Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-04-11 / 16. szám
IRODALMI FEJTÖRŐ A XIX. század negyvenes éveiben indult nagy nemzedéknek — Petőfi mellett — a világhírig is eljutó alakja a komáromi ügyvédcsaládból származó író. Pápai diákként szoros barátságba került z ott hányódó Petőfivel. Ez a barátság az Író kecskeméti joghallgató korában, mikor újra találkoztak, még tovább erősödött. A fiatal elbeszélő épp e nagy parasztközösségben került igazán közel a népélethez, s így egyben költőbarátja politikai eszméihez, plebejus érzésvilágához. 1845-ben Pestre költözött. Irodalmi sikerei végképp eltéritették az ügyvédi pályától, tagja lett a Tizek Társaságának, s 1847-ben átvette az Életképek szerkesztését. Petőfi mellett találjuk a márciusi napokban, és a tizenkét pont egyik megfogalmazója. A katonai vereségek megingatták a győzelembe vetett hitében. Világos után ö is bujdosni kényszerült; felesége. Laborfalvi Róza, a Nemzeti Színház művésznője szerzett neki menlevelet. így visszatérhetett Pestre, és álnéven írni is kezdett. A szabadságharc hősi küzdelmének emlékét felidéző írásait Csataképek a magyar szabadságharcból címen jelentette meg. Írói szemléletét ugyanaz a bonyolultan nehéz hazai körülmény határozta meg, mint Kemény Zsigmondét. A nemzeti és társadalmi haladás, mely gyors ütemben kedzte már a hazai valóságot átformálni, elakadt, sőt — mint tudjuk —, egy reakciós kényszerfolyamat váltotta föl az önálló nemzeti létért küzdő politikát, s ezért a nemzeti érzelem és lelkiállapot kifejezésére egyedül a romantikus ábrázolásmód mutatkozott alkalmasnak. Az első történelmi regények — például a Törökvilág Magyarországon — után mégis megírja első jelentős társadalmi mondandójú regényét, az Egy magyar nábobot, majd pályája egyik legszámottevőbb művét, a Kárpáthy Zoltánt. A két regényben nem annyira a haladás, mint inkább a hazafiság és hazafíatlanság küzd egymással. Már első műve iben bizonyította jó írói látási képességét, népszeretetét s alkalmasságát arra, hogy a magyar regényt a modem európai regény színvonalára emelje. A kiegyezést követő években jönnek létre legnagyobb hatású regényei. A kiegyezést az Író úgy tekinti, mint átmeneti megállapodást, amelyet a nemzet érdekének megfelelően kell alakítani. Ezért indít politikai és irodalmi harcot a nemzeti hadsereg megteremtése céljából. Ennek a küzdelemnek legjobb irodalmi dokumentuma A kőszívű ember fiai, a szabadságharc ragyogó höskölteménye, a magyar nemzeti küzdelem egyik legragyogóbb ábrázolása. Alig egy évre rá viszont megírja a Fekete gyémántokat, melyben a kor ellentmondásait jól megérző író már mélyebb társadalomábrázoló képességéről ad tanúbizonyságot. A kiegyezés után az illúziókba menekülő középnemesség a tőkés fejlődés lehetőségeit próbálja kihasználni, s az író e regényében leleplezi az osztrák gyarmatosítás egyik, a magyar társadalmi elnyomásra is jellemző módszerét: az idegennel összefonódó hazai tőkés érdekeltség gyors kialakulását. Ezt a társadalombirálatot fejleszti tovább a költőiségében még sikerültebb és nyelvileg is remeklő munkája, az Aranyember. Ekkor állt az író művészete tetőpontján. Megteremtette a romantika és a realizmus sajátos összhangját, mely regényeinek cselekményére, jellemeire és stílusára egyaránt jellemző. Az író a kiegyezést követő években nemcsak nagyobb állami önállósulásról és hazai polgárosodásról álmodozik: a nemzeti művelődés soha nem látott felvirágzását is reméli. Azonban ebben is csalódnia kellett. A kor irodalmi életének legfőbb jellemzője az eszménytelenség, a kiábrándulság, nem pedig a lelkesedés és hit. Az És mégis mozog a föld cimü regényében ismét a reformkorba nyúl vissza, hogy biztató példaképeket mutasson föl. Utolsó, öregkorának legérettebb regényében, a Sárga rózsában, már a liberalizmusból kiábrándult író szól a nemzetéhez. Müveit, akárcsak cím szerint is, lehetetlen mind fölsorolni. Életműve gazdag és változatos. Móricz Zsigmond szerint „egy egész boldog világ, tele millió alakkal, színnel, ragyogással, naiv és ellenálhatatlan varázzsal". Kérdéseink: 1. Ki az író, és milyen álnéven adta ki a szabadságharc leverése után megjelenő könyveit? 2. Hogy hívják az író Aranyemberét? 3. Melyik regényéből való az idézet? „Lélekcserélő idők járnak, fiami monda Baradtayné: mindnyájan más emberek lettünk. Minden kőnek szíve van most és fáj. Azt akarják, hogy annak, aki fegyvert visel, ne legyen. A szuronyerdőnek anyja van, akit úgy hívnak, hogy haza. Hanem az örök anya néma, nem kiálthat. Tudták, azt meg lehet ostorozni, meg lehet gázolni, testét szétdarabolni, nem kiálthat: fiam, segíts!" Kérjük versenyzőinket, hogy válaszaikat a fejtörő szelvényével, postai levelezőlapon vagy képeslapon küldjék be címünkre: Nő szerkesztősége, Leninovo nám. 12, 812 03 Bratislava. Beküldési határidő: lapunk megjelenési dátumától számított 10 nap. A kérdésekre hibátlan választ adók közül három megfejtőt sorsolunk ki, és további ötök azok közül, akik mind a hat fordulóban helyes válaszokat adtak kérdéseinkre. Hasznos időtöltést, jó szórakozást kívánunk! A levelezőlapra íjrák rá: Irodalmi fejtörő. 190 éve született Táncsics Mihály író, politikus, publicista. Rejtvényünk fő soraiban négy müvének címét fejthetik meg. Készítette: K. Gy. 11. számunk rejtvényének helyes megfejtése ; Nem az az ostoba, aki nem tud, hanem az, aki nem akar tudni. Sorsolással könyvet nyert: Halásza Lajos, Gyerk (Hrkovce), Darabos Julianna, Tornaija (Safárikovo), Köteles Jánosné, Kassa (Koáice), Jakab Józsefné. Párkány (Stúrovo), Merkel Jánosné, Szene (Senec). nő 19 (91/ 9u)
