Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-04-04 / 15. szám

KUCKÓ Ebben a könyvben az em­beri képzelet, tudás és erő­feszítés kiemelkedő telje­sítményeiről — régiekről és újabbakról — lesz szó. A címben szereplő „csoda" az emberek ámulatát fejezi ki a szép és nagy erőkifej­tést igénylő dolgok iránt, nem pedig titokzatos vagy természetfölötti jelensé­gekre utal. Béky Bognár Attila A VILÁG CSODÁI — részletek a könyvből — Az ókori görög utazók bejárták az akkor ismert világot, és részletes útibe­számolókkal tértek haza. A görög kultúra késői korszakában az i. e. 3. században a sok új ismeret felkeltet­te az igényt a rendszerezésre. Ekkor készítettek egy olyan listát is. amolyan ókori.,rekordok könyvét”, amelyben a világ hét csodájaként ismert híres épít­ményeket rangsorolták. Azért éppen hetet, mert ezt a számot mágikus erejűnek tartották. Hogy mi tartozott a hét közé. az több ízben is változott. Időnként vala­melyiket kihagyták, másikat lettek a helyére. Mindenesetre hétnél jóval töb­bet is említhettek volna. Ha pedig az akkor még ismeretlen földrészek épít­ményeit is láthatják, listájuk szinte véget nem érőre nyúlik. Hérodotosz görög történetíró — egyiptomi papok elbeszélései alapján — jó kétezer évvel később tudósította a görögöket a piramisok építéséről. Eszerint százezer rabszolga 20 éven át. embertelen körülmények között, korbáccsal a végkimerülésig hajtva. nő 16 vérrel-verilékkel építette a Kheopsz-pi­­ramist. Ma már tudjuk, hogy ez túl­zás. Ennyi rabszolga ekkoriban ösz­­szesen nem volt egész Egyiptomban. A munkát kézművesek, bányászok és pa­rasztok végezték, lehet, hogy nem ön­kéntes lelkesedéssel, de a remény, hogy követhetik a piramis urát a hal­hatatlanságba. vigaszt nyújthatott ne­kik. A sírkerület közelében feltárt szálláshelyek maradványai azt mutat­ják, hogy mintegy négyezren dolgoz­tak a helyszínen. A kőfejtőkben és a szállítóhajókon foglalkoztatottak szá­ma sem haladta meg az egy-kétezer főt. A piramis építésén dolgoztatott em­berek életkörülményei ugyanolyanok voltak, mint bármely más korabeli munkahelyen. Az áradás idején három hónapig szüneteltek a mezőgazdasági munkák, ilyenkor bányamunkára, ka­tonáskodásra vagy’ piramisépítéshez egyaránt vezényelhették a paraszto­kat. Ugyanazok a felügyelők irányí­tották őket, az élelmezés is hasonló volt. mint állandó munkahelyükön, a fáraó vagy az előkelők birtokain. A munkálatok szervezése ugyan­csak méltó az utókor csodálatára. Gondosan egészen az apró részletekig ki kellett dolgozni a munkafolyama­tok egyes mozzanatait, hogy a sok építőmunkás ne zavarja egymás tevé­kenységét. és a kifaragott kőtömbök is sorrendnek megfelelő időben legyenek kéznél. Egy ilyen méretű vállalkozás korunk gépesített épitőtechnikáját is komolyan próbára tenné. Egyiptom-szerte láthatók a sivatag­ban sziklák, melyeket a szél által hordott homok fekvő állat formájára koptatott. Elképzelhető, hogy a szfinx is ilyen szikla volt, amit helyenként kitoldoztak, és kifargták ezt az 57 m hosszú, 20 m magas, emberfejű, de oroszlántestit alakot. A szfinx a Nap­istenné vált fáraót a gizai sírkerület örzöjeként ábrázolja. Orra helyén ma üreg tátong, mert a Napóleon elleni ütközetre készülődő helybéli sereg tü­zérsége gyakorlatozás közben céltáb­lának használta. Mint már említettük, egy épület köveit vagy tégláit csak addig leltet egymásra halmozni, amíg a saját sú­lyuk alatt össze nem roppannak. Ezt a nehézséget először Chicagóban küz­­dötték le, amikor feltalálták az acélvá­zas építési rendszert. A viszonylag könnyű acélvázba a falelemeket egy­­szeriíen beakasztják. így már nincs teherhordó szerepük, csak a teret ha­tárolják le. Ugyanakkor a J'elvonóépí­­tésnek is követnie kellett a növekvő követelményeket. Az első acélvázas ház 17 emeletes volt, és három évvel később már New Yorkban is építettek 11 emeletes házakat ezzel a módszer­rel. De a városnak 1900-ban még nem volt húszemeletesnél magasabb épüle­te. A későbbi felhőkarcolókat nem lakóházaknak, hanem irodaépületek­nek szánták, hogy Manhattan iszo­nyatos telekárait az irodákbérleti díjá­val túlszárnyalják, és így az építkezé­seket nyereségessé tegyék. A félsziget sziklás, nagy teherbírású talaja is lehe­tővé tette, hogy a városok ősi toronyé­pítési kedve látványos, bár némileg groteszk módon kielégítést nyerjen. A felhőkarcolók rövidesen hírnévre lettek szert, és óriási reklámot biztosí­tottak tulajdonosaiknak. Az első igazi felhőkarcoló, a Singer varrógépgyár irodaépülete 1908-ra épült fel. A 47 emeletes épület 187 m-es magasságát már csak a párizsi Eiffel-torony szár­nyalta túl. Ettől kezdve szinte évente avatlak fel egy-egy új felhőkarcolót, s 1914-ben már tíz 210—240 m magas épület állt vetélytárs nélkül New York­ban, mert időközben Chicagóban kor­látozták az épületek magasságát. Több irodahelyiség volt már, mint amennyit bérbe lehetett adni, de ennek ellenére az I. világháborút követő nagy gazdasági válság alatt is folyta­tódtak az építkezések. Az Eiffel-to­rony 300 m-es magasságát 1930-ban si­került lepipálni a Chrysler Building 306 m magasságával, de már egy év múlva elkészült az Empire State Buil­ding 102 emeletes, 380 m magas tor­nya és köze! 40 évig tartotta a legma­gasabb épület világrekordját. De lega­lább tíz évbe telt, amire összes irodahe­lyiségét bérbe tudták adni. Egy időre veszteséges vállalkozás lett felhőkarcolót építeni. Harminc évvel később két újabb épület vívta ki a magassági világre­kord kétes értékű dicsőségét. Az egyik az 1974-ben befejezett chicagói Sears­­toronyház 110 emeletével és 443 ni magasságával. Az épület teljes területe 410 000 m', ami 80 futballpálya terü­letének Jelel meg; az irodáiban dolgo­zó 16 700 tisztviselő közlekedsét 103 felvonó és 18 mozgólépcső szolgálja, ablakainak száma 16 000. New York üzleti negyedében, a Hudson folyó partján 1976-ban felépült H ’orld Tra­de Center (Világkereskedelmi Köz­pont) ikertornyai valamivel alacso­nyabbak ugyan, mégis ez az épülete­gyüttes a világ legnag)!obb irodaháza. Az Alumíniumpanelokkal burkolt tor­nyok közül a magasabb 411,5 méteres. Mindkét épületben 104 felvonó üze­mel. területük pedig egyenként 406 000 m2. Az ablaktisztítók itt sem unatkoznak, mert épületenként 21 800 ablakról kell gondoskodniuk. A két épület annyi áramot és felefonfonalat igényel, mint 30 000 családi ház, va­gyis egy kisebb város. (Madách Könyvkiadó, 1988)

Next

/
Thumbnails
Contents