Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-03-07 / 11. szám
CSALÁDI KÖR Olyan nyolc év körüli fiú — cowboy öltözékben — segitkezett egy istállóban. Az egyik felnőtt, akinek ott volt a lova, e szavakkal köszönte meg a kiszolgálást: köszönöm, cowboy. A gyerek rávetette nagy szürke szemét, és tiszta tekintettel azt mondta: én nem vagyok cowboy, én csak egy kis srác vagyok. Ezt a történetet egy jogász mesélte el egy pszichiáternek. és hozzátette; „Azóta is úgy érzem, én nem vagyok jogász igazán, csak egy kis srác." Pedig nem volt igaza. Remekül tudta a szakmáját, nagy sikerei voltak a munkájában. Igaz, a magánéletében már nem volt olyan egyértelműen rózsás a helyzete ... Állítólag épp ilyen beszélgetés inspirálta Eric Bemét, hogy a pszichoterápia egyik új ágát kialakítsa. Koncepciójának alapja az az elképzelés, hogy énünk három összetevőből áll: szülői, felnőtti és gyermeki részből. A gyermeki az bennünk, amilyenek kiskorunkban voltunk. Cselekedhet vakkal gügyögünk egy pici gyerekhez, mint ahogyan hozzánk szóltak valamikor. Azt mondja közben egy. belső hang: „na, pont mint apád, jól megy ez neked, de tudod, hogy sokra nem mégy vele ..." Vagy mondjuk egy vidám összejövetelen úgy táncolunk, mintha harminc évvel fiatalabbak lennénk. Ebben a pillanatban a gyermeki énünk viszi a vezérszólamot. A szülő persze valahol énünk csücskében óva int: „most dáridózol, de a te porckorongjaid ..." S győz a szülői én, azután a fotelba huppanva érett emberhez méltóan szemléljük, hogyan válnak „nevetségessé" a többiek.., A szülő könnyen játssza meg a felnőtti ént — okosan szól. Logikájának gyökerét csak akkor találjuk meg, ha rádöbbenünk, hogy véleményét rá akarja kényszeríteni a másikra. Igen fontosnak véli, hogy meggyőződésével azonosuljon a másik. A felnőtt én-rész, a „hűvös agy", a „számítógép" nem törekszik ilyesmire. A lepleAz „én" rétegei (hogy jobban megértsük önmagunkat és másokat) gyermeki énünk kedvünk szerint, úgy is, hogy másoknak szerzünk örömet. Lehet vidám, alkotó, de gonoszkodó is. A „gyermeki én" nyilvánul meg például a futballban. Az öröm és a düh kitörései, a gól keltette igazi lelkesedés. Nehéz gyermeknek maradni egész életünkben. Ugyanakkor viszont a „gyermeki" bennünk épp az a személyiségösszetevő, amely képes az örömre, a pillanatnyi boldogság mély átélésére, a spontaneitás, az őszinteség, az alkotókészség igazi forrása. A felnőtt: az adatokat összegyűjtő és prognózisokat közvetítő számítógépre emlékeztet. Énünk felnőtti része értelmes, érzelemmentes, képes racionálisan, felülről és bizonyos távolságot tartva, szinte mintegy „kívülről" nézni, megítélni a dolgokat, eseményeket, cselekedeteket. A szülői: énünk harmadik része a szülőktől vagy más tekintélyt jelentő személyiségek viselkedésének átvétele révén alakul ki. A hagyományok és az értékek rendje nagyon fontos. Egyes szakemberek szerint a szülő képéből sok minden átszűrödik az újszülött énjébe. Vannak helyzetek, amikor énünk valamelyik része magához ragadja a „végrehajtó hatalmát," máskor a másik vagy harmadik tör az élre. Dialógus is lehetséges énünk egyes részei között. Egy példa: Ugyanazokkal a szazés gyatrább formája azokban a rejtett értelmű kifejezésekben rejlik, amikor a felnőttinek tűnő kijelentés „megint miért nem vettél jegyet az elővételi irodában" szemrehányás jellegű. Vagy akár: a „miért nincs még kész a vacsora ". A nüanszok a hangszínekből színezetből a gesztusokból adódnak. Énünk három rétegének egyetértésben harmonikus szimbiózisban kell élnie. A szülői én nélkülözhetetlen ott, ahol irányítani, alkalmazkodni, félelmet és ellenszenvet kell tudni legyőzni. A felnőtti rész akkor kell, hogy működésbe lépjen, amikor józan észre van szükség a lehetőségek, esélyek az esetleges következmények felmérésére. A gyermeki rész akkor váljon uralkodóvá, akkor ne szabjunk neki gátat, amikor alkotó módon, feszélytelenül kell cselekednünk, problémát megoldanunk. Ott amikor valami újat és érdekeset akarunk átélni. S hogy a gyerek megbízhatatlan ?! A szülő szerint vaktába rohan, a felnőtt szerint nem tud mérlegelni? Ha a szülő a felnőtt segít szükségleteinek a kielégítésében, ha nem küszködik alapvető hiányosságokkal, biztos, hogy kevesebb lesz a gond. SZEBERÉNYI JUDIT
