Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-02-21 / 9. szám

FÓRUM MMB« ‘ 1 K E Röviden Kint hideg tél van, de a farm istálló­iban vidáman duruzsoló kályhák ontják a meleget, hogy a 64 ezer naposcsibe szépen fejlődjön. Az Újbódvai (Nová Bodva) Efsz áji (Háj) farmján 1984-óta szocialista brigádban dolgoznak a csir­­kedondozók, s 1988. január elsejétől külön önelszámolási rendszerben — is­mertet meg a tényekkel Kulcsár Ilona farmvezető, aki 1980-tól dolgozik itt. Az eltelt nyolc év átlaga sikeresnek mondható, mert minden évben az elsők között emlegetik őket, ahol mindig ki­egyensúlyozott eredmények születnek. A szigorú technológiai fegyelem és a kollektíva differenciált bérezése 1988- ban a következő eredményeket hozta: A tervezett 1,59 kg-os súlygyarapodás helyett 1,62 kg-ot értek el. Az elhullási terv 7 %-kal számolt, a valóság 5,8 % lett. Egy kiló brojler csirkehús előállítá­sához 2,65 kg takarmányt terveztek, ezen a farmon 2,50 kg-ból állították elő. A brojler csirkét a kassai (Kosice) baromfifeldolgozó üzem 48 napos kő­bán kezdi elszállítani, és 2—3 nap alatt ki is ürülnek az istállók. Ezután kezdik a gondozók a takarítást, fertőtlenítést, majd a fűtését, hogy mire megérkezik az újabb szállítmány, az istállók 33 C-fokosak legyenek. A naposcsibék mellett két hétig éjszakai szolgálatot teljesítenek a gondozók: Kocsai Mária, Bábás Júlia, Tamás Ilona, Csontos Anna, Bartha Ilona, Mester Piros, Emődi Teréz, Miko Teréz, Szepesi Verőn és a már nyugdíjban levők, akik szívesen beugranak kisegíteni: Hajdú Erzsébet, Mester Margit és Székessi Margit. Az ö odaadó munkájuk, példás helytállásuk, de az őrök, Kálász István és Sztupák Imre — figyelme és segítsége nélkül nem lehetne elérni ilyen szép eredmé­nyeket. Egyes farmokra a naposcsibék hat turnusban érkeznek, vagyis 9 heten­ként. Az 1988-as évben az áji farmra 383 880 db naposcsibe érkezett. Ma­gyarországról is, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az itthoni HYBRO fajták­nál sokkal jobb eredményeket lehet elérni. * FARKAS RÓZSA Fotó: ifj. Janók József r Mindenféle A pezsgő, pontosabban a diabetikus pezs­gő nem megy a fejembe. Ugyanis — hogy végre térjek a tárgyra — nem tudom, mi lehet az oka, hogy míg „normális" pezsgőt forgalmaznak 3 dl-es palackokban (ami nagyon kedves dolog), cukorbetegek számá­ra készült Hubert csakis 7,5 dl-es palackban kapható. Tudvalevő, hogy a cukorbetegek semmifé­le alkoholt nem' fogyaszthatnak a diabetikus pezsgőn kívül. Úgy volna logikus, ha ez az ital mini üvegekben kerülne forgalomba, mi­vel csak 2—4 dl-t ajánlatos belőle fogyasz­tani, azt is csak alkalomszerűen, nem pedig naponta. Ez a „nagypalackos" címkéjén is fel van tüntetve. Nem értem tehát a gyártókat, ezeket a tényeket miért nem veszik figyelem­be. S ha már a „diabetikus" témánál va­gyunk, folytatom tovább, mert — annak ellenére, hogy én egészséges vagyok, cukor­beteg ismerősöm panaszai alapján — van némi tapasztalatom. Itt van például a kínálat. Egyáltalán nem az üzleteket bírálom, az élelmiszeripart tartom felelősnek a gyér választékért. A fővárosi helyzetet nem ismerem, én kisvárosban élek. De járásunk kínálata diabetikus készítmé­nyekből nagyon szegényes. Még felsorolni sem nehéz: kétféle csokoládé, nápolyi, keksz, apró sütemény, pástétom, pudingpor, kompót, szörp, pezsgőpor. De az itt említett Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon megörültem, amikor a Nő 5. számának Családi kör rovatában a „Ma­tematika a második osztályban" című írást megpillantottam, ugyanis a nagyob­bik fiam éppen második osztályos tanuló. Ezúton szeretnék köszönetét mondani Mészáros Erzsébet tanítónőnek a cikk megírásáért. Mi, szülők ugyanis már jó húsz éve koptattuk a második osztály padjait, s azóta a tanterv sokat változott, hát nem tudjuk, mit is kell valójában tudnia egy másodikosnak. Régi olvasója vagyok a lapnak, nagy érdeklődéssel for­gattam a tavalyi évben az elsősök mate­matikájával foglalkozó cikket is. Az em­ber szíve örül, hogy a mai óvodából éppen csak kikerült nebulók milyen játé­kos formában ismerkedhetnek meg a számok világával, a mi időnkben oly rettegett matematikával! Jó oNasni, hogy a tanterv a második oszályban is játékos formában írja elő... De az én tapasztalataim, sajnos, má­sok. Napról napra figyelem fiam iskolai munkáját, s én a játékosságnak semmi jelét nem látom. Mivel sem én, sem a férjem, de még a rokonságból sem dolgo­zik senki az iskolaügyben, így nem tud­juk, hogy a tanterv mit ír elő. Mindketten főiskolát végeztünk, a halmazokkal már mi is találkoztunk a középiskolában, a sajtóból, a rádióból egyre gyakrabban értesülünk arról, hogy a gyerekekkel já­tékos formában kell a tananyagot elsajá­títtatni, a családban elég gyakori téma lett a mai matematikatanítás. Míg a többiek elítélték a halmazos matemati­katanítást, én játékos módszernek tartot­tam. Csak tudni kell tanítani! Sikerült beszerezni az elsősök matematika fela­datlapjait, és odahaza játékosan ki is töltöttük, így fiamnak az iskolai munka könnyen ment. Fiam elbeszélése szerint az iskolában mindent ridegen (a játékot mellőzve) végeztek. A fontos az volt, hogy minden jó! legyen kitöltve, s egyál­talán nem arra törekedtek, hogy a fela­datok segítségével tanulják meg a szá­molást A pluszos és mínuszos példák fordítottjának a kiszámításánál kereszt­módszert alkalmaztak, és nem az ábra segítségével számoltak. (Nem tudom, a tanterv ezt milyen módszerrel írja elő, de tapasztaltam, hogy a gyerekek beidegző­dés szerint, automatikusan dolgoztak, nem gondolkodva. Pedig a matematika fő feladata az lenne, hogy logikus gon­dolkodásra tanítsa a gyereket.) Igaz, taní­tójuk már nem kezdő a pályán, sok tantervmódosítást megért. A ■ férjemet, engemet, húgomat is tanította, most má­sodik éve tanítja a „nagyfiamat" és szep­tembertől a kisebbik fiam tanítója lesz, ha közben nem nyugdíjazzák. Az osztály­­létszám elsőben 21 volt, most 25. Állan­dó panasza, hogy ilyen nagy létszámú osztállyal nem lehet dolgozni. (Idén csak 15 gyereket írattak be az elsőbe.) Minde­zek ellenére is érthetetlen számomra a második osztályban folyó matematikata­nítás. A tankönyvet egyáltalán nem használják (bár kiosztották), mert állító­lag elavult, a feladatlapokat meg nem kapták meg. így maradt a füzet. Egy órán egy oldalnyi feladatot oldanak meg, kb. 28—30 példát Ez a munka száraz, min­den játékosságot mellőző, puszta példa­­kiszámítás, mint régen. Szeptemberben ismétléssel kezdtek. Összeadás, kivonás a huszas számkör­ben a tízes alap átlépésével. (14 pluszos 14 mínuszos példa). Szeptember 28-án jött az eggyel való szorzás, osztás, ami bizony meglepett. A gyerekek csak a huszas számkörben dolgoztak, épp hogy tisztában voltak az összeadás, kivonás fogalmával, és újabb két fogalom! A mi időnkben ez a harmadik osztályban volt tananyag. Szeptember 29-án átvették a kettessel való szorzást és osztást. Szep­tember 30-án az iskolában már önállóan kellett kiszámítaniuk 15 szorzás/' és 15 osztási példát. Október 3-án (közben szombat—vasárnap volt) a hármassal nő 6

Next

/
Thumbnails
Contents