Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-04-25 / 18. szám
Irodalmi fejtörő 4. A századeleji új hangú forradalmi magyar líra vezéralakja a Szilágy megyei Érmindszenten született 1877-ben. Ősei a középkorban a Szilágyság vagyonosabb családjaihoz tartoztak, később azonban a „hétszilvafás" bocskoros nemesi sorsra jutottak. Érettségi után apjára hallgatva a debreceni jogakadémiára iratkozott, de tanulmányait később abbahagyta, és hivatásos újságíró lett. Jelleme alakulására, költői kibontakozására egész életére Nagyvárad lett igazán sorsdöntő hatással. Várad pezsgőbb polgári közszelleme egész kis míívésztársaságot verbuvált. A költő e más szellemű közegben döbbenhetett rá a magyar élet elmaradottságára. Először bátor cikkeiben reagált a kor problémáira, melyek aztán később emlékezetes verseiben is megfogalmazódtak. Nagyváradon ismerkedett meg Diósi Ödönné Brüll Adéllal (versei Lédájával), s e találkozásból évekig tartó legendás kapcsolat lett. A világot járt művelt asszony Párizsba hívta a költőt. Párizs nemcsak a haladó művészetek, a modern versírás, hanem az 1789-es nagy francia forradalom, a kommün szellemének szülőhelye is. A költő megismerkedik a modem francia lírával, elsősorban Baudelaire, Verlaine költészetével, s általában a forrongó nyugati irodalmi és társadalmi élettel. A fény városa döbbenti rá a hatalmas különbségre, mely a magyar valóság és az ottani között látszik. Döbbenetes erővel jeleníti meg a magyar valóságot a szimbolizmus új stíluseszközeivel. Lefojtott, rohanni készülő hangulat feszül a sorokban, s kísérteties csönd uralja a vihar előtti, elvadult tájat, mely jelképesen a magyar lelket is kifejezi: „Elvadult tájon gázolok: Ös, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem. Ez a magyar Ugar." Hazatérése után a Budapesti Napló belső munkatársa lesz. Nagy vihart kelt 1906 elején ... című kötete, amelynek korszakalkotó jelentősége van a magyar lírában. A friss mondanivaló mellett a markánsan egyéni nyelv, kifejezésmód, hang tette emlékezetessé. A reakció egyenesen érthetetlennek és magyartalannak prólbálta kikiáltani. A fiatal progresszív erők azonban egyszerre a magukénak vallották. A kötet szinte zászlaja lett az újért küzdő kis seregnek, mely bátran vallotta a költővel együtt a megújhodás elodázhatatlanságát, a mégis győztes, mégis új magyar szellem majdani diadalát: Verecke híres útján jöttem én. Fülembe még ösmagyar dal rivall. Szabad-e Dévénynél betömöm Új időknek új dalaival?" A reakció egyre dühödtebben támadja ..., aki közben újabb alkotásokkal gazdagítja életművét. Vér és arany című kötete 1907- ben. Az Illés szekerén című gyűjteménye 1908-ban jelenik meg. A Harc a Nagyúrral című verse a költő drámai viadalát érzékelteti a „disznófejü Nagyúr" jelképébe süritett töke uralma ellen. Ez a vers mind formai, mind tartalmi szempontból legnagyszerűbb alkotásai közé tartozik. Verseit, cikkeit a Budapesti naplónak küldi, majd a Nyugat fömunkatársa lesz, s az is marad haláláig. Egészségi állapota egyre romlik, s Lédával való kapcsolata is válságos. Két kötete jelenik meg: Szeretném, ha szeretnének és A minden titkok versei. A Lédával való szakítás után feleségül veszi Boncza Bertát, versei csodálóját, aki a Csinszka-versek hőse lett. A háború utolsó esztendejében csúcsai birtokukról Pestre költöznek. A költő verssel köszönti az októberi forradalmat, a Nemzeti Tanács pedig „A forradalom viharmadarát" köszönti a költőben. Állapota már nem javul, s 1919 januárjában meghal. Lírája a XX. század egész magyar irodalmára szinte fölmérhetetlenül nagy hatással volt. Nemcsak új költői nyelvet teremtett. hanem a költő és a világ közti viszony modem értelmezését vitte a köztudatba, a közvéleménybe. Forradalmi mondanivalója pedig magába foglalja a század első két évtizedének egész progresszióját. Kérdéseink: 1. Ki a költő, és melyik kötetében mutatta be először igazi költői egyéniségét? 2. Mi a címe a Lédával való szakítóversnek, a szerelmes versek talán legkegyetlenebbikének ? 3. Milyen jellegzetssége van verscímeinek? Kérjük versenyzőinket, hogy válaszaikat a fejtörő szelvényével, postai levelezőlapon vagy képeslapon küldjék be címünkre: Nő szerkesztősége, Leninovo námestie 12, 812 03 Bratislava. Beküldési határidő: lapunk megjelenési dátumától számított 10 nap. A kérdésekre hibátlan választ adók közül három megfejtőt sorsolunk ki, és további ötöt azok közül, akik mind a hat fordulóban helyes válaszokat adtak kérdéseinkre. Hasznos időtöltést, jó szórakozást kívánunk! A levelezőlapra írják rá: Irodalmi fejtörő. „Góg és Magóg fia vagyok én. Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdtem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? 180 éve született Nyikolaj Vasziljevics Gogol, az orosz élet első realista ábrázolója. Rejtvényünk fősoraiban öt művének címét fejthetik meg. Készítette: K. Gy. 13. számunk rejtvényének helyes megfejtése: Albert Einstein, A speciális és általános relativitás elmélete. Sorsolással könyvet nyert: Kis Mária, Almágy (Gern. Jablonec), Gáspár Ferencné, Sárosfa (Blatná n/O.), Nagy Gabriella, Érsekújvár (Nővé Zámky), Borzy Bálintné, Szalóc (Slavec), Varga Károly, Lédec (Ladice).
