Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-03-07 / 11. szám

FÓRUM Szervezeti élet A fiatal járási székhelyen. Nagykürtösön (Vefky Krtis) a nöszövetség nyolc alapszerve­zetében több mint 800 tagot tartanak nyil­ván. Képviseletükben a nemrégiben megtar­tott városi konferencián 49 küldött vett részt. Margita Medvecká, a városi bizottság elnöke az elmúlt két esztendő tevékenységé­ről szóló beszámolóban aprólékosan elmezte az alapszervezetek munkáját. Ebből egyebe­ken kívül kitűnt, hogy a nőszervezetek elő­adások szervezésével valósították meg a ta­gok szervezeten belüli oktatását. Szilárd gyökereket eresztett a tagság körében az olvasómozgalom is. Ám a legszebb, a legna­gyobb sikerek az „Élet szépsége " név alatt folyó kultúrális, társadalmi és szakköri tevé­kenységben születtek. Érthető is, hiszen ez a terület áll legköze­lebb a nőkhöz. Ezen a téren eredményesnek mondható a gyermekekkel és az ifjúsággal való tevékeny együttműködésük. Nagy ér­deklődés kíséri a már hagyományosnak mondható tavaszi és őszi gyermekruha-bör­­zéket, amelyeknek előkészítésében a IV. és az V. sz. nőszervezet tagjai fáradoznak. A nők azonban az idős emberekről sem feled­keznek meg. Gyakran szerveznek közös ren­dezvényeket a járási székhelyen müködö két nyugdíjasklubba, és eljárnak a nyugdíjasott­honba is. Külön említést érdemel munkaaktivitásuk. Vitathatatlan tény. hogy a városokban ők tesznek legtöbbet a kömyezetszépítésért. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt időszak­ban több mint 10 ezer óra társadalmi mun­kát végeztek. Közel 3 500 kg hulladékpapírt gyűjtöttek össze és 1 700 Kcs-t utaltak át a Szolidaritási Alapra, a földrengés sújtotta örmények megsegítésére. Az önkéntes gondozónői tevékenységet 18 nöszervezetí tag vállalta. A nőszervezetek évente rendeznek kiállításokat, szerveznek A nagykürtösi városi konferencia küldötteinek egy része sütőtanfolyamokat. Ám a sportról, mozgás­ról sem feledkeznek meg. A téli hónapokban rendszeresen járnak testedzésre a tornate­rembe. Jól együttműködnek a Honvédelmi Szövetség járási bizottságával. Pl. az SZNSZ jb Serlegéért folyó sport- és honvédelmi versenyben a IV. sz. alapszervezet lányai és asszonyai éveken keresztül az első helyen végeztek. Mint azt a beszámoló hangsúlyozta, a járási székhelyen működő alapszervezetek a jövőben is a nők érdekeit fogják képviselni. Azon fáradoznak, hogy javuljanak a nők munka- és életfeltételei, az üzletek áruellátá­sa, a szolgáltatások minősége. Kép és szöveg: BODZSÁR GYULA Mindenféle adott neki vissza. Az említett férfi ezt csak otthon vette észre, s aztán másnap reggel hozta is az őt meg nem illető ..többletet". A pénztár mögött ülő hölgy a könnye­kig meghatódott, merthogy természete­sen rendeznie kellett a hiányt, s bizony, pár nappal a fizetés előtt. . . Hálásan köszönte a fiatalember kedvességét, s még gyorsan elmondta, hogy előfordult már, hogy kevesebb pénzt adott ki a kelleténél, de akkor az emberek azonnal szóltak, s a hibát máris helyre lehetett hozni. Ám az is megesik, hogy a nagy sietségben több pénzt ad ki. de az már ritkábban fordul elő. hogy az ügyfelek visszaadnák, amit tévedésből kaptak vissza.. Este. zárás után szokott csak kiderülni, van-e és mennyi a hiány a pénztárban. A férfi már távozóban volt. amikor a hölgy még utánakiáltott, hogy mondja meg a nevét. De 6 csak mosolygott, mondván: az egyáltalán nem fontos. Egy leányzó, aki szemlátomást unta már a pénztáros hálálkodó szóáradatát, megjegyezte, hogy na persze, még az újságba is betetetné, hadd olvasson mindenki a nagy hősről. S ekkor ötlött fel bennem, hogy való­ban érdemes ez az eset arra, hogy az újságban is napvilágot lásson. De nem­csak a fiatalember jóvoltából, aki való­ban példásan viselkedett, hanem a pénz­táros miatt is. aki kinyilvánította, meny­nyire hálás, és sokszor megköszönte a férfi tisztességes magatartását. FIA LA ILONA em mindennapi esetnek voltam a tanúja a minap. Egy fiatalember „csak" azért jött el a postára, mert az előtte való napon, amikor néhány csekk­számlát intézett, s ezerkoronással fize­tett. a pénztáros egy százassal többet inek az ünnepe a nőnap? Micsoda ostoba kérdés, kaphatná fel fejét a kedves olvasó, és máris rávágja: termé­szetesen a nőké. E sorok írója szintén tisztában van ezzel. Csupán azért indítot­ta e nem éppen költői kérdéssel nőnapi eszmefuttatását hogy egy gondolat ere­jéig felidézze a múltat. Ugyanis egy jó negyedszázada, még kisiskolás koromban a nőnappal szoro­san összefonódott az anyák napja. Az iskolában tanult kedves versikével, az ott készített rajzokkal, ilyen-olyan apró aján­dékokkal köszöntöttük március 8-án, anyák napján édesanyánkat, nagyma­mánkat. Óvodáinkban, iskoláinkban többé-ke­­vésbé ma is így van ez, talán azzal a különbséggel, hogy március 8-a mellől fokozatosan elmarad az anyák napja. Csak sajnálni lehet e szép fogalom kive­­szését a nőnappal összefüggő köszöntő és ünnepi szavakból, és egyáltalán a mai gyerekek tudatából. Kár azért is, mert az anyák napja jóval közelebb állna a gyer­mekek érzésvilágához, mint az általános­ságban minden nőt magába foglaló nő­nap kifejezés. J\ -m évről évre megtartott nőnapi összejö­­/i C. veteleken elhangzó köszöntők és méltató beszédek fennkölt. pátoszos szavai szinte már elkerülhetetlenül ismétlődnek. Ne­héz is bizony valami egészen újat elmondani, valami egészen különlegeset kívánni a tisztes­ségben megőszült nagymamáknak, a dolgos édesanyáknak és feleségeknek, a munkában becsületesen helytálló nődolgozóknak ünne­pük alkalmából. Csak a szívből jövő kívánsá­got tolmácsolhatjuk. Vagyis hogy munkahe­lyükön és a közéletben végzett odaadó mun­kájukat őszinte megbecsülés és elismerés kí­sérje; szeretet övezze a családjukért kifejtett fáradozásukat. És hogy mindezt a béke derűs, felhőtlen ege alatt tehessék mindannyiunk javára. És még valamit. Nekünk férfiaknak, akik nőnap tájt kitartóan várakozunk a virágboltok előtt kígyózó sorokban, jusson eszünkbe az esztendő más napján is, alkalomtól függetle­nül, virággal meglepni édesanyánkat, felesé­günket. B. Gy. Visszhang Tisztelt Szerkesztőség! Lapjuk 7. számában, talán vezércikként megjelent „Ér­deklődjön az iskola is" című cikk többszöri elolvasása után úgy döntöttem, hogy néhány gondolatot papírra vetek a pe­dagógusok védelmében, an­nál is inkább, mert jómagam és feleségem is ezen a pályán keressük nem éppen könnyű kenyerünket Kocsis Aranka, ha jól olvastam a nevét olyan dolgokról ír rébuszokban mert hisz végeredményeben nem nevez meg senkit és semmit —, ami mélységesen sérti azokat az embereket, akik a becsületes munkájuk mellett (okt.-nev. tevékeny­ség) kultúrosai, agitációsköz­­pont vezetői, a falu és a város tömegszervezeteinek, politi­kai pártjainak aktív, ingyenes napszámosai. Közel negyed évszázada dolgozom pedagógusként (meg kell mondanom, büsz­kén vallom magam szocialis­ta tanítónak), de a cikkben le­irt (elmesélt) dolgokhoz még csak hasonlóval sem találkoz­tam. Az én véleményem az, és ezt a mindennapok bizo­nyítják, hogy a pedagógus készséges, udvarias a szülők­kel szemben, hisz lényegében ettől függ az egzisztenciája, kenyere. Sajnos, napjainkban a társadalmi megbecsülésből nem iut annyi a tanítónak. mint mondjuk 40—50 évvel ezelőtt. Itt most mégcsak nem is az anyagi megbecsülésre gondolok, arról azért nem szó­lok, mert minek panaszkod­jam; sok-sok társam nevében az erkölcsi elismerés oldaláról beszélek, mert hát azt sem kapjuk meg igazán. Pontosan ez az egyik oka annak, hogy a pedagógus félénk lesz és a kelleténél is udvariasabb, nem tudja, soha sem tudhat­ja, honnan jön a „pofon". Ilyen abszurdum, hogy egy ta­nácsteremben az órarendre mutatva intézik el a kérdezőt jelen esetben a cikk szerzőjét, nem történhet meg. S ha már annyira kitart az igaza mel­lett. miért nem írta le kerekpe­rec: xy. iskolában ebben és ebben a helységben történt, így aztán az ügynek semmi esetre sem használó általáno­sítást elkerülhette volna, a címzett pedig elgondolkod­hatna azon, hogy javítson az emberi együttélés normáin. Persze a pedagógusnak is vannak, lehetnek rossz nap­jai, emberek ők is (bár nem mindig és nem mindenki te­kinti őket azoknak, mert kissé laposabb a pénztárcájuk az átlagosnál), de hogy szemé­lyes gondjait, esetleges kudar­cát, egészségügyi problémáit egy kívülállóval éreztesse, hát na 6

Next

/
Thumbnails
Contents