Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-08-29 / 36. szám

VERSENY • VERSENY • 3. forduló kb. kétszáz családot látogat, s felel egész­ségi állapotáért. A rendelőintézetben végzett munka után az orvos naponta négy-öt családot látogat még meg. így rendszeresen szemmel tartja a körzetet. Az ilyen és hasonló rendelőintézetekben a keleti gyógyászat módszereit is alkal­mazzák. Nálunk az itt használatos öt módszer közül csupán az akupunktúrát ismerjük. — Hogyan érezted magad a nagyszá­mú csehszlovák küldöttségben? — Nagyon jól. Jó társaság jött össze, s valóban nagyon sokan voltunk, úgyhogy teljesen lehetetlen lett volna mindenkivel megismerkedni. Egyet azonban sajnál­tam. hogy tudniillik a programok — a politikai, a kulturális és a sportrendezvé­nyek — általában egyidejűleg zajlottak, így az ember nem lehetett ott mindenütt. Ez természetesen egy ilyen rendezvény­nél teljességgel lehetetlen. Örültem, hogy ott voltam Phenjanban. Élmény volt. A következő fesztivál leendő küldötteinek meg azt üzenem, hogy ne féljenek a pályázattól, jelentkezzenek, mert megéri. * * * Hol lesz a fesztivál legközelebb? Végső döntés most nem született, bár az algériai küldöttség felajánlotta a házigazda szere­pét. Persze valójában nem az volt a központi téma. hogy hol legyen legköze­lebb a fesztivál, sokkal inkább az: hogy milyen legyen. A témához lényegében és diákszervezet képviselője hozzászólt. Elhangzott, hogy el kell mélyíteni a pár­beszédet a fesztiválon és bővíteni a rész­vételt az ideológiai, politikai, szociális és vallási szerkezeti alap szempontjából (például bekapcsolni a munkanélküli fi­atalokat is). Hiszen több szem többet lát, gazdagabb lenne így az ötlettár, és ponto­sabb kép alakulna ki arról, hogy mi történik manapság az ifjúsági mozgalom­ban és a fiatalok életében. A fesztiválnak még demokratikusabbnak kellene lennie. A politikai programnak mindig tükröznie kellene a nemzetközi helyzetet és a nem­zetközi diákmozgalmat foglalkoztató kér­déseket. Beszélni kell tehát a legközelebb is az emberiséget érintő globális problé­mákról, az emberi jogokról, a tömeg­kommunikáció szerepéről, a regionális konfliktusok okairól és megoldásuk lehe­tőségéről. A fesztiválmozgalomnak részt kell vállalnia a politikai klíma alakításá­ból, mégpedig a nemzetek közötti barát­ság és együttműködés jegyében. Arról is szó esett, hogy csökkenteni kellene a fesztivál költségeit, lemondani a nagyszabású, tömegeket mozgató be­mutatókról. már csak azért is. hogy a jövőben több országnak — beleértve a nyugatiakat — legyen módja megrendez­ni azt. A jövőben a fesztivál sikerének legfőbb kritériuma nem a küldöttek szá­mában keresendő. GABRIELA PREVRÁTILOVÁ A SZERZŐ ÉS CSIKMÁK IMRE FELVÉTELEI Egy a nyolcvanas évek közepén végzett szociológiai vizsgálat eredménye szerint a lányok 0,6 a fiúk 3,3 százaléka vallotta azt a nézetet, hogy a feleségnek a házasságkö­tés után a háztartásban kellene maradnia. Az NDK-ban a nők a szakképzettségben és hivatásuk gyakorlásában életformájuk gazdagabbá tételét látják, és tudatosan megtervezik ezt. Ebben szerepet játszik az anyagi függetlenségre való törekvés, vala­mint a család életszínvonalának emelése is. A nők foglalkoztatottsági aránya ma az NDK-ban több mint 90 százalékos. A nők egyenjogúságával a munkában azonban eddig is voltak s még mindig vannak problémák. Ugyanolyan bért a nők csak akkor kaphatnak, ha valóban olyan munkát végeznek, mint a férfiak. Korábban a legfőbb akadályt a képzettségbeli kü­lönbségek képezték, ezért olyan intézkedé­seket foganatosítottak, mint például a női osztályok nyitása a főiskolákon, a munka­helyi továbbképzés lehetősége, speciális, anyák számára indított, munkaidő alatt is végezhető tanfolyamok. 1987-ben a dol­gozó nők 86,3 százalékának volt szakmai képesítése (a férfiak esetében ez az arány 92,8 százalék). A főiskolák végzőseinek több mint 38 százaléka, a szakközépisko­lák végzőseinek pedig több mint 62 száza­léka nő Úgyhogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elvnek nagyon is reális alapja van. Az NDK 8,5 millió dolgozójából minden második nő. A népgazdaság minden ága­zatában dolgoznak nők, emellett persze a lányok pályaválasztásában az egészségü­gyi. az iskolaügyí, a kereskedelmi és a szolgáltatásokban megtalálható pályák do­minálnak. Az NDK-ban a nők 30 százalé­kos foglalkoztatottságát érték el műszaki pályákon, ami nemzetközi viszonylatban is jelentős. Azt, hogy a nők meg szeretnének ismerkedni a tudomány és a technika kö­vetelményeivel, bizonyítja a tény, hogy az ilyen tanfolyamok résztvevőinek 40 száza­lékát képezik. 3. Milyen dokumentum rögzíti a férfi és a nő teljes egyenjogúságát az NDK-ban? A) Az NDK megalakulásakor (1949) hozott első kormányrendelet. B) A nők mindenfajta megkülönböztetése elleni ENSZ alapokmány. C) Az NDK első alkotmánya, mely 1949- ben lépett életbe. D) Az első, 1949-ben tartott pártkonfe­rencia határozatai. Kérjük kedves versenyzőinket, hogy a választ (a szelvénnyel ellátott) postai leve­lezőlapon tíz napon belül küldjék el cí­münkre: a Nő szerkesztősége. Leninovo nám. 12, 812 03 Bratislava. KRLM minden nemzetközi és regionális ifjúsági­nő 9

Next

/
Thumbnails
Contents