Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-07-11 / 29. szám

NYÁRI FEJTÖRŐ JÁTÉK 11 KIRUCCANÁS A SZIGETORSZÁGOKBA 1.FORDULÓ Élménydús nyári kirándulásra hívjuk kedves olvasóin­kat a világatlasz segítségével, mégpedig nem is akárho­­vá. A kevésbé ismert szigetországok némelyikébe, ahova — úgy gondoljuk — általában kevesen jutnak el lapunk olvasói közül. Kirándulásunk célja, hogy megtudjunk egyet s mást egy-egy kis országról, életkörülményeikről és fővárosáról, amelynek a nevét nem áruljuk el. A megfejtés olvasóink dolga lesz, azoké. akik szívesen töltik szabadidejük néhány percét fejtörő játékkal. Nyári fejtörőnk hat fordulójában tehát egy-egy sziget­­ország fővárosának a nevét kell eltalálniuk a megjelölt három-három közül, és azt lapunk megjelenését követő 10 napon belül beküldeni szerkesztőségünkbe a verseny­szelvénnyel. Címünk: Nő szerkesztősége, Leninovo ná­­mestie 12, 812 03 Bratislava. Minden forduló helyes megfejtői között három-három, és végül valamennyi forduló helyes megfejtői között 5 darab tárgyi jutalmat sorsolunk ki. Első utunk az afrikai kon­tinenstől ötszáznegy­ven kilométer széles Mo­­zambik-csatorna által elvá­lasztott szigetországba, a Madagaszkár Demokratikus Köztársaságba vezet. Mada­gaszkár szigetéről az első in­formáció az araboktól szár­mazik, akik évezredünk ele­jén jutottak el ide. Az első eu­rópai,, Diego Dias, portugál hajós 1500-ban pillantotta meg földünknek ezt a nagy­ságra nézve negyedik szige­tét. Felfedezőjének azonban a szintén portugál származá­sú Francisco de Almeidát is­merik el. aki 1506-ban part­ra is szállt a szigeten.. Ez idő tájt vetették meg a mai fővá­ros alapjait, amely nevét („az ezer harcos városa") az ala­pító harcias merináktól kap­ta. , .. De nézzük meg, milyen is ez a sziget. Legnagyobb ré­sze gránitból, gnájszból és csillámpalából álló erősen letarolt tönk, kelet felé mere­deken szalad le az Indiai­óceán lagühás partszegélyé­re, nyugat felé fokozatosan siktáblavidékbe simul. A kö­zépső — vulkáni eredetű — fennsík átlagmagassága ezer méter. A sziget délkeleti ré­szét korallzátony szegélyezi, s a parti síkságot bővizű fo­lyók szelik keresztül. Ezért is találhatók ott hatalmas rizs­ültetvények A vidék két évszakra oszló trópusi klímája igen sok és változatos növényt éltet a sok nedvességet igénylő ne­mes fafajtákból, mint az ében, a paliszander, a maha­góni. a pálmafélék, egészen a félsivatag kevés vizet igénylő növényzetéig. De gazdagon ad mezőgazdasá­gi terméket is a vidék lakó­inak. Igen jó termőtalaja van itt a kukoricának, cukornád­nak, a földimogyorónak, ká­vénak, vaníliának, a szegfű­szegnek, maniókának', a cit­­ruszféléknek, kakaónak, sőt még a szőlőnek is. Színes a sziget állatvilága is. Igen sok a rágcsálók és a majmok között átmenetet képző maki féle félmajom, választékos a madárvilág és a szebbnél szebb lepkéknek mintegy nyolcszáz fajtája él itt. De ismeretlenek az Afri­kában elterjedt patás állatok, az oroszlán és az elefánt is. Annak ellenére, hogy a Szuezi-csatorna megépítése előtt Madagaszkár az Indi­ába vezető út fontos állomá­sa volt, népe évszázadokig meg tudta őrizni független­ségét, pedig igencsak tör­téntek gyarmatosítási kísér­letek mind angol, mind fran­cia részről. Csupán 1885- ben sikerült a franciáknak protektorátussá tenni Mada­gaszkárt A hódítókkal szem­beni felszabadítási mozga­tom sok éven át eredményte­lennek bizonyult, mig 1960-ban a sziget elnyerte függetlenségét, és felvette a Malgas Köztársaság nevet. 1975-ben lett azután nép­szavazás nyomán Mada­gaszkár Demokratikus Köz­társaság. A legnagyobb város, amely a sziget belsejében fekszik 1794-től Madagaszkár nem­zeti fővárosa. 850 000 la­kos, túlnyomó többségben malgas lakja, de élnek a vá­rosban indiaiak, franciák, arabok és görögök is. Neve­zetes épületegyüttese a leg­magasabb szikladombon trónoló Róva (királynői palo­taegyüttes). amely a merina királyok mauzóleumával e­­gyütt igen sok látogatót káp­ráztat el. Dombtetőn áll a Madagaszkárt Egyetem is, amelyet a függetlenség kiví­vása után alapítottak. Az al­sóváros főútvonalait hangu­latos, korszerű épületek sze­gélyezik. Itt kaptak helyet a kormányzati szervek és ez a kereskedelmi élet központja is. A legnagyobb szállodák, bankok, áruházak árkádjai alatt bújnak meg a legpati­násabb üzletek. A mellékelt felvétel is mu­tatja, hogy a nagyméretű szintkülönbségek sem gátol­ják terjeszkedésében a fővá­rost, amelynek neve: 1. N'Djamena 2. Antananarivo 3. Nouakchott 685 éve született Francesco Petrarca olasz költő. Rejtvé­nyünk fő soraiban öt művének címét fejt­hetik meg. Készítette: K. Gy. 24. számunk rejtvé­nyének helyes megfej­tése: Kiotói szerelme­sek, Hóország, A hegy hangja. Az alvó lány. Sorsolással könyvet nyert: Kuczman Zsu­zsa, Felsőpatony (Hor­­ná Pót őrt), Zsidek Mi­­hályné, Bratislava, Mészáros Lajosné, Ipolyság (Sahy), Tóth Ervin, Dunaszerdahely (Dun. Streda), Seres Lajosné, Tornaija (Sa­­fárikovo). Petrarca <**>* . Vélemény kialakító Alany iezAie Ver Festő (Ká­roly) Tamási... T Ájulás álla­potába ke­rül ▼ Pihen szítő motí­vum (bet) Petrarca -mű Európai fő­város legrégibb városa v. Beleszól a játékba Orosz férfi­név Asztácium Zéró w V- ▼ 1 .....▼ 1 ▼ T ' ▼ Magy. mi­niszter V. Vines megen­gedve ► Spanyol 9*4 _ Mohón iszik Petrarca ódája Idegen női név V" Durva fes­tetten posztó Esetben, alkalommal Takács Paula ► ▼ Népi hosszmér­tókegys. Imához készülő­dik j►_ Ünnepé­lyesen be­iktat Francia női ^ ▼ ▼ Igazgató. röv. Talál ► * Néma egyn. bet. Hírhedt náci orvos Í21-----------­Hói ► T "T A véletlen lehet ilyen lm Új, idegen szóval It^Y Petrarca alleg. ver­seinek címe ízület > * ▼ Nagyon régi ► Mag. mél­tatlannak tek. Házhoz tartozó te­lek, ford. Pályázatot meghirdet Wallen­berg szneve ▼ Ajtószer­kezet T Bolond rt ► ▼ A juh hím­­le MezőgazcL eszköz Ülőalkal­matosságok Laurencium ► Nyílás, né­piesen ► ' ▼ ...West filmsztár ▼ Edward. röviden ► Rádiusz A folyó fo­lyósa irá­nyában ► Havas részlet 1 Louvreben van! Ékszer a nyakban Tűt ószó ► ▼ ▼ Gitárféle pengető­hangszer Egye»! ► ▼ T Jelenleg Petrarca­mü ► ' '▼ CN *0 vS nő 19

Next

/
Thumbnails
Contents