Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1989-02-21 / 9. szám
— Milyen a jelenlegi AIDS-helyzet a világon ? — Amióta 1981-ben e betegség felbukkant, a Hívnek nevezett vírusával fertőzöttek száma öt-tíz millióra tehető. Afrika, a Karib-tenger melléke, Latin-Amerika. Észak-Amerika. Nyugat-Európa és Ausztrália bizonyos részein az AIDS már elég súlyos baj. A világ más tájait — például Észak-Afrikának, a Közel-Keletnek. Kelet- Európának. Ázsiának és a Csendes-óceáni szigetvilágnak sok részét — még viszonylag kevéssé érintette ez a járvány. De ahol az emberek magatartása kedvez a HÍV terjedésének, ott a vírus gyorsan terjed, ha megjelent az országban. Az AIDS történetében egyébként három szakaszt különíthetünk el. A lappangás szakasza a hetvenes évek derekától 1981-ig tartott. Ezalatt a HÍV észrevétlenül elteijedt a világon. A tudományos fölfedezés szakasza 1981-től 1985-ig tartott. 1986-tól 1988-ig a világméretű mozgósítás szakasza következett el. Ebben a szakaszban a cselekvés szabadság és sebesség tekintetében példátlan fejlődésnek lehettünk tanúi, hála annak, hogy kidolgozták a WHO AIDS elleni világstratégiáját. Az AIDS ugyanis olyan betegség, amely Földünk északi, déli, keleti és nyugati részét, az iparilag fejlett és a fejlődő országokat egyaránt sújtja. Mire számíthatunk a jövőben? Az elkövetkező öt évben gyorsan nő majd az AlDS-es betegek száma, mert a vírusával megfertőződötteken ki fog törni a betegség. A becslések szerint négyszer-tízszer több AIDS-beteg lesz a világon, mint amennyi összesen eddig akadt. Ezért nagy nyomás nehezedik majd az egészségügyi szolgálatra és a társadalomra, s nagy lesz a kereslet az orvosi és a pszichöszociális gondozás iránt. A vírus változatlan hevességgel terjed majd ott, ahol hiányzik a felvilágosítás. ahol nem szervezik meg az egészségügyi és a társadalmi szolgálatot, s ahol az emberek a vírus veszedelmességének tudatában sem képesek megváltoztatni a magatartásukat. Azt látjuk ugyanis, hogy a HÍV változatlanul terjed az iparosodott nyugaton és Ázsia bizonyos részein az intravénás kábítószer-élvezők körében. De változatlanul terjed ama nemileg aktív afrikaiak körében is, akiknek egynél több nemi társuk van. Mindezek közrejátszottak abban, hogy olyan országokban is AlDS-es fertőzések nyomára bukkantak, amelyek eddig HIV- mentesek voltak. Arra a kérdésre, hogy mi várható 2000-re. ezt felelhetjük: mindannyiunktól függ. hogy megakadályozzuk-e a járvány teijedését. Már ma is birtokában vagyunk mindazoknak az ismereteknek, amelyekkel megfékezhetjük az AIDS-t. Erre védőoltás nélkül is képesek vagyunk. Ha pedig lesz vakcinánk — és én hiszek benne, hogy egy napon ez valósággá válik —, ettől még valamennyi társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális erőforrásra szükség lesz ahhoz, hogy a HÍV terjedésének Állj-t parancsolhassunk. E járvány jövőjét tehát igenis befolyásolhat)' uk. — Mi jellemző az AIDS elleni nemzetközi együttműködésre? — A világ minden részén tudatában vannak az emberek annak, hogy az AIDS nem helyi vagy nemzeti, hanem világprobléma. Az erőforrásokban gazdag országok nemcsak a WHO AIDS elleni programját támogatják, hanem a fejlődő országok nemzeti programját is. A tudományos munka valóban nemzetközi, s nem néhány kutatónak az előjoga. Az AIDS-nek a kutatása sokkal nemzetközibbé vált. mint bármilyen más betegségé. Annak a felismerése, hogy az AIDS világproblémává vált. világméretű összefogásra vezet. Állandóan erősítenünk kell ezt a nézetet, mert némelyek még ma is azt hangoztatják, hogy az AIDS nem az ő gondjuk. Az ilyen hozzáállástól el kell határolnunk magunkat, mert azon felül, hogy téves, önelégültségre és a fertőzöttek megkülönböztetésére. megbélyegzésére vezet. nő 8 AIDS■ JELENTÉS Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) időről időre közzéteszi a szerzett immunhiányos tünetegyüttesben — az AIDS-ben — szenvedők számát. 1988. november 1-jéig száznegyvenkét országban összesen 124 114 beteget tartottak nyilván. Mit tudunk e világméretű járvány terjedéséről, s milyen erőfeszítésekre van szükség, hogy megfékezhessék a bajt? — erről nyilatkozott dr. Jonathan Mann, a WHO AIDS-világprogramjának igazgatója a világszervezet egyik kiadványában. Ebből közlük részleteket, rövidítve. w — Mit tehet a WHO ez ellen? — A világ sok részén tapasztalható megkülönböztetés és megbélyegzés félelemből és tudatlanságból fakad. A W'HO közgyűlése 1988 májusában olyan határozatot fogadott el, amely a megkülönböztetés és a megbélyegzés megelőzését szorgalmazza az AIDS elleni küzdelemben. Ez ugyanis elengedhetetlen föltétele annak, hogy az AIDS elleni program hatékony legyen. — Van új terjedési módja az AIDS-nek? — Nincs. Ennek tudatosítása elemi fontosságú az AIDS megelőzésében. Habár a HIV-nek gyorsan módosul a külső burka — s ez nagy gondot okoz a vakcina kifejlesztőinek —. ez nem módosítja a kórokozó terjedési módját. Amióta ezt a betegséget ismerjük, a HÍV csak nemi úton. csak vérrel és csak fertőzött anyáról a magzatra terjed. — Hallhatnánk bővebben az AIDS heteroszexuális úton való terjedéséről? — Még mielőtt erről szólnék, hadd említsem meg, hogy a HÍV az esetek többségében nemi úton terjed. A világ bizonyos részein, elsősorban az iparosodott országokban a férfiak közötti homoszexuális kapcsolat a kór fő teijesztője. de egyre gyakoribb az is. hogy a különnemííek közötti nemi érintkezés során jut át a vírus a fertőzött emberből a HIV-mentes társba. Különösen nagy veszély leselkedik az intravénás kábítószer-élvezők nemi partnereire. A világ más részein — Afrikának a Szahara alatt húzódó területein és a Karib-tenger térségében — a heteroszexuális terjedés az uralkodó. CSEHSZLOVÁKIAI HELYZETKÉP 1988. MÁRCIUS 31-ig • 10 AIDS-beteg: 8 csehszlovák állampolgár (2 meghalt) és 2 külföldi diák. akiknek haza kellett térniük; • 87 vírushordozó, akiken még nem tört ki a betegség (ebből 52 csehszlovák állampolgár, 35 külföldi diák, akik elhagyták az országot); • nyilvánvalóan a vírushordozók száma ennél sokkal magasabb, a fentebb említett adatokból következtetve: 500— 1 000 lehet; • az AIDS terjedésének prognózisát az országban nehéz pontosan körülhatárolni, az elkövetkező években azonban előreláthatóan terjedni fog (a vírushordozók megbetegszenek); • a napjainkban hozott megelőző intézkedéseknek — a betegség hosszú lappangási időszakánál fogva (kb. 5 év) — csak 1991 után lehet foganatja; • Csehszlovákiában is — az Egészségügyi Világszervezet AIDS világprogramjával összhangban — kidolgozták az AIDS elleni harc országos egészségügyi koncepcióját; • az egészségügyi minisztériumok mellett szakemberekből álló AIDS-szel foglalkozó tanácsadó testületeket hoztak létre, rögzítették az AIDS betegek és a vírushordozók bejelentésével, ellátásával és kezelésével kapcsolatos irányelveket: • AIDS-tesztet Prágában és Bratislavában végeznek (elsősorban a veszélyeztetett csoportok tagjait vizsgálják, s tesztelik a vérkészítményeket is a Megelőző-gyógyászati Kutatóintézet járványügyi és mikrobiológiai központjában).
