Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-10-31 / 45. szám

JjatzenhäusL ]>ressburg létezett. A padok alapzata kőből készült, ülőré­sze és támasza pedig tölgyfából. A park bejára­tánál őrbódét helyeztek el. Külön rész volt kijelölve a parkban a gyermekeknek játszótér­ként. Juszti polgármester két kutat fúratott, egyiket a főbejárat közelében, a másikat a park nyugati részében. A Pozsonyi Városszépítő Egy­let később közadakozásból vízvezetékkel és locsoló, illetve permetező berendezéssel látta el a parkot. A park közelében volt három igen kedvelt és gyakran látogatott kerti vendéglő, az úgyneve­zett „bimbóházak”. A városszépítők a második bimbóház közelében 1872-ben szép kerti lu­gast készíttettek a pozsonyi Stitz céggel. A lugast 1887-ben javították először, de mivel az idő vasfoga újra kikezdte, le akarták bontani. Györik Márton javaslatára (aki a Pozsonyi Vá­rosszépítő Egylet alapító tagja volt) 1912-ben nyolcszáz korona ráfordítással a lugast tökéle­tesen helyreállították. A városszépítők 1877-ben a Murmanszki magaslaton (285 m) vasszerkezetű kilátót csi­náltattak az ismert Marton lakatoscéggel. In­nen gyönyörű kilátás nyílt az egész városra és környékére. Ezen a helyen sok neves személyi­ség megfordult, többek között Jókai Mór 1878-ban. A városszépítők a park növényzetét kerítés­sel védték. A fákra madáretetőket helyeztek, 1894-ben 100 darabot, 1908-ban további 130 darabot. Elhatározták, hogy a park számára inspektort választanak. Az első Soltz Rezső orvos volt, akit 1894. október 3-án választot­tak meg. Nagy érdemeket szerzett a park fejlesztésében. Saját költségén továbi fákat és bokrokat ültetett, művészi kivitelű vaspadokat csináltatott Marton Lajos lakatosmesterrel. Soltz Rezső utóda ebben a funkcióban Györik Márton lett 1905. szeptember 1-jétöl. 1907-ben a parkban eső ellen védő vaspavilont létesítet­tek. Ugyanebben az évben 25 táblát helyeztek el itt, ismert költők verseivel. Györik Márton 1905-ben javaslatot tett a park további szépí­tésére, s az egyesület döntése alapján többek között tavat és szökokutat létesítettek. A huszas evekben kezdődött el a park mö­götti nyugati városrész kiépítése. A harmincas évek végén fejeződött be a diákotthonok nagy­arányú építkezése, amely a park nagy részét elfoglalta. A negyvenes években a legalsó ré­szében természetes akváriumot alakítottak ki. A park területi és klimafeltételei nem engedték meg a nagyobb arányú mesterséges beavatko­zást, és a terület erdöjellegének megváltozta­tását. Ezt a jellegét mind a mai napig megőriz­te. es továbbra is kedvelt kirándulóhelye Bra­tislava lakosainak. CMOREJ GYULA SZAZAD ELEJI FELVÉTELEK A HEGYI LIGETRŐL (OLGA ÖILINGEROVA REPRODUKCIÓI)

Next

/
Thumbnails
Contents