Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-17 / 4. szám
CSALÁDI KÖR ifjúsággal, de más társadalmi csoportokkal kapcsolatos kutatások azt igazolják, hogy a házasság és család mint olyan értékrendünkben előkelő helyet foglal el. Kiáltó azonban az ellentmondás, mely ezen megái la pit és és a valóság, a válások magas száma, a bomlófélben levő családok aránya között fönnáll. A helyzetet azzal magyarázhatjuk, hogy a félek a konkrét házas- és családi életet abból a szempontból ítélik meg. hogy az mennyire elégíti ki szükségleteiket és érdekeiket miként alakítja. formába személyiségüket stb. Vagyis a házasság jövője, minősége, működőképesutóbbi években Csehszlovákiában a tizenhat-tizenhét éves lányok által kötött korai házasságok száma kb. háromezer-ötszázra tehető; a fiúknál kétszázötven-háromszáz között mozog. Még abban az esetben is. mikor jelentős érzelmi háténei indul a házasság, a kényszerű ok. a megesett baj. a terhesség egyben átka is lesz a házastársi kapcsolatnak. Bontóperes bírák a megmondhatói, hányszor hallják a válófélben levő férjtől: „Megmondtam a feleségemnek, hogy elveszem, de készüljön föl a legroszszabbra!" Anélkül, hogy fölöslegesen dramatizálnánk az is jellemző, hogy a sokkal veszélytelenebb miniabortuszok aránya az összvetéléseken belül ebben a korcsoportban (tehát a 17 évesek között) a legalacsonyabb — az ok minden bizonnyal az. hogy a lányok későn vallják be a terhességet. A fölsorolt adatok jelzik, hogy a nyugtalanság jogos, valamit tennünk kell! A családok mai helyzetének kritikus értékelése (némely negatív tendenciák erősbődése) arra enged következtetni, hogy kísértet ernk. melyek segítségével a házasságra és a családi életre való nevelésben áttörést akartunk (akarunk) elérni, a társadalom átalakítása csak a pedagógusok, de az orvosok és pszichológusok között is. Élenjáró pedagógiai szaktekintélyeink a „korlátozó etika" követői, azt a nézetet képviselik, hogy semmiképp sem érthetünk egyet a házasság előtti nemi kapcsolattal, és sem az esetek magas száma. sem a napi divat dtktálása nem erkölcsösitheti az így élők viselkedését. Kiemelik, hogy erkölcsi tekintetben a nemi élet a házasélethez kötődik, és az ifjúságot is ennek értelmében kell fölvilágosítani. Fiataljaink és a tanítók többsége — mint a fölmérések mutatják — elfogadják, és szükségesnek tartják a házasságkötés előtti szexuális életet, tapasztalatszerzést. Alapfeltételként természetesen megjelölik a kölcsönös szerelmet, az érettséget, a felelősségtudatot. melybe beletartozik az alapvető szexuális kultúra, ideértve a fogamzásgátló szerek ismeretét és használatát is. A szexuális érintkezést tiltó normákat kellene erősíteniük azoknak az elrettentő pél-Etikák harca avagy a korai házasságok és a nevelés K,' sége. belső egyensúlya nagyrészt attól függ. mennyire oldódnak meg benne az ember személyiségfejlődésének ellentmondásai. Elmondhatjuk, hogy a személyiségükben éretlen partnerek közti és a terhesség miatt köttetett házasságok jövője bizonytalanabb, és kisebb az eshetősége, hogy feladataikat teljesíteni tudják. Nemrég egy. a szakmunkástanulók nevelésével foglalkozó tanácskozáson az egyik iskolaigazgató megállapította: „A mi harmadikos lányaink már anyák, és rengeteg problémával küszködnek, melyeket nem tudnak megfelelően megoldani: a férj katona, lakásgondok, gyereknevelés stb." És nem csak egyedi esetekről van szó! Az a helyzetet — hiszen a korai házasságok jó része sikeresen funkcionál — meg kell mondanunk. hogy a házasságot mint fontos szociális intézményt nem kezesük a súlyának megfelelően, jobban mondva; a hagyományos erkötcsiség nevében visszaélünk vele. Mert — nézetünk szerint — mégiscsak trag» latsak és sokkoióak azok a számok, melyek a tizenhét -tizennyolc éves lányok vetéléseiről, az ún. abortuszokról tudósítanak. Számuk, arányuk az utolsó három évben állandóan emelkedik: például Szlovákiában 328-n» (1986-os adat) egy év alatt 522-re. A múlt év első felének adatai szintén arra engednek következtetni, hogy a helyzet nem javul. És lékül eleve kudarcra vannak ítélve. A társadalom reprodukciós mechanizmusainak legmélyén rejlő tényezők nevelő hatása hasonlíthatatlanul hatékonyabb, mint akár az iskoláé. társadalmi intézményeké. Azért is van igy mindez, mert az az anyag, amit az iskola a tanítási órákon vagy más szervezett alkalmakkor tank a fiatalsággal, nagyon messze esik azoktól a reális problémáktól, melyekkel a mai házasságok és családok küszködnek. Azért is fontos, hogy tudatosítsuk ezeket a tényeket, mert néhányunkban a tehetetlenség (az érzés, hogy nem tudjuk gyorsan és sikeresen megoldani a fiatal családok életkörülményeinek javítását olyan veszélyes illúziókat ébreszt, miszerint neveléssel, tanácsadással, pszichoterápiával, a jogi szabályozás szigorításával pótolni lehet szociálpolitikánk hiányosságait, a szolgáltatások fejletlenségét, a társadalmi élet szervezését stb. Természetesen a fiatalok házasságra és családi életre való nevelésének megvan a maga szerepe, és megvannak a maga vonza tai. Az etikák harca A házasságra és a családi életre való nevelés alacsony hatásfoka elsősorban a szexuális nevelés koncepciójának következetlenségeiből ered. figyelembe véve a fiatalok egyes csoportjainak életkori és szociális sajátosságait. Az egységes koncepció kidolgozása azonban megköveteli, hogy világosan fogalmazzuk meg az elveket és erkölcsi normákat melyek alapjául szolgálhatnak és vájhatnak az iskolában, a családban történő nevelésnek. A korai premaritáits terhességek szempontjából nagyon fontos lenne, hogy ítéljünk a házasság előtti szexuális érintkezés erkölcsi jogosságáról. A kérdés kétségkívül kulcsfontosságú és élénk vita tárgyát képezi nemdáknak. melyek az abortuszt és annak pszichikai erkölcsi következményeit ecsetelik, a lányanyák szociális és anyagi gondjait, a sikertelen korai házasságokat a magas válásarányt stb. De olyan benyomásuk is van. hogy a föJviágositassal. a szexuális neveléssel, a fogamzásgátlás ismeretével szemben ellenérzés kötődik ahhoz a meggyőződéshez. hogy ezek esetleg aláássák a tilalom tekintélyét hatástalanítják az elrettentés erejét. Széles körben ismert az a nézet is. mely szerint a föhilágosítás. a fogamzásgátlók hozzáfélhet őségé stb. ösztönzik a korai nemi kapcsolatokat s ez nagyobb mértékben megzavarhatja a fejlődő fiatal pszichoszexualitását. mint a jelenlegi helyzet mikor fiataljaink alapvető ismeretekkel nem rendelkeznek a fogamzásgátlást illetően. A homályosság, a megválaszolatlan kérdések — melyekre a tudományos kutatás sem adott elégséges választ — okozzák első sor ban. hogy a pedagógusok, orvosok ellenérzéseiknek adnak hangot a szexuális neveléssel kapcsolatban, főleg az iskolák utolsó osztályaiban. Az etikák harca azonban nemcsak a pedagógusok, orvosok, tudós szaktekintélyek között folyik, hanem jelen van a családban is. A csehszlovák családok 37 %-a tizenöt-tizenhét éves korban tartja szükségesnek a szexuális fótvilágosítást. Elképzelhetjük. csak ebből kifolyólag mennyi konfliktus adódik szülő és iskola között! És nem említettük még a szülőket akik elégedetlenek az iskola tevékenységével ugyanis úgy érzik: az iskola semmit nem tesz! Merre legyen tebát a kiút? Mindenesetre megoldás lehet a szexuális nevelő munka szakosítása a szülőkkel való megegyezés alapján, illetve a társadalmi szervezetek, a nószövetség segítségével. LADISIAV MACHÁCEK szociológus FOTÓ: KRASCSENITS GÉZA nő io >
