Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-11-30 / 48. szám
Tisztelt Szerkesztőség! Lapjukat olvasva gondoltam arra, hogy megpróbálok új ismerősöket és barátokat szerezni az Önök segítségével. Falun élő, 1 7 éves gimnazista lány vagyok. Eddig nem találtam meg azt a fiút. akivel tartós barátságot köthettem volna. A szüleim és a nővérem azt mondják, hogy van még rá bőven időm, csakhogy én látom, hogy a korombeli lányok majdnem valamennyien járnák valakivel. Lehet, hogy a hiba tiennem van, mert nekem nem mindegy, hogy kivel barátkozom. Ezért gondoltam, hogy az Önök segítségével megismerkedhetnék néhány fiúval, akik szintén magányosnak érzik magukat. 17 éves. 173 cm magas vagyok, szeretem a zenet és a társaságot. Megismerkednék szimpatikus és vidám fiúval. Jelige: Szeretnélek megtalálni Hét 90/231 Kedves Magányosok Klubja! Nem a szokványos kéréssel fordulok Önökhöz, mert én nem egy ismeretlen yalakit keresek, hanem azt a lányt, aki a mamájával utazott Pozsonyból Galántára 1990. október 26-án, a 12.45 órási vonattal. Ez pénteki nap volt. Galántáról tovább autóbusszal utazott Cierna Voda, Kosúty, Ciemy Brod irányába. Lila szoknya és fekete bőrkabát volt rajta. 19 éves 165 cm magas fiú vagyok. Szeretnék megismerkedni egy 16—18 év körüli lánnyal az Érsekújvári járásból. Nem a sportot, inkább a zenét szeretem. A fényképes leveleket előnyben részesítem! Jelige: Szeretnék egy lányt Hét 90/226 29/160 szőke hajú, kékszemű, elvált, két kislány édesanyja vagyok. Szeretnék megismerkedni 28—40 évig családszerető férfival. Jelige: Várunk Rád! Hét 90/227 32/160 karcsú, barna, önhibáján kívül elvált nő, két fiúgyermekkel szeretne megismerkedni vidám természetű férfival 30—40 éves korig. Jelige: Megtalállak? Hét 90/229 160/34 éves mérnök megismerkedne természetet kedvelő, alacsony, ápolt külsejű lánnyal. Jelige: Találkozás Hét 90/221 40/168 elvált, barna hajú nő társaság hiányában keresi korban hozzáillő, nem dohányzó, absztinens férfi ismeretsé-Szeretném öt így, az újság segítségével megtalálni. Jelige: Ha te is úgy érzed, hogy jó volna, ha megismernénk egymást írj. Hét 90/236 Kedves Ismeretlen Ismerős! 37 éves, 164 cm magas, 57 kilós szőkésbarna hajú, karcsú hölgy vagyok. 2 éve külön élek a férjemtől. Fiaim 17, illetve 12 évesek. A kisebbik velem él. Anyagi helyzetem rendezett, két lakásunk, kocsink van. ami a válás után természetesen szétosztódik. Úgy gondolom, ez a magamról valamint a körülményeimről adott pár mondatos vázlat elég hiányos, de nem akarok regényt imi. Egyedül élek, és nagyon hiányzik valaki, akivel a problémáimat, mindennapi gondjaimat néha megoszthatnám. A férjemtől való elhidegülés után eddig nem akartam a válást kezdeményezni, mivel meg nem találtam meg azt. akit keresek. Most Ön joggal kérdezhetné, hogy mit akar ez a nö, amikor még el sincs válva a férjétől? Erre csak annyit, hogy mindmáig meg nem jött el az ideje, és nem is volt alkalmam ismerkedni, mivel az édesanyámnál tartózkodtam. Kedves Ismeretlen, ha ezek után úgy dönt, hogy válaszol levelemre, részemről összehozhatunk egy találkozást minél rövidebb időn belül. Jelige: Közép-Szlovákia Hét 90/237 gét. Fényképet kérek és küldök. KN és NZ járásból előnyben. Jelige: Összetört szív Hét 90/230 24/172 őszinte, szolid, káros szenvedélyektől mentes srác bizakodva várja egy kedves, szimpatikus lány vagy leányanya kedves levelét. Bízom benne, hogy rám is rámtalál valaki. Jelige: Őszinte hervadó szív! Hét 90/232 Keresem azt a komoly szándékú, megbízható, melegszívű férfit, akinek fontos a családi élet, a szeretet. 30 éves, elvált, pedagógus vagyok. Talán még nem késő, hogy megtaláljam hűséges társam, aki kiskorú kislányomat is szeretettel fogadná. Fényképes leveleket várok. Jelige: Még hiszek a véletlenben Hét 90/2^3 18/184 szökésbarna hajú, kék szemű nem dohányzó, jóképű srác várja vidám természetű, sportot, természetet kedvelő csinos lány fényképes levelét. Jelige: Adj helyet magad mellett Hét 90/235 JOGI TANÁCSOK „VIRÁG UTCA" jeligével olvasónk azt írja, hogy községükben az 1951 — 1952-es években a helyi nemzeti bizottság házhelyeket osztott ki olyan földeken, amiket a helyi EFSZ használt de amelyek a szomszéd község lakóinak tulajdonát képezték. Állítólag ezek a földek az 1923-ban felparcellázott grófi birtokból származtak. A házhelyek kiosztásakor az építkezők meg akarták venni a parcellákat, illetve ki akarták ezek értékét fizetni, de a hnb képviselői akkor azt mondták, hogy nem kell értük semmit sem fizetni, mert a kiutaltak örökös földhasználati jogot kapnak. mert a helyi efsz ugyanilyen kiterjedésű földet engedett át a szomszéd község szövetkezetének. Most 39 év után a földek „tulajdonosai" (?). akik állítólag nem mondtak le a tulajdonukról, az egész utcában felépített családi házak tulajdonosaitól a parcellák megvételéért tekintélyes vételárat követelnek. ami 'ezreket tenne ki. Minthogy a kiutalt parcellákon felépített családi házak tulajdonosai legtöbbnyire kisnyugdíjasok, nem képesek ilyen összegeket megfizetni. Olvasónk azt kérdezi, hogy kötelezhetik-e ökgt a házhelyek megvételére és ilyen nagy összegek megfizetésére, amit az állítólagos tulajdonosok tőlük követelnek? A probléma és a felvetett kérdés megítéléséhez a teljes tényállás ismeretére volna szükség, nevezetesen, hogy annak idején milyen jogalapon osztotta ki a hnb a házhelyeket ? Volt-e esetleg tagosítás vagy parcellázás? Ki és milyen határozatokat (megosztást, építési engedélyt stb.) adott ki, volt-e a két szomszédos efsz között valami Írásbeli megállapodás, vagy a taggyűlésnek valamilyen határozata? E tények megállapítása után a kérdés megítélésénél a mezőgazdasági (földműves) szövetkezetekről szóló 1990. évi 162. számú törvény és a mezőgazdasági föld használatáról szóló 1975. évi 123. számú törvény és az ezt módosító 1990. évi 114. számú törvény rendelkezéseiből kell kiindulni. Az eredeti 1975. évi 123. számú törvény értelmében ugyanis minden olyan mezőgazdasági földre, amely nem volt állami tulajdonban, de amely 1976. január 1 -jén bármilyen jogcímen valamely mezőgazdasági szervezet (földműves-szövetkezet, állami birtok) használatában volt, az illető szervezet számára időben korlátlan, ingyenes használati jog keletkezett, ami feljogosította, hogy ezen úgy gazdálkodjék, mint a tulajdonos. 1990. május 1-jén lépett hatályba az említett törvényt módosító 114. számú törvény, amely a 12/a paragrafusában kimondta, hogy a szövetkezet használatában lévő mezőgazdasági földek tulajdonosai kérhetik a járási nemzeti bizottságon e használati jog megszüntetését és a földjeik visszaadását. Bizonyos esetekben a jnb e használati jogot nem szünteti meg, például akkor sem, ha a földeken már olyan épületek vannak, amelyek nem képezik a föld tulajdonosának a tulajdonát. Egyébként is a földet csak mezőgazdasági célokra lehet visszaadni. A törvény meghatározza azt is, hogy miként kell eljárni akkor, ha a föld visszaadása nem lehetséges. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a földműves-szövetkezetekről szóló 1990. évi 162. sz. törvény 50. paragrafusának 4. bekezdése is. amely szerint a szövetkezet viszszaadja a szövetkezet által használt földet a föld tulajdonosának, aki nem tagja a szövetkezetnek, mégpedig annak írásbeli kérelmére, de csak mezőgazdasági kihasználásra. Ezekről a törvényes rendelkezésekről lapunk idei 38. számában a Jogi tanácsok rovatban „Bizalom" jelige alatt már részletesen írtunk. Olvasónknak és társainak azt tanácsoljuk, hogy elsősorban forduljanak a hnb-hoz, vagy az efsz vezetőségéhez felvilágosításért, vagy pedig közvetlenül a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági vagy építésügyi osztályához, mert elsősorban az annak idején rendelkező szerveknek, vagy hatóságoknak kell a kérdést tisztázniuk és megfelelő megoldást találni. Nekik kell a házhelyek kiutalásával kapcsolatos jogi kérdések rendezéséről gondoskodniuk. Olvasónk és társai nem önhatalmúlag és jogtalanul építkeztek, nem a „tulajdonosoktól" vették el a parcellákat, hanem ezeket valamilyen hatóság (szerv) rendelkezése, vagy hatósági döntés (parcellázás, építési engedély, stb.) alapján használták fel családi ház építésére Ezért egyelőre az „igénylőkkel" érdemben ne tárgyaljanak, mert ezek esetleges követeléseinek jogosságát csak a fenti kérdések tisztázása után és csak az érdekelt szervek (hatóságok) véleménye és állásfoglalása alapján lehet majd megítélni. „VÁLLALKOZÓ" jeligével olvasónk azt kérdezi, hogy mint kisvállalkozónak milyen törvények alapján kell majd adót fizetnie? A szövetségi gyűlés 1990. szeptember 18-án hagyta jóvá az új lakossági jövedelemadó törvényt, amely az eddig érvényben volt 1961. évi 145. számú törvény helyébe és 1991. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény azokra a természetes (fizikai) személyekre vonatközik, akiknek a törvény 2. paragrafusában meghatározott jövedelmi forrásokból eredő bevételeik vannak. Ide tartoznak a vállalkozói, szolgáltatási tevékenységből eredő jövedelmek, a mezőgazdasági termelésből és egyéb kereseti foglalkozásból eredő jövedelmek, valamint bizonyos egyszeri vagy esetleges bevételekből származó jövedelem (pl. az örökölt szerzői jogokból, vagy vagyontárgyak eladásából származó jövedelem). Jövedelemadó alá nem esik a munkaviszonyból vagy ehhez hasonló viszonyból eredő jövedelem, továbbá az irodalmi és művészeti tevékenységből származó jövedelmek sem (pl. szerzői honorárium). Az új törvény szerint az adót először az 1990. évben elért jövedelemből vetik ki a törvény 11. paragrafusában megszabott adótétel szerint. Ha azonban az adózó az 1990. évre beadandó adóvallomásában, amelyet 1991. február 15-ig kell benyújtania, kifejezetten kéri, hogy az adóját még a régi 1961. évi 145. számú törvény szerint vessék ki. akkor még eszerint fogják kivetni. Dr. B. G. 19
