Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-11-30 / 48. szám
Mécs József: KÜNTAPOLCA ÉS A VILÁG Duba Gyula: VOLT EGYSZER EGY AKADÉMIA II. Görföl Jenő: TOLWAYFELDE, 1990 Bödők Zsigmond: A NAGY UTAZÁS Lovicsek Béla: A HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ T. Gelen: A BOLDOGSÁG ÁRA (bűnügyi történet) Lapzárta: 1990. XI. 7. Címlapunkon Prikler László felvétele A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 81 5 85 Bratislava, ul. Ős. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne s. p., Kosice Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, I 815-85 Bratislava. ' Index: 492 11. A Kossuth Könyvkiadó a múltban , a Magyar Szocialista Munkáspárt ’ kiadójaként többnyire politikai kiadványokat és pártdokumentumokat jelentetett meg. A magyar társadalom életében történt változás miként érintette a kiadót? — Kiadónk valóban az MSZMP kiadója volt, és legfontosabb feladatai közé tartozott a politikai kiadványok megjelentetése. A Kossuth azonban a hatvanas évek közepétől fokozatosan a társadalomtudományi ismereteket széles körben népszerűsítő kiadóvá fejlődött, s rangot, tekintélyt vívott ki magának a szakmában. Ezt figyelembe véve értékelhetjük reálisan a magyar társadalomban bekövetkezett változások hatását munkánkra. Miután a Magyar Szocialista Munkáspárt mint állampárt megszűnt, utódjának, a Szocialista Pártnak az intézménye lettünk. Anyagi támogatásra azonban már nem számíthatunk és korábbi értelemben vett pártkötöttség sem kötelez többé bennünket. Ez év tavaszán a vállalat vezetése kicserélődött és a kiadó teljes megújítását tűzte ki célul. Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy a vállalat megálljon a saját lábán, képes legyen elviselni a múltból ránk maradt nem csekély anyagi veszteséget és terhet, és többé ne termeljen semmiféle „koncepció” jegyében raktáron maradó, eladhatatlan könyvet. Mindezt úgy kívánjuk elérni, hogy megtartsunk bizonyos nívót, határozottan elutasítva az ízléstelenséget és a szélsőségeket. A korábbi mamutszervezetben jelentős létszámcsökkentést, szervezeti átalakítást hajtottunk végre. Új stílust, módszert tanulunk, amelynek lényege — a könyvkiadással szorosan egybekapcsolódó — könyvkereskedésre, vállalkozásra való áttérés. Mondanunk sem kell. mennyire nehéz feladat ez olyan könyv- • piacon, mint a magyar, ahol a korábbi mintegy 40 könyvkiadó helyett jelenleg négyszáznál is több működik, s ennek következtében rendkívül nagy a telítettség; ahol a kulturális javak iránti keresletet a nehezedő szociális helyzet is jelentősen csökkenti. A kedvezőtlen feltételek ellenére kiadónk sikeresen tette meg az első lépéseket. Az átszervezett kiadó jelenleg mi, lyen törekvés szolgálatában áll. és ’ milyen művelődéspolitikát igyekszik a gyakorlatban érvényesíteni ? — Továbbra sem mondunk le a társadalomtudományi könyvkiadásról; de ilyen témájú könyveket — érthetően — most csak kis számban tudunk megjelentetni, hiszen ezek jobbára veszteségesek, vagy legfeljebb nullszaldósak. A társadalomtudományi profil mellett egy nemes értelemben vett ismeretterjesztő profilt is szeretnénk kialakítani, amely a mai ember szubjektív tudásigényét veszi célba — korszerűen és sokoldalúan. Végül szükségünk van a közhasznú és szórakoztató irodalomra is, részint mert ez a szükséglet jelentősen megnövekedett, részint pedig csak így teremthetünk anyagi fedezetet komolyabb vállalkozásainkhoz. Egyelőre nehezen lehetne kiszámítani, mikor következik be olyan fordulat a könyvpiacon, amely biztonságosabbá teszi az igényes könyvkiadói politikát. Addig sem ülünk persze karbatett kézzel, jobb időkre várva. Úgy véljük: mi magunk is sokat tehetünk a gazdaságos, piacképes és egyben tartalmas könyvkiadásért. Mindenekelőtt azzal, hogy megpróbálunk közvetlenül eljutni a nagyon differenciált érdeklődésű olvasói réteghez. A Kossuth korábban pártszervezetekre épülő terjesztői hálózatát teljesen kereskedelmi alapra helyeztük. Nemcsak a saját kiadványainkat terjesztjük, hanem jelentős számban és menynyiségben más kiadók könyveit is; így a Kossuth voltaképpen könyvkereskedelmi vál-Interju KOCSIS ANDRÁSSAL, a budapesti Kossuth Könyvkiadó igazgatójával lalattá is vált. Ezzel együtt szerveztünk — a regi hasznos terjesztői hagyományt a mai feltételek között felelevenítő — a könyvet „házhoz szállító" könyvügynöki rendszert, amelynek működtetésében 12 rangos könyvkiadóval társultunk. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy megteremtsük a kis példányszámú — 5—8 ezres — könyvkiadás gazdaságos technikai feltételeit. Meggyőződésünk, hogy ennek van jövője, nagy szériákat már most is csak kivételes esetben vesz fel a piac, s még inkább igy lesz ez a jövőben. Az a kiadó maradhat életképes, amelynek birtokában van a kis példányszámú és gyors kivitelezésre képes technikaitechnológiai sor, nyomdai vertikum. Kiadványaik - iránt milyen volt az . érdeklődés a múltban és milyen ' jelenleg ? Kiadónk a múltban a rangos és közismert könyvkiadók közé tartozott. Kiadványainkat a pártszervezetek segítségével is terjesztettük, de a politikai műveknek csak egy része talált reális piacra. Számos pártkiadvány készült megrendelésre, presztízs okokból, mint például a vezetők beszédei, s ezek aztán megnövelték raktárkészletünket. De kiadványaink nem kis hányadát értékes müvek alkották, ezeket például az állami egyetemeken is használták. Keresettek voltak tudományos és ismeretterjesztő kiadványaink. Ennek ellenére kevéssé éreztük a piac szabályozó hatását, mert az inkurrens kiadványok esetében támaszkodhattunk a dotációra. Mára mindez megváltozott. Terjesztő részlegeink mellett a kiadóban külön marketing csoportot alakítottunk, s könyveink példányszámát az ő felméréseik alapján állapítjuk meg. Óvatos optimizmussal mondhatjuk, hogy kiadványterveinket a terjesztők, könyvkereskedők jól fogadták, megújított programunk komoly érdeklődést keltett. Hisszük, ßtt§G a szemléletváltásról, a gazdaságos könyvkiadásról, az új típusú együttműködésről hogy a mai magyar könyvkiadás lektüt-tömege nem vonja el a fizetésképes keresletet a jó színvonalú, tartalmas ismeretterjesztő müvektől, irodalmi alkotásoktól. A közeljövőben milyen közérdek. lődésre számot tartható műveket ' jelentetnek meg ? — Az év utolsó negyedében több olyan müvet jelentetünk meg, amelyhez nagy reményeket füzünk. Megindítottunk egy kis terjedelmű filozófiai tanulmánysorozatot. Célunk: a régóta meg nem jelent, a magyar olvasóközönség számára nehezen hozzáférhető filozófiai müvek publikálása. Az elsők között jelentetjük meg Sigmund Freud Pszichoanalízis. Carl Jung Föld és lélek, valamint Benedetto Croce A szabadság hitvallása cimü művét. Tervezzük a továbbiakban Montaigne esszéinek, Marcus Aurelius elmélkedéseinek, Ortega y Gasset, Bertrand Russell egy-egy müvének kiadását, karácsonyra válogatást készítünk Pál apostolnak, a keresztény filozófia megalapozójának leveleiből. Tervezzük azt is, hogy a későbbiekben kiadjuk Ferenczi Sándornak, Freud tanítványának és barátjának magyarul eddig könyvalakban még nem publikált tanulmányait. Jelentős vállalkozás A világ országai című kötetünk, amely a világ összes országáról ad pontos és olvasmányos leírást, színes képekkel. Hasznos és különösen szép kiadványunk a Kuriózumok a magyar művelődés történetéből cimü, 365 kultúrtörténeti érdekességet tartalmazó könyv. A Kossuth Könyvkiadó a múltban . szorosan együttműködött a po‘ zsonyi Pravda Könyvkiadóval. Milyen a kapcsolat jelenleg, és terveznek-e közös kiadásokat? — A Kossuth Könyvkiadó hagyományosan jó kapcsolatot tartott fent a pozsonyi Pravdával és a Madáchcsal. Példaképpen említhetjük Egri Viktor, V. P. Borovicka, P. Jilemnicky, M Majerová, J. Otcenásek, Fr. Wolf szépirodalmi müveinek, vagy például az Ez volt a Sarló cimü tanulmánykötetnek a közös kiadását. Jelenleg egy Václav Havel kötetről folytatunk tárgyalásokat a Madáchcsal. Kétségtelen, hogy az országainkban végbement átalakulás szakmai külkapcsolatainkat — a szóban forgókat is — mélyrehatóan érintette. Úgy véljük, a régi típusú kapcsolatokat sok tekintetben túlhaladta az idő, új típusú együttműködésre van szükség, amelyben döntő a kölcsönös érdekeltség, a közös szellemi és gazdasági haszon. A megjelentetni szándékozott . művek címjegyzékének az össze* állításakor figyelembe veszik-e a nemzeti-nemzetiségi kérdés problémakörét és gondolnak-e a határokon kívül élő magyar olvasók igényeire, érdeklődési körére ? — Kiadott müveink között mindig is figyelemre méltó szerepet kapott a határokon kívül élő magyarok, a szomszéd népek kapcsolatának bemutatása, ápolása. A Hidak cimü tanulmánysorozatunk a nemzetiségek összekötő szerepét hangsúlyozta, Groza Péterről, Kurkó Gyárfásról, a Kriterion könyvkiadásáról szóló köteteink az erdélyi magyarság történetét, helyzetét vizsgálták, ahogy Balogh Edgár Magyarok, románok, szlávok című tanulmánykötete is. A magyarországi nemzetiségi kultúra körébe tartozik egyedülálló vállalkozásunk: cigány szótárt és nyelvkönyvet jelentetünk meg. Szándékaink szerint a megújuló közös könyvkiadás keretén belül látjuk megvalósíthatónak, hogy figyelembe vehessük a magyar kisebbségek olvasói igényeit, napirenden tarthassuk a nemzeti-nemzetiségi kérdés problémakörét. BALÁZS BÉLA 2
