Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-08-15 / 34. szám
A SZIGETORSZÁGOKBA 6. forduló Utazásunkat a szigetországokban a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától keletre fejezzük be. Új-Zélandot két nagy sziget és a hozzájuk tartozó több kis sziget alkotja, amelyen mintegy hárommillió, zömében európai származású és kisebb létszámú őslakos maori, kevés kínai, indiai, polinéziai él. Az északi szigetrészben van a világ legaktívabb vulkanikus vonulata. A hegyvonulatban sok a barlang s vulkánokkal összefüggő jelenség. A szigetek éghajlata mérsékelt övi, kellemes, óceáni. Természetes növénytakarójában sok a sajátos, egyedül itt tenyésző növény, mint a déltenger mirtusza vagy az óriásnefelejcs. Ezzel ellentétben faunája viszonylag szegényes. A két polinéziai (maori) lakosságú szigetet Abel J. Tasman holland hajós fedezte fel 1642-ben. A kétszázezer főnyi maori lakos ekkor még ősközösségi társadalomban élt. A fehérek tömeges bevándorlása a XIX. század elején kezdődött. A gyarmati viszonyok kialakítása és stabilizálása ellenére a maori lakosság kitartóan folytatta harcát, amely a legtöbbször vereséggel ért véget. A XIX. század végén azután erőteljes farmer és munkásmozgalom bontakozott ki a szigetországban, amely végső eredménye lett azután, hogy Új-Zéland 1962-ben elnyerte függetlenségét, s mindmáig az indiai-óceán békeövezetéért harcoló, a csendes-óceáni térség tevékeny politikai tényezője. Új-Zéland fővárosa az ország két nagy szigetét elválasztó Cook-szoros északi oldalán épült. A múlt század elején a mai város helyén a maori törzsek éltek, akiktől az új-zélandi gyarmatosítás atyja, William Wakefield csalárd szerződésekkel vásárolta meg az európai település számára alkalmasnak látszó vidéket. A brit gyarmati közigazgatás székhelye a kezdeti időkben Auckland volt. Miután azonban lassanként Új-Zéland déli szigete is benépesült, olyan fővárosra volt szükség, amely központi helyzeténél fogva mindkét szigetről könnyen elérhető. így esett a választás 1865-ben a mai fővárosra. Szíve a korszerű kikötő, ahol a nagy óceánjárók ki-és berakodását szinte teljesen gépesítették. Repülőtere nemzetközi és hazai járatokat egyaránt fogad, illetve indít. A kikötő és a központi üzletnegyed helyét feltöltéssel kellett elhódítani a tengertől. A belváros felhőkarcolói is a helyszűkét jelzik; az új peremvárosoknak pedig már a hegyeken túl, a távolabb fekvő völgyekben kell helyet találni. A főváros utcái amfiteátrumszerü lejtökön épültek, pazar kilátást nyújtva a kikötőre és a városközpontra. Nevezetes épületei közt tartják számon az Új-zélandi Királyi Társaság nevet viselő tudományos akadémiát, a Victoria Egyetemet, az Operahazat, a gyarmatosítással kapcsolatos könyvek, kéziratos dokumentumok páratlanul gazdag gyűjteményé- j röl híres Alexander Turnbull könyvtárat és a Nemzeti Múzeumot, amely a maori őslakosság művészetének emlékeit, a szigetek földtanát és élővilágát őrző gyűjteményt mutatja be. Kérdésünk: mi a főváros neve? 1. Yaren; 2. Wellington; 3. Kigali Nyári fejtörőjátékunk hat fordulójában egy-egy szigetország fővárosának a nevét kell eltalálniuk a megjelölt három közül, s azt lapunk megjelenését követő 10 napon belül a versenyszelvénnyel együtt beküldeni szerkesztőségünkbe. Címünk: a Nő szerkesztősége, Leninovo nám. 12, 812 03 Bratislava. A minden fordulóban helyes választ adók között három-három és végül valamennyi forduló helyes megfejtői között 5 darab tárgyi jutalmat sorsolunk ki. Nyári fejtörőnk 1. fordulójának kérdésére 352-en küldték el válaszukat, közülük 311 -en helyesen Antananarivót tüntették fel. A szerencse a következő megfejtőknek kedvezett: Országh Sarolta, Szentkirály (KráO, Rácz Sándorné, Őrös (Strázne), Zsidó Annamária, Csilizradvány (Cilizská Rád vari). A nyerteseknek gratulálunk, jutalmukat postán küldjük el. 240 éve született Johann Wolfgang Goethe német költő, dráma- és regényíró. Rejtvényünk fő soraiban hat művének címét fejthetik meg. Készítette: K. Gy. 29. számunk rejtvényének helyes megfejtése: Levél az utókorhoz, Diadal menetek. Verses levelek, Nemes szellem, Itáfiám. Sorsolással könyvet nyert: Szalatnyai Józsefné, Dunaszerdahely (Dun. Streda), Vincze Olga, Szene (Senec), Lukovics Rozália, Somorja (Samo rín), Kurucz Lujza, izsa (Iza), Piachy Imre, Kassa (Kosice). I I nő 19 (nő /34)
