Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-08-29 / 36. szám

A Lion név később ragadt rá a helyre. Először egyszerűen csak Szakajtósnak mondta az idevalósi nép a holtággá lett vízfolyást, mégpedig a kialakulása nyomán, hogy ti. 1889-ben itt szakadt át a Duna-gát, s öntötte el a víz a környéket. Az 1889-es árvíz maradványa a csicsói (Cicov) határban szétterülő vízrendszer, a Duna mai fő folyásától alig pár száz méterre. Lion mester pedig az első világháború hadszíntereinek forgandósága folytán erre vetődött olasz katona volt, aki ki tudja miféle csábításnak engedve itt is maradt a kies Csallóközben, s tanyát vert a Szakajtás partján. A környék nagy hasznára s örömére. Állítólag ö. Lion mester telepítette Csicsóra az első szőlőtőkéket, s ő tanította szőlőművelésre s borkóstolásra az ittenieket. Mert a valamikori olasz katona, mint utóbb kiderült, kiváló mestere volt a kóstolásnak. Nemcsak a bor, hanem még a szalámikóstolásnak is. Ebbéli tudásáért úgy mondják, még Prágába is meghívták. Szalámikészítő tudását persze nem hagyta a csicsóiakra. Azok csak annyit leshettek el a titokból, hogy a jó szalámi léte valószínűleg a fűszerek adagolásán áll vagy bukik. Lion mester erre igen nagy gonddal ügyelt. Apró kavicsokkal méricskélte a fűszereket — amint a csicsói emlékezet tartja.

Lion mester háza ma is áll a száz év alatt tóvá szelídült Szakajtás partján. Sajnos már üresen, elhagyottan, s így egyre inkább szétmállóban. A valamikori vidám borkiméréseknek csak néhány elvadult szőlőtőke őrzi a nyomát a ház mellett. A vízre se járnak már fürödni a csicsói gyerekek. Védett terület az, „rezervátum". Csak a különleges engedéllyel itt-tartózkodók halászhatják le a tó adományait is, például az amerikai törpeharcsát, amelyet még valamikor a Zichy grófok telepítettek ide amerikai hazájukból. Legújabban pedig — a vidéken ugyancsak idegen — amur hal örvendezteti meg a halászokat. A természetvédők 1984-ben ezt a növényevő fajtát telepítették a tóba, hogy lelegelje a túlburjánzó s az eliszaposodást segítő vízi növényzetet, a nádas, a hínár fölöslegét. A telepítés azonban annyira jól sikerült, az amur annyira megkedvelte a csicsói Szakajtóst, és elszaporodott, hogy most meg a nagy falánksága miatt fáj a természetvédők feje. Éppen ideje volna az amurok teljes lehalászásának — figyelmeztetik a természetvédők a halászokat —, ha azt akarjuk, hogy maradjon nádas, hogy jövőre is kinyíljon a vízi liliom, s legyenek továbbra is úszó szigetek a tavon. A Szlovák Horgászszövetség nagy hatalom, reménykedni azonban szabad, hogy meghallja a természetvédők szavát.

A tóval kapcsolatos legújabb gond pedig a Dunán épülő nagy erőművel függ össze. A Kerületi Természetvédő Intézet szakembereit évek óta foglalkoztatja a kérdés, hogyan lehetne megőrizni az ország védett területeinek ezt a különösen érdekes egységét, a csicsói holtág és a körülötte elterülő ártéri erdők mintegy 80 hektárnyi területét, a 185 állat- és 341 növényfajtával együtt, amelyeknek ez a környezet — az egy évszázad alatt kialakult, illetve megmaradt egyensúlyával — biztosítja az életteret.-kocsisnő 13