; Kardos László, Rozsnyó; özv. Beke Lászlóné, Megyercs; Zachar Pálné, Ipolyság; Merkel Jánosné, Szene. nő 19 nő/ 49
