Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-09-12 / 38. szám

ILLIK-E

— a virágon kívül minden más ajándékot ízlésesen, szépen becsomagolva átadni,

— az ajándékot aszerint kiválasztani, hogy kinek, milyen alkalomból adjuk.

ma tudni az „illemet"?

n

ság követelte formák megtartásával is ki kell fejeznünk.

A mai szokások, fonnák „kötetlenebbek”, engedékenyebbek, ésszerűbbek, de ezeket is meg kell ismemi. el kell sajátítani. Gyermekeinktől nem az elvont, elavult régi szabályokat kell megkövetelnünk, hanem a mély emberi tartalommal töltött forma elfogadását, tiszteletét. Arra kell őket felkészítenünk, hogy nap mint nap emberekkel vannak együtt, és kisebb-nagyobb közösségekben az emberekkel való érintkezés sajátos követelményeket támaszt velük szemben.

A mindennapi élet olyan szabályokat követel meg, amelyek a „belső kultúra külső megnyilvánulásaként" az együttélést könnyítik meg. teszik kellemesebbé. Az udvariasság, az előzékenység vagy például a köszönés a bemutatkozás kialakult társadalmi formái ma sem felesleges, elvetendő dolgok.

Az udvarias figyelmes, kulturált magatartásé ember odafigyel másokra, és arra törekszik, hogy embertársait ne bántsa meg, tekintettel van mások munkájára, kívánságaira. Az illem ma már arra való, hogy könyebbé, értékesebbé, „gördülékenyebbé”, konfliktusmetitesebbé” tegye az emberek érintkezését.

A felnövekvő gyermek kulturált. illemtudó magatartásra nevelését az otthon, a család alapozza meg, az iskola csak kiegészíti ezt. Ez a szülőknek két feladatot jelent: egyrészt megismertetni a társas érintkezés formáit, szabályait, követelményeit. másrészt kialakítani a fentieknek megfelelő szokásokat, a kulturális családi élet szokásrendszerét. Ebhez kulcsfontosságú lenne a szülők magatartása, példája. Hogyan neveljem a gyerekemet? Mire figyeljek, mit kívánjak tőle? — fogalmazzák meg naponta a szülök. Az alábbiakban azzal szeretnénk segítséget nyújtani nekik, hogy példaként összegyűjtöttünk néhány fontos tudnivalót a családban gyakran előforduló esemény: egy vendégség kapcsán.

A kérdésre igennel válaszolhatunk. bár divattá vált az illemet, az illemszabályokat üres formaságnak, olyan kispolgári maradványnak tekinteni, amely re a modern ember nem is ügyel. Az valóban igaz. hogy nincsenek már szigorú etikett követelmények, tételes formában megfogalmazott szabályrendszerek és eltűntek az illemkódexek, a protokoll kézikönyvei. A társadalom fejlődésével az „előírások” megváltoztak. A régi írott, íratlan etikett törvények nagyrésze ina már valóban nevetséges, értelmetlen és használhatatlan, de nem kevés olyan is akad köztük, amely „maivá” alakult. Ezek mellett természetesen vannak mai életünk szülte szabályok is.

Társadalmunk új, más megközelítésben értékeli az emberek egymás közötti viszonyát, de ez nem azt jelenti, hogy elveti, hanem csak megváltoztatja a viselkedés szabályait. A más emberek és az önmagunk iránt érzett megbecsülés ma is kulturált társas magatartásra kötelez, amelyet az udvarias-Vendégség, vendéglátás, beszélgetés

ILLIK:

— virágot vinni, azt kicsomagolva a háziaszszonynak átadni (páratlan számút szokás vinni).

— a kapott virágot azonnal vízbe tenni.

— a vendeget kínálni, vele foglalkozni, beszélgetni.

— a vendégnek és a vendéglátónak az alkalomnak megfelelően öltözni,

— a meghívást viszonozni.

— a meghívást az utolsó percben közölni

— a meghívást — hacsak elháríthatatlan akadály nincs — az utolsó percben lemondani.

— elkésni, de a késésre figyelmeztetni sem.

— a vendéget erőszakosan túlkínálni.

— hogy a házigazda a saját szórakozását kényszerítse a vendégekre.

— hangosan beszélni, panaszkodni, hencegni, mások szavába vágni.

A bemutatkozás

ILLIK:

— hogy az ismerkedést közös ismerős közvetítse,

— hogy elsőnek a lány. a nő. a felnőtt nyújtsa a kezét.

— a férfit (fiút) a nőnek (lánynak), a fiatalabbat az idősebbnek bemutatni,

— hogy a férfi (fiú) a nőnek (lánynak), a fiatalabb az idősebbnek köszönjön először.

— az iskolatársak, gyerekek közötti tegeződés.

— becenéven, keresztnéven bemutatkozni,

— a megszólítást elkerülni, ha nem tudjuk eldönteni, kérdezzük meg.

— az előre köszönést várni, ha valaki olyan helyiségbe lép. ahol már valaki tartózkodik.

— férfinak, fiúnak sapkában maradni.

Ajándékozás

ILLIK:

— ajándékozni, őszintén, szeretellel. örömmel,

mmm

— az ajándék árát tudakolni, becsüsként mérlegelni,

— viszonzást, ellenértéket várni az ajándékért.

— kicsomagolás nélkül félrerakni.

— pénzt ajándékozni (kivéve a legszűkebb családot).

Terítés, étkezés, evőeszközök

ILLIK:

— úgy teríteni, hogy a tányér bal oldalán a villa, a jobbon a kés legyen. Az evőeszközök nyele, a kés hegye az asztal felé mutat.

— étkezésnél mindkét kéznek az asztalon lenni,

— hogy az asztalnál először a háziasszony vegyen a tálból.

— evőeszközt a nyelénél fogni.

— a kanalat és az egyedül használt villát jobb kézbe, az együtt használt kést és villát a jobb, illetve a bal kézben fogni.

— az evőeszközt használat után egymás mellé, egymással párhuzamosan a saját tányérunkra helyezni.

— villával enni a tésztákat, főzelékeket, fasírozottaf

— kiskanállal vagy tortavillával enni a puha tésztát, pudingot kompótot,

— kézzel enni az aprósüteményt, pogácsát, szendvicset.

— aprószárnyasok csontját kézbe fogni.

NEM ILLIK:

— kompótot. salátát kistányér nélkül tálalni, ennek helye a tányér bal oldala

— könyökölni, tenyereim az asztalon,

— úgy enni. hogy ..hallatsszék”.

— a húst a tányéron előre, falatokra darabkákra felvágni.

— a kési a szájba venni.

— kenyeret (ha nincs megkenve) harapni.

— csontot, magot az asztalra rakni, kiköpni, kiszedni a szánkból.

— tele szájjal beszélni, inni.

—"csészéből a teát. a kávét kikanalazni.

— a kompót a saláta levét tányérunkból kiinni.

— a cukortartóban levő cukorért kézzel vagy saját kanalunkkal nyúlni.

— csordultig tölteni a poharat úgy. hogy kilölytyenjen.

A szabályokat sorolhatnánk, de nem ezt tartjuk feladatunknak. Kedves Szülők! Gyermekeik érdekében tudatosan figyeljenek az ilyen és hasonló „illemtani alapismereték” elsajátítására! Nem új, külön feladat, külön idő ez! Használják lel az egy üttlétet, a mindennapi közős étkezést, a közős színház- és mozilátogatást, a közös utazást. beszélgetést stb. Mutassanak példát, tanítsák és követeljék meg a kulturált magatartást.

NANSZÁKNÉ Dr. CSERFALVI ILONA

Kihez forduljunk?

Angyal M olvasónk azt kérdezi, hogy milyen feltételek mellett kaphat gyermekgondozási szabadságot, és kaphat-e gyermekgondozási segélyt ha mint elvált aszszony két gyermekéről gondoskodik, akik közül a kisebbik még nem töltötte be a harmadik életévét

A Munka Törvénykönyve 157. S-ának 2. bekezdése szerint a dolgozó nőnek a törvényes szülési szabadság letelte után további fizetés nélküli szabadságra van igénye a gyermeke hároméves koráig, amit kérelmére a munkadójának meg kell adnia, mégpedig mindig legalább további egy hónapra. Erre a gyermekgondozási szabadságra igénye van akkor is, ha mér előzőleg a szülési szabadság letelte után, vagy a további fizetés nélküli szabadságát megszakítva újra munkába lépett.

A gyermekgondozási segélyről szóló Tt 106/87. számú törvény 2. paragrafusának 2. bekezdése a) és d) pontja szerint pedig annak a nőnek, aki 1987. december 31 e után született gyermekéről személyesen gondoskodik, a gyermeke hároméves koráig igénye van erre a segélyre akkor, ha még egy iskolaköteles korban lévő gyermekéről gondoskodik, vagy ha ő maga hajadon, özvegy vagy elvált (Az 1988. január 1 -je előtt született gyermek esetében a gyermekgondozási segély csak a gyermek kétéves koráig jár.)

Olvasónk tehát a munkaadójától kérheti a meghoszszabított fizetés nélküli szabadságot a gyermeke hároméves koráig, és ha ez 1987. december 31 -e után született akkor a gyermekgondozási segélyre is igénye van. ami havi 600 koronát tesz ki. Ezt az igényét is a munkaadójánál kell érvényesítenie.

A gyermek hároméves korának betöltése után már nincs a dolgozó nőnek fizetés nélküli szabadságra igénye. Ilyet azonban a munkaadója adhat neki. de ezt nem köteles megadni. Ilyen esetben csak a munkaviszony megszüntetése jöhet tekintetbe.

Dr. BERTHA GÉZA

nö 11