Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-07-25 / 31. szám
KIRUCCANÁS A SZIGETORSZÁGBA 3. FORDULÓ Az ázsiai földrésztől nyolcszáz kilométerre, délkelet irányban elterülő Fülöp-szigeteki köztársaság 7 107 szigetből áll. Köztük azonban csupán 800 lakott, és 2 441 -nek van külön neve. A szigetek legnagyobbika a Luzon nevet viseli. Délnyugati részén, a Dél- Kinai-tenger és a Nanila folyó öble mentén, a Pasig-folyó torkolatában épült az ország fővárosa is. A szigetország partjait a Dél-KÍ- nai-tenger, a Csendes-óceán és a Sulu-tenger hullámai mossák, éghajlata trópusi, a legmelegebb hónap a május, amikor 29 °C, a leghidegebb január, amikor 25 °C az átlaghőmérséklet. A mai Fülöp-szigetek nagy része egészen a XVI. századig előbb szumátrai. majd jávai uralkodók és helyi fejedelmek uralma alatt állott. Európaiként először a spanyolok szolgálatában álló portugál hajós. Fernando de Magelhaes jelent meg partjainál 1521 -ben. és a következő esztendőben a spanyolok megkezdték a szigetcsoport gyarmatosítását, amelyet II. Fülöp királyról Filipinasnak neveztek el. A hódítók amerikai gyarmataik mintájára építették ki a közigazgatást. Az évek során voltak a szigetek spanyol, amerikai és japán fennhatóság alatt is, míg 1946-ban elnyerték függetlenségüket, és az 1973. január 17-én elfogadott alkotmány értelmében az ország elnöki köztársaság lett. A Fülöp-szigetek legnagyobb városa 38 kmJ-en terül el. Lakosainak száma jóval meghaladja a másfél milliót. A fővárost, akárcsak az országot többségükben filippinók lakják, de kínaiakat, japánokat, spanyolokat és amerikaiakat is találunk itt kisebb lélekszámban. A XVI. században a mai főváros helyén egy Maynilad („ott ahol nilad-bozót terem") nevű, tagalog törzsi település állott. Ezt 1571 -ben a spanyolok elfoglalták, és a Pasig folyó déli partján, közvetlenül a torkolatnál felépítették az Intramuros („falak között") nevű erődvárost, amely három évvel később a spanyol koronához tartozó szigetvilág székhelye lett. Természetes kikötője mindaddig vezető szerepet játszott Kína, Japán és India, valamint Spanyolország és az Újvilág közötti kereskedelem közvetítésében, amíg Szingapúr és Honkong túl nem szárnyalta. A spanyol misszionáriusok nemcsak a katolikus vallást terjesztették itt, hanem templomokat, egyetemeket is alapítottak. 1832-ben megnyitották a város addig külföldi hajók elől elzárt kikötőjét, ezáltal a város fejlődése méginkább felgyorsult. 1946-ban a függetlenné vált Fülöp-szigetek fővárosa lett. S bár furcsa helyzet alakult ki két évvel később, amikor a gyárváros füstjétől és a párás tengerparttól tizenhat kilométerre északkeletre fekvő Quezon Cityt tisztelték meg a fővárosi címmel, a tengerparti város továbbra is és mindmáig az ország tényleges székhelye maradt, mivel a két város szervesen összeforrt agglomerációhoz tartozik. Vitathatatlan, hogy ez az ősi város minden szempontból kimagaslik a többi közül a Fülöp-szigeti Köztársaságban. A csaknem három kilométer hosszú rakpartján négy kikötőhelyről indítják útnak az exporttermékek nagy részét, az érceket, a kókuszpálma termékeit, a dohányt, a főváros nevét viselő híres szivart, textil- és faárut. Az ország húsz egyeteme közül tizennégy a fővárosban működik. A domonkos rend misszionáriusai által 1611-ben alapított Szent Tamás Egyetem a várossal majdnem egyidős. A Nemzeti Múzeum főként történelmi relikviákat, képeket, szobrokat őriz. Több más múzeum, képtár, kiállítási terem gazdag képzőművészeti gyűjteményei sajátos világot tárnak fel az idelátogatók előtt. A szabálytalan alaprajzú várost kilenc híd ' köti össze a Pasig-folyó másik partján elterülő városrésszel, ahol a város kereskedelmi, közigazgatási élete zajlik. Ebben a Délkelet-Ázsia legkozmopolitább jellegű városában csodás szépséget ötvöznek egybe a különféle építészeti stílusok. A legelterjedtebb az amerikai építészeti stílus, bár a laza hordaiékos talaj a felhőkarcolók építését igen költségessé teszi. A kínai és japán negyedek már inkább Ázsiára emlékeztetnek; a spanyolok 400 éves ittlétéről pedig elsősorban az Intramuros tanúskodik. Az ősi erőd falaival körülvett legrégibb városrész, amelynek egy töredékét a felvételen láthatjuk, a második világháború pusztítása óta ismét visszanyerte régi varázsát-jellegét. Mi a főváros neve ? . 1. San Salvador 2. Tripoli 3. Manila Nyári fejtörőjátékunk hat fordulójában egy-egy szigetország fővárosának a nevét kell eltalálniuk a megjelölt három közül, és azt a lapunk megjelenését követő 10 napon belül a versenyszelvénnyel együtt beküldeni szerkesztőségünkbe. Címünk: a Nő szerkesztősége, Leninovo nám. 12. 812 03 Bratislava. A minden fordulóban helyes választ adók között három-három és végül valamennyi forduló helyes megfejtői között 5 darab tárgyi jutalmat sorsolunk ki. •» f 165 éve született ifj. Alexander Oumas francia író. Rejtvényünk fő soraiban öt müvének címét fejthetik meg. Készítette: K. Gy. 26. számunk rejtvényének helyes megfejtése : Hódító Pelle, Szürke fény, A vörös Morten, Egy anya. Az üres helyek utasai. Sorsolással könyvet nyert: Pupák Erika, Ógyalla (Hurbanovo), Ondró Ernőné, Párkány (Stúrovo), Szabó György, Csécs (Ceöejovce), Prusák Györgyné, Kassa (Koáice), Szalaba Miklósné, Léva (Levice). /ps m nő 19
