Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-05-02 / 19. szám

A 17. HÉT ESEMÉNYEIBŐL ITTHON: • Ülést tartott az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksé­ge. A tanácskozáson a következő KB ülés politikai és szervezési előkészületeivel foglalkoztak. A Központi Bizott­ság tanácskozását — amelyen a CSKP KB 13. ülésének határozataihoz kötődve jelentést vitatnak meg a szlovákiai átalakítás során az oktatásügyre háruló feladatokról — május 11 -éré hívta össze. • Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke Bratislavában fogadta Edgard Hismanst, a belga királyságbeli Vallónia erdőgazdasági, vízgazdálkodási, vadászati, halászati és környezetvédelmi miniszterét. A meg­beszélésen áttekintették az erdővédelemmel, valamint a környezet folyamatos műszeres ellenőrzése hálózatának ki­építésével összefüggő kérdéseket. • A CSKP KB meghívására munkalátogatáson hazánkban járt a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Szó Kwang Hi, a KB mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára vezetett. A vendéget fogadta Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy céljuk a két ország együttműködésének bővítése. • Gustáv Husák, a CSSZSZK elnöke Prágában fogadta Jasszer Arafatot, a Páesztíniai Fetszabaditási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét a palesztin állam elnökét. A beszélgetésen eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzet­közi helyzetről. • Ünnepi nagygyűlést tartottak Prágában a Pionírszerve­zet megalakításának 40. évfordulója alkalmából. Az ülésen beszédet mondott Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. • Ülést tartott a CSKP KB Elnöksége, amelyen megtár­gyalta Milo§ Jakeénak, a CSKP KB főtitkárának a Szovjetuni­óban tett munkalátogatásáról szóló jelentését. • Ülést tartott Prágában a Csehszlovák Békebizottság, valamint a Cseh. illetve a Szlovák Béketanács a szervezett nemzetközi békemozgalom létrejöttének 40. évfordulója al­kalmából. x • Megtartotta kongresszusát Ptzeftben a Cseh Nőszövet­ség (a tanácskozásra lapunkban még visszatérünk). KÜLFÖLDÖN: • Ladislav Adamec, a szövetségi kormány elnöke baráti munkalátogatáson az NDK-ba járt. Tárgyalásokat folytatott Willy Stoph miniszterelnökkel, s fogadta öt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. • MiloS Jakes, a CSKP KB főtitkára munkalátogatáson a Szovjetunióban járt, ahol tárgyalásokat folytatott Mihail Gor­­bacsowal, az SZKP KB főtitkárával (felvételünkön), a két országban folyó átalakításról és demokratizálásról. • A Luxemburg függetlenségének 150. évfordulóján ren­dezett ünnepségeken részt vett Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök is, és találkozott Margaret Thatcher brit kormányfővel. • Genfben ismét eredménytelenül zárult Irak és Irán külügyminiszterónek újabb tárgyalási fordulója a fegyveres konfliktus békés rendezéséről. • Budapesten befejeződött a KISZ XII. kongresszusa, s ezzel meg is szűnt a szövetség. A tanácskozáson megalakí­tották a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (DE­­MISZ), amelynek elnöke Nagy Imre lett. A CSTK felvétele Az SZNSZ kongresszusának vitájából BÍRÁLÓ SZELLEMŰEK, ELŐREMUTATÓAK Múlt heti számunkban hírt adtunk arról, hogy a Szlovák Nőszövetség április 14—15-én tartott kongresz­­szusának vitájában számos értékes felszólalás hangzott el. A felszólalá­sok bíráló szelleműek és előremuta­tóak voltak. Az alábbiakban ezekből idézünk: JUDr. ELEONÓRA PETROVA — Érsekújvár (Nővé Zámky): „Jó lenne, ha szervezetünknek nagyobb joga lenne a nők érdeke­inek képviselésére, éspedig nem csupán a szervezetünk által jelölt képviselők révén, hanem szervezet­ként is. A nök-anyák kedvezőtlen szociális helyzetével összefüggés­ben nem elegendő, hogy kifejezésre juttatjuk irántuk érzett tiszteletünket és csodálatunkat; arra van szükség elsősorban, hogy komoly, reális lé­péseket tegyünk egy olyan helyzet megteremtéséért, amilyet megérde­melnek küldetésük teljesítéséért. Az egész probléma lényege abban rej­lik, hogy aránytalanságok vannak a nő-anya szociális feladata és szak­mai előmenetele között. A szociális igazságtalanság oka, hogy nem ki­elégítő az anyaszerep társadalmi elismerése. A problémák olyan szempontból való megoldását, hogy a gyermekes anyák helyzetét a szo­ciális segítségnyújtás pozíciójából közelítjük meg, igazságtalannak tartjuk. A nönek-anyának szociális joga van arra, hogy az eddiginél sok­kal szabadabban határozhasson személyi és szakmai profilja szerint arról, hogy életének mely szakaszá­ban és milyen arányokban teremti meg az önmegvalósítás különböző for­mái közötti harmonikus egyensúlyt, és pedig egzisztenciális kényszer nélkül. A női foglalkoztatottságot új­szerűén kell értelmezni, és ki kell dolgozni a munka női modelljét; ezt a modellt rögzíteni kellene a kon­cepciózus nö- és családpolitika elvi dokumentumaiban és programja­iban. A Munka Törvénykönyv terve­zetével kapcsolatos társadalmi vitá­ban javasoltuk, hogy a dolgozó anyák hatórás munkaidőben dol­gozhassanak — teljes bérért. Úgy vélem, joggal kértünk a munkakörül­mények nehézségi fokával, a gyer­mekek számával és korával arányo­san pótszabadságot és a rugalmas munkaidőt is az asszonyoknak. E problémák megoldása nem odázha­tó el a végtelenségig a gazdasági helyzetre hivatkozva, közben szün­telenül azt állítva, hogy társadal­munk számára az a legfontosabb, hogy egészséges nemzedéket ne­veljünk, és hogy ne ismételjük meg azokat a hibákat, melyeket az 5—6 hónapos gyermekek bölcsődébe he­lyezésével elkövettünk. Elvárjuk, hogy a gazdasági reform és egész társadalmi életünk átalakítása elő­segíti e problémák megoldását is. Elvárjuk, hogy a politikai és népgaz­dasági szervek megteremtik a szük­séges politikai, jogi és szervezési fel­tételeit annak, hogy közülünk mind­annyian kellő figyelmet szentelhes­sünk a családnak, és hogy mindany­­nyian megtalálhassuk helyünket az életben, hogy mindannyian boldo­gok lehessünk." ÉVA GAÁLOVA mérnök - Du­­naszerdahely (Dunajská Streda) „Az új szervezési struktúra és a nőszövetség alapszabályzat-terve­zete ismeretében bírálóan meg kell jegyeznünk: egyrészt azért küzdünk, hogy a nőt-anyát ne szakítsuk ki családja köréből, és támogatjuk azokat a törekvéseket, miszerint az anyák a lehető legtöbb időt és erőt fordíthassák gyermekük és család­juk ellátására, a velük való törődés­re. másrészt a szervezési struktúrá­ban megszüntettük a vállalati alap­szervezeteket. Sőt, napjainkban azt követeljük, hogy az SZNSZ járási szerveinek tanácskozásait munka­idő után tartsák. E döntések követ­keztében szinte végképp nem áll módunkban, hogy hassunk a nők gazdasági gondolkodásmódjának alakulására, és egyúttal veszélybe kerül a nőmozgalmi aktivitás is. S két törekvés ellentétes, éppen ezért támogatjuk a munkahelyi nőbizott­ságok létrehozását." ERIKA MAGERANOVÁ — Stará Lubovria: „Iskolaügyünket úgy jellemzik, hogy túlfeminizált. Az iskolaügyben dolgozó néhány férfi pedig irányító tisztséget tölt be. És ha valamit nem sikerül megvalósítani az iskolaügy­ben, akkor az indoklásban ott szere­pel a szakma elnőiesedése is. Ez rosszul esik a tanítónőknek, hiszen egyrészt nem ők e helyzet okozói, másrészt pedig maguk is szenved­nek ennek következtében. A társa­dalom lehetővé tette a tanítónő szá­mára is. hogy otthon maradhasson beteg gyermeke mellett, de vissza­térve az iskolába fokozott munkával kell pótolnia a lemaradást, és gyak­ran kell második műszakban is dol­goznia, helyettesítenie kell egy má­sik anyukát-tanrtónőt... A pedagó­giai főiskolákat — melyek ugyan­csak túffeminizáltak — évente több száz végzős hagyja el. De hányán mennek közülük tanítani, hányán vállalnak munkát vidéken, kisfalvak­ban? Már a kéthónapos szünidő sem elegendő motiváló erő. Az isko­laügy másik problémája: a szakkép­zetlen pedagógusok számának nö­vekedése. Az ilyenek egy-két év el­teltével otthagyják az iskolát. Az is­kolai vezetés pedig a szakmai mun­kákkal — természetesen — a szak­képzett pedagógusokat bízza meg; azokat, akikre egyébként is sok he­lyettesítés hárul (a pedagógusok gyermekeinek megbetegedése mi­att). sok az iskolán kívüli feladatuk is — Így érthető, hogy szinte állandóan túlterheltek lesznek. Mindennek a következménye pedig: a dolgok könnyebb végének keresése, a fela­datok könnyelmű kezelése, a rezig­­náció." MARIE KABRHELOVÁ, a Cseh­szlovák Nőszövetség küldöttsé­gének vezetője, a CSSZNSZ KB el­nöke a kongresszus második napján kért szót, hogy kifejthesse véleményét a vita keretében addig elhangzottak­kal kapcsolatban. Többek között hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Nőszövetség nem csupán tagjait hanem az összes nőt képviseli, min­dent megtesz azért, hogy javuljanak a nők élet- és munkafeltételei, hogy több idejük jusson a gyermekneve­lésre, az önművelésre és az erőgyűj­tésre egyaránt. Hangsúlyozta, hogy a nöszövetség az eddiginél határo­zottabban elmondja véleményét a nőket és a családokért érintő törvé­nyekkel kapcsolatban. Kihasználja a készülő családpolitikai törvényt arra is, hogy a járási konferenciákon, il­letve a köztársasági kongresszuson megfogalmazódott javaslatok és jo­gos követelmények e fontos doku­mentumban is helyet kapjanak. Ma­rie Kabrhelová megköszönte a nők­nek azt a munkáját, amit a társada­lom anyagi és szellemi értékeinek gyarapításában, a gyermeknevelés­ben, a békemozgalomban fejtettek ki. Nagyra értékelte a szlovákiai nő­szervezet hozzájárulását az orszá­gos nömozgalom fejlesztéséhez, vé­gezetül pedig jó egészséget és tett­­rekészséget kívánt a Szlovák Szoci­alista Köztársaság lányainak és asz­­szonyainak a további munkához, to­vábbá sok boldogságot családjuk körében. nö 3

Next

/
Thumbnails
Contents