Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-10-24 / 44. szám
A 42. hét eseményeiből ITTHON: • Ünnepségeket tartottak a duklai hadművelet 45. évfordulója és a Csehszlovák Néphadsereg napja alkalmából. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség Frantisek Pitrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Cseh Szocialista Köztársaság miniszterelnökének vezetésével koszorút helyezett el a szovjet hadsereg svidníki emlékművénél. • A CSKP KB Titkársága Prágában szemináriumot rendezett a vegyes vállalatok alapításáról és tevékenységéről. • Ülést tartott az SZLKP KB Elnöksége. A tanácskozáson egyebek között a KB kővetkező ülésének előkészületeivel foglalkoztak. • Jozef Lenárt, a CSKP KB titkára megbeszélést folytatott a Svájci Munkapárt küldöttségével, amely Martin Schwandernek, a párt politikai bizottsága tagjának a vezetésével látogatott el Csehszlovákiába. • Megtartotta 3. önálló ülését a Népi Kamara. Napirendjén az állami vállalatról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések szerepeltek. • Rövid munkalátogatást tett Prágában Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Vendéglátójával, Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnökkel tájékoztatták egymást a Bős (Gabcíkovo) — Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos álláspontjukról (a CSTK felvételén). KÜLFÖLDÖN: » • Megalakult a Magyar Szocialista Párt. Az új párt. amelyet az MSZMP kongresszusi küldöttei nagy többséggel megszavaztak, szakit a hatalomgyakorlás proletárdik. tatorikus módjával és a demokratikus centralizmussal. • Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában találkozott Mieczyslaw Rakowskival, a LEMP KB első titkárával, aki munkalátogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. • Az NDK megalakulása 40. évfordulója alkalmából ünnepségeket tartottak Berlinben. <A ÖSTK felvétele) Az ünnepségeken részt vettek a szocialista országok párt- és állami képviselői, valamint több országból a haladó pártok és mozgalmak vezetői. A csehszlovák delegációt Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára vezette. • Németh Miklós magyar miniszterelnök a Sopron melletti Balf községben találkozott Franz Vranitzky osztrák kancellárral. • Ladislav Adamec, a szövetségi kormány elnöke hivatalos látogatásra Iránba utazott. Vendéglátóival a két ország kapcsolatairól tárgyalt. Fogadta őt Szaddam Husszein államfő is. Közös haza — közös sors Társadalmunk átalakítása, mely a legjelentősebb az 1948 februárjától eltelt négy évtizedben, a figyelem középpontjába állítja az emberek szükségleteinek és érdekeinek kielégítését. Ebből adódóan a politikai, társadalmi és gazdasági reformok megvalósításának folyamatában a társadalom figyelme egyre fokozottabban fordul az emberek mindennapi gondjai felé — az ember jóléte, boldogulása és önmegvalósítása lehetőségeinek bővítése e folyamat legfőbb értelme. Az egyén tényleges előtérbe állítása jelentős fordulattá válik a gazdasági és a társadalmi viszonyokban az átalakítás és demokratizálódás előidézte változások tükrében. Atársadalom átépítése és demokratizálása hazánkban hoszszú történelmi folyamatok szerves betetőzödését jelenti. Megvalósításuk közepette emlékezünk meg három olyan történelmi mérföldkövet jelentő eseményről, amelyek alapvető fontosságúak a két testvérnemzet, a csehek és szlovákok, valamint négy nemzeti kisebbség és egy etnikai népcsoport életében. A közös haza létrejötte 1918. október 28-án, a csehek és a szlovákok jelenkori államiságának megszületése, szorosan összefügg a nagy októberi szocialista forradalommal, mely erősen befolyásolta nemzeteink széles tömegeit az Osztrák—Magyar Monarchiában az első világháború befejező szakaszában, abban a harcban, amelyet a demokratikus béke és a nemzeti önrendelkezés érdekében fejtett ki. így az októberi forradalom közvetlenül hozzájárult az önnálló csehszlovák állam megalakulásához. A burzsoá Csehszlovák Köztársaság időszakában nem teljesülhettek a dolgozók jogos vágyai, nem szűnt meg az ember ember általi kizsákmányolása és a nemzeti elnyomás sem — nem érvényesült a társadalmi igazságosság. A helyzet gyökeres megváltozására a dolgozó nép februári győzelme után, 1948- ban került sor. A társadalom vezető ereje, a CSKP kidolgozta a szocialista társadalom felépítésének programját, melyhez jó alapokat jelentett a termelőeszközök egy rendkívül fontos részének, a nagyiparnak az államosítása már 1945. október 28-án. A szocialista társadalmi rendszer alapjainak kiépítése. majd továbbfejlesztése idején útkereső, minőségi változásokat hozó, de drámai fordulatoktól sem mentes időszakok váltották egymást 1968 októberéig. Ekkor rendkívüli jelentőségű eseményre került sor, ugyanis a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény elfogadása minőségileg új szakaszt jelentett nemzeteink és nemzetiségeink kölcsönös kapcsolatainak alakulásában. A nemzetiségi kérdés marxista-leninista elvei alapján a gyakorlatban megvalósult a nemzetek egyenlőségének és egyenjogúságának követelménye hazánkban, a két nemzet döntése nyomán létrejött szocialista államszövetségben. Abból a rendezőelvből indultak ki, hogy minden nemzetnek joga van az önrendelkezéshez egészen az elszakadásig. A csehszlovák államszövetség a szocialista föderáció lenini elveire épült, melynek helyességét és létjogosultságát igazolta a gyakorlat és az SZKP platformja is a párt jelenlegi nemzetiségi politikájáról, ahol a föderáció tovább — fejlesztése különös jelentőséggel bír, és szerves része a szovjet társadalom forradalmi megújulásának. Október 28-a nemzetiségeink életében is nagy fontosságú esemény. Ezen a napon 1968- ban jóváhagyták a csehszlovákiai nemzetiségekről szóló alkotmánytörvényt, mellyel megoldást nyert a CSSZSZK területén élő nemzetiségek jogállásának kérdése is. A csehszlovákiai nemzetiségekről szóló 144/ 1968 Tt. sz. alkotmánytörvény politikai és államjogi szempontból is elismeri a nemzetiségeket mint közösségeket, etnikai kollektíváknak tekinti őket, melyek számarányuknak megfelelően vannak jelen a népképviseleti testületekben. Az alkotmánytörvény a magyar, német, ukrán és lengyel nemzetiségű állampolgárok számára biztosítja a jogot az anyanyelven való művelődéshez, az általános és sokoldalú kulturális fejlődéshez, kezeskedik arról, hogy használhassák az anyanyelvűket az illetékes nemzetiség által lakott terület hivatalaiban, az egyesülési jogot a nemzeti kulturális szervezetekben, valamint az anyanyelvi sajtó és tájékoztatás jogát. Ahhoz, hogy a mindennapjaink gyakorlatában ezek az alkotmányban deklarált jogok következetesen megvalósuljanak. valamennyi jogot törvénybe kell foglalni, tehát törvényes garanciákra is szükség van. Mindezt azért fontos nyomatékosan hangsúlyozni, mert társadalmunk átalakításának mozgalmas időszakában egy új alkotmány kimunkálása van folyamatban, amely tovább tökéletesítheti hazánkban a nemzetek és nemzetiségek közti viszonyokat, teljes értékű és sokrétűen gazdag társadalmi életet biztosítva számukra. A gazdasági és társadalmi átalakítás programjának megvalósításával szorosan összefügg a párt nemzetiségpolitikai alapelveinek elemzése és a feladatok meghatározása. Ennek kapcsán Milos Jakes elvtárs a CSKP Központi Bizottsága 15. ülésén megállapította: „Amennyiben azt hangsúlyozzuk, hogy a Nemzeti Front keretében a lehető legszélesebb szociális és társadalmi bázisra kell támaszkodnunk, ki kell emelnünk nemzetiségi politikánk elvi jelentőségét is. Rendkívül érzékeny területről van szó, amelyen nem lehetünk soha megfontolatlanok. A nemzetiségi kérdésnek a szövetségi rendezés alapján történő megoldása azt mutatja, hogy helyes úton haladunk. Határozottan meg kell előznünk és fel kell lépnünk mindazzal szemben, ami megbonthatná a nemzetiségi viszonyokat, ami nacionalista hangulatot kelthetne. Fúrtunk nemzetiségi politikájának alapja minden egyes nemzet és nemzetiség sajátosságainak és önállóságának respektálása, fejlődésének és teljes érvényesülésének biztosítása. az egység, az együttműködés és mindaz megszilárdítása, ami összeköt bennünket. Államunk egységét nemzeteink testvériségére és egyenjogúságára, minden nemzetiség tiszteletére, jogaik és szabadságjogaik szavatolására alapozzuk." Az említett különös jelentőségű történelmi események öröksége is arra ösztönöz, hogy a társadalmi fejlődésből adódó, a nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos valamennyi problémát és feladatot a lehető legtisztességesebb szándékkal, következetesen oldjuk meg. Nem téveszthetjük szem elöl, hogy a közös hazában a sorsunk is közös. , Dr. Kvarda József az SZSZK kormányhi vata Iá na k dolgozója nő 3
