Nő, 1990 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1990-10-30 / 44. szám
FOTÓ: ARCHÍV MENNYIT KERESNEK AZ ELNÖKÖK? kérdezettek 86 százalékának elméletileg nem volt kifogása a házasság előtti szexuális kapcsolattal szemben. A házasságon kívüli szexuális kapcsolatokban, amelyek egyre gyakoribbak, a megkérdezettek 69 százaléka nem talált semmi kivetnivalót. A megkérdezett nyolcezer városi és vidéki házaspár 91 százaléka elégedettségét fejezte ki partnerével. Liu professzor szerint azonban a mélyebb analízis másra utal. A kínai párok havonta átlag 4—7-szer közösülnek, a vidékiek kb. 25 százalékkal többször, mint a városiak. Viszont a vidékiek 34 és a városiak 17 százaléka a szexuális előjátékra nem fordít többet egy percnél, ha egyáltalán szóba jön nála. Ezen kívül pedig a városi feleségek 44 százaléka, a vidékiek 37 százaléka beszélt fájdalmas közösülésről. A kínai párok nem nagyon fecsérelik az időt gyengédségekre. A vidéki pároknak mindössze 16,8 százaléka szokott csókolózni, vagy egyéb gyengédségeket váltani a szexuális kapcsolaton kívül. Többnyire csak akkor kerül erre sor, ha a feleség beteg, vagy menstruál. A megkérdezett párok 15 százaléka tartotta lehetségesnek, hogy szakembert keressen fel esetleges szexuális problémáival. A városiak 27 százaléka, a vidékiek 50 százaléka nem tartja fontosnak, hogy beszéljen a szexualitásról partnerével. Mindezek az adatok Liu professzor szerint arra utalnak, hogy a kínaiaknak alig vannak elvárásaik a szexuális életük minőségét illetően, sokan nem is tudják, mi a kielégülés. Persze, az utóbbi időben úgy tűnik, ez a hozzáállás változóban van. A kínaiak újra felfedezik az őseik által megénekelt szexuális örömöket, például a Ming-dinasztia betiltott Arany lótuszvirág című klasszikus erotikus j művében. A felmérés adatai szerint például a városi pároknak : 44,5, a vidékieknek 55 százaléka közösül kizárólag az űn. miszszionárius-helyzetben (szemtől i szemben). A megkérdezettek j többsége meztelenül szeret közösülni. Ami az orgazmust illeti, a | városi nők 1/3-a, s a vidékiek j 1/4-e éli meg „nagyon gyakran", míg 58,2, ill. 76,8 százalékuk „né- I ha". A negyvenegy városban megkérdezettek szerint 10 közösülésből a férfiak 7,2-szer, a nők pedig 4,1-szer jutnak el az orgazmusig. Ez az e téren eddig vitathatatlanul legnagyobb kínai felmérés j nem érintette a homoszexualitást, s a prostitúciót sem, mert Kínában j ezek továbbra is tabu-témák. Mindössze az AIDS lehetséges terjedésével kapcsolatban derítettek fényt arra, hogy 10 kínai közül 7,7-nek volt anális kapcsolata heteroszexuális partnerével.-fm - I A tekintélyes nyugati közgazdasági lapok — mint pl. a londoni Financial Times — minden évben közreadják a vezető politikusok és a gazdasági élet első szakembereinek, a menedzsereknek előző évi jövedelmét. Mert kit ne érdekelne, hogy „hozzám, a kisemberhez" képest, mennyiből kell megélnie az államelnöknek? Remélhetőleg a közeljövőben nálunk sem kell majd találgatni... Összehasonlítási alapul nézzük csak a világ leggazdagabb államának, az Egyesült Államok elnökének, George Bushnak a fizetétét! Ezt a kongresszus évi 200 000 dollárban szabta meg, jövedelme azonban különböző magánberuházásaiból eredően mintegy negyed millió dollárral több. Egyébként Bush az elődeihez képest nem tartozik az igazán gazdagok közé: magánvagyona csupán kétmilliót tesz ki átlagosan. Az elnök fizetésénél jóval magasabb az évi keresete a vezető menedzsereknek. így például az egyik legnagyobb, Michael D. Eisner, a Walt Disney társaság szolgálatában 1988-ban negyven millió dollárt keresett. Az Államok legjobban fizetett üzletasszonyának, Katherine Grahamnak, a Washington Post kiadójának évi jövedelme tizennégy millió dollár. Ami azt illeti, Ronald Reagan sem pihenget babérjain: nemrég Japánban tartott két előadásának honoráriuma kétmillió dollár volt. A legjobban keresők közé, akik évi jövedelmükkel „lepipálják" a politikusok legtöbbjét, tartoznak az olyan kaliberű sportolók, mint Lendl, Lewis, Tyson stb. És végső soron egy óceánon túli nagyvállalat egyszerű igazgatójának évi fizetése is elérheti a 400 000 dollárt. A nagy bossok keresete hasonló magasságokba kúszik Svájcban, Kanadában, vagy akár Németországban, persze, egyelőre annak nyugati felében. Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió államelnökének évi fizetését 48 000 rubelben szabták meg. Az ő jövedelme is nagyobb ennél, a többlet nemzetközi alapítványok díjaiból, honoráriumokból származik. Jövedelme azonban még Így sem mérhető nyugati mértékkel, különösen, ha figyelembe vesszük a rubel vásárlóértékét. Hasonló jövedelmekkel rendelkeznek a vezető politikusok Közép- és Kelet-Európábán. (Václav Havel fizetése pl. évi 960 000 Kcs.) Ehhez képest Margareth Thatcher, angol miniszterelnök már igazán nem panaszkodhat: hivatalos évi fizetése pontosan 53 627 fontsterling. A királynőéhez azonban viszonyítani sem lehet: II. Erzsébet évi jövedelme tisztán 7,5 milliárd körül mozog, s ezzel ezen a bolygón ö a leggazdagabb ember. A teljesség igénye nélkül hadd említsük meg, hogy Francois Mitterand, a Francia Köztársaság elnöke havi fizetése 35 663 frank, Helmut Kohl kancellár évi fizetése 300 000 márka. Mindketten azonban csak amolyan „szegénykék" a jól prosperáló „bizniszmenek" mellett. Igaz viszont az is, hogy a csillagászati magasságokból könnyebb lepottyanni akár a nullára is...-génő 9
