Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-10-24 / 44. szám

( rrtmunu iiutt 1/ / {n/fn.tj!n<A Jemé / a filu _ 4 * t 5 p 5 . A G. Houfnagel rézkarc másolatán 1595-ből Kákáth (Párkány) és Gran (Esztergom) látképe látható, Memy bég levele írásának idejéből. VAJKOK A TÖKÖK KOKBAN Memy bég levele Pálffy Miklós érsekújvári főkapitányhoz A törökök 1543. augusztus 10-én foglalták el Esztergomot. Egyidejűleg Párkányt, az akkori Kakathot is birto­kukba vették, és ezzel elkezdődött a 140 éves török hódoltság kora. A törököknek Esztergommal szemben a Duna innenső partján is megerősített helyre volt szükségük, hogy az átke­lést csapataik részére biztosítsák, és esetleges visszavonulás esetén aka­dály nélkül térhessenek vissza Eszter­gomba. Erre pedig a párkányi rév volt a legalkalmasabb. A fegyverek zajának közepette a törökök a kereskedelemről sem feled­keztek meg. Minden várban hetivásá­rokat tartottak. A török hódoltság te­rületén megtartott vásárokra a török kereskedők is eljártak, miután a vég­várak kapitányaitól engedélyt kaptak. Az esztergomi bégeknek a Dunán in­neni terület terményeire nagy szüksé­gük volt, s ezeket innen könnyebben tudták békés úton megvásárolni, mint a túloldalon, amely csaknem teljesen a budai pasa kerületéhez tartozott. így vette tervbe Szokolovics Mém vagy másképpen Memy bég a Párkányban tartandó hetivásárokat. 1589. márci­us 20-án — azaz 400 évvel ezelőtt — Pálffy Miklós érsekújvári generális fő­kapitányhoz a következő levelet intéz­te: „Mi azt gondoltuk, hogy a föld­nek épületére így leszen jobb, hogy itt Kakathon mindön héten vásár legyen és ismét fösokodalmak is le­gyenek, kire mindenfelől bízvást jö­hessenek és mehessenek és az miből pénzt terömthetnek, mindönöket áruljanak és vegyenek. A nnakokáért im az több nagos uraknak is irtonk az dolog felöl; és ti Nagtok gondolja el. az sokadalmak mily alkalmatos napokon legyenek esztendő által és a heti vásárok is mely napon legyenek. Ezt ti Nagtok elgondolván és mine­künk megírván, im mi azt elfogadjuk a mi hitünkre, tisztességünkre, em­berségünkre. hogy az sokadalmakra és az vásárokra ide Kakathra mint hódolt és kódolatlanok bízvást jöhet­nek és mehetnek, senkitől semmi hántások nem leszen. sem útjukban, sem az vásár helyen, akár Lévából. Újvárból. Komáromból, Szombatból, Posonból, Becsből. Prágából, akár honnét jöjenek, semmit ne féljenek, hanem bízvást jöhetnek és mehetnek minden marhájukkal és áruljanak, vegyenek, az mint sokadalmakban szoktak. Fogadjuk ezön mi hitünkre, hogy az kinek csak egy marháját valaki elveszi hatalommal, tizet adunk helyében. Mely mi fogadá­sunknak és hitönknek megerősítésé­re adtuk az mi pecsétünkkel megerő­sített levelönket bizonyságul. Isten velünk és veletek. ” Pálffy Miklós válaszát nem ismerjük. De kétségtelen, hogy Párkányban a vásárok tartását a törökök kezdték meg. A török — saját érdekében is — szavatartó maradt, és az árusokat nem bántotta. Párkány mint mezőváros 1724. au­gusztus 6-án kapta VI. Károly csá­szártól az országos vásártartási sza­badalmat, mely György, Bertalan, Si­mon Júda és Luca napokon tartandó állat és egyéb vásárokra terjedt ki. A négy országos vásár közül ma csak egy van megtartva október második felében mint „hagyományos vásár". A vásárok kezdetének idejét Pár­kányban Memy bég 400 éves levele hűen bizonyítja. A levél szövege Né­­methy Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából (Esztergom, 1900) című könyvében található. PODLUPSZKY MIHÁLY (A cikkben előforduló helységnevek szlovák nyelvű megfelelője: Nővé Zámky, Stúrovo.) A párkányi Simon Júda vásár ma FOTÓ: NÉMETH LÁSZLÓ nő 17

Next

/
Thumbnails
Contents