Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-02-28 / 10. szám

Olga szép, értelmes kamaszlány. Őt este már nem vonzza a képernyő elé a mese, inkább kötöget, s közben talán a jövőről ábrándozik. Gyermekkora java részét szüleitől, testvéreitől távol töltötte, de hamarosan szakmunkástanuló lesz Bratislavában — közelebb kerül az otthonhoz, Dunaszerdahelyhez (Dunajská Streda). Olgát a sorsa választotta el családjától, és kényszerítette Losoncfa (Lucenec), a Hallássérült Gyerekek Intézetébe, amely bentlakásos, és magyar nyelven oktat. Rajta kívül még 24 kisdiák tanul ebben az intézetben.

Az iskola 1953-ban nyitotta ki kapuit, s bizony padjai azóta már jócskán elkoptak. Az öregebbnél öregebb tablók is az iskola éveiről árulkodnak. Sok gyereknek volt átmeneti otthona ez az épület, az idei tanévben azonban csak három összevont osztályban folyik tanítás — kevés a diák. Nincs elsős és harmadikos, a két apró másodikos pedig a negyedikesekkel és az ötödikesekkel tanul egy csoportban. A hatodik és hetedik osztály alkotja a második csoportot, a harmadik pedig a nyolcadik és kilencedik osztály összesen kilenc tanulója. Pár évvel ezelőtt még 60—70 gyerek élt az intézetben, aztán a számuk hirtelen megcsappant, így a kollégium emeletes ágyai is feleslegessé váltak. A következő tanévben sem várható utánpótlás a hallássérült gyerekek városban működő óvodájából, amelyben szlovák nyelven folyik az oktatás. Mivel a speciális szakközépiskolák is szlovák nyelvűek, ezért a szülök csemetéiket egyre gyakrabban a szlovák nyelvű alapiskolába íratják be, azt remélve, hogy így majd könnyebben boldogul a gyerek. Természetesen vonzó a szlovák iskola új, modern épülete is, uszodájával, tornatermével, kényelmes internátusával. A régi épületben sajnos még a fürdőszobák sem felelnek meg az igényeknek és a követelményeknek. A két iskola egy igazgatóság alá tartozik. Az úgynevezett „régi" iskola Jeíek Szonya igazgatóhelyettes gondjaira van bízva. Ő a létszámcsökkenésről így vélekedett:

— Az orvostudományban elért kiváló eredmények is hozzájárulnak a csökkenéshez. Az agyhártyagyulla-1

dás és a középfülgyulladás korai felismerése, gyógyítása, valamint a gyors és hatásos beavatkozás kiküszöbölheti a hallás károsodását. Az éremnek azonban van másik oldala is. Évről évre növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik baleset következtében veszítik el részben vagy teljesen hallásukat. Azonkívül ez a betegség örökölhető is. Tehát nem küszöbölhető ki teljesen, meglehetősen sok a hallássérült gyerek, mégsem jönnek hozzánk. Ez legjobban a pedagógusokat aggasztja. Ok már tapasztalatból tudják, hogy a hallássérült gyerek általában beszédhibás is. Azok a gyerekek, akik idekerülnek, sokszor még magyarul sem tudnak, mert otthon nem foglalkoztak velük, egyszerűen nem tudnak beszélni. Ha egy ilyen gyereket a szülő szlovák intézetben helyez el, nagy megrázkódtatást okoz neki. A másnyelvüség megviseli a gyerek lelkivilágát, nem tud kapcsolatot teremteni

nő 4

1. Az igazgatóhelyettes, Jezek Szonya

2. A csoportos oktatás mellett külön is foglalkozni kell a gyerekekkel

3. A nevelőnők irányításával gyakorolják az átvett anyagot

4. A hallókészülék megkönnyíti a gyerekek életét

5. Együtt a nagy család PRIKLER LÁSZLÓ felvételei

társaival, és a tanulásban elért eredményei is gyengébbek lesznek.

Az igazgatóhelyettessel körbejártuk az épületet. Igaz, hogy ütött-kopott, hogy mennyezete már többször beázott, hogy tornaterme valaha raktár volt, mégis barátságosnak tűnt. Ha a falai beszélni tudnának, akkor őket kérdeztem volna az iskola és az itt felcseperedett gyerekek sorsáról. De a falak némák, helyettük szólnak a krónikák, ezek a vaskos, régi kötésű könyvek. Megőrizték az itt lakók nevét, bejegyzések szólnak a teadélutánokról, kirándulásokról, találkozókról. Vannak bennnük esküvői értesítők is: volt diákok értesítik iskolájukat életre szóló elhatározásukról. A pedagógusok büszkék a tanítványaikra. Mégpedig jogosan büszkék, hiszen a diákok nem feledkeztek meg róluk még évek múltán sem. Az itt tanító pedagógusok munkája nagyon felelősségteljes, családias, otthoni légkört kell teremteniük a gyerekek számára. El kell velük feledtetni, hogy intézetben vannak. Meg kell velük értetni, hogy ittlétük nem büntetés, hanem segítség, komoly készülődés az életre. Az oktató-nevelő munka a pedagógusok és a többi szakember együttműködésén alapszik. A logopédus beszélni tanítja a gyerekeket, ennek elsajátítása a legfontosabb tantárgy. Jelek segítségével ismerik meg a tanulók a betűket. A teljes ábécé elsajátítása két évet igényel. A gyerekek tanulnak és szlovák nyelvet, matematikát, fizikát, honismeretet. Minden tárgyból az alapismereteket, alapfogalmakat sajátítják el. Egy halló és egy hallássérült gyerek iskolai ismeretei között kb. két év eltolódás van.

Délután a nevelő foglalkozik a gyerekekkel. Agócs Mária igy tájékoztatott a munkájáról:

— Már tizenöt éve nevelőnösködöm. Ez a munka közvetlenül a délelőtti foglalkozásra épül. A logopé-