Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-01-31 / 6. szám

Külkereskedő ismerősöm panaszko­dott pár hónapja, mire a minisztérium rátette engedélyező pecsétjét a behoza­tali tervükre, kifutottak az időből, nem érték volna el az áruval a karácsonyi piacot. így inkább nem hoztak be sem­mit. Karácsony után jön a szezonvég. a kiárusítás, a következő télig tárolni az árut a tetemes raktároköltség, kész ráfi­zetés. (Nem hazai az ismerősöm.) Itthon meg arról hallottam szép meséket, hogy micsoda haszon a kései behozatal. Ha az ünnepi piacot nem is. a következő évi áruellátást gazdagítja. És tapasztaltam más furcsa dolgot is. Volt. ahol azért tartották vissza az árut év végén, mert az új évben már nyereségérdekelten kell gazdálkodnunk, önelszámoló rendszer­ben. s inkább jóváírták az egyes boltok tervhiányait... De most már január van. mégsem tobzódunk az áruban, legfel­jebb ebben-abban. Kiárusítás van puló­verekből. a legtöbb közülük jugoszláv gyártmány, az egykor tetemes árak ne­vetségesen alacsonyra szálkák, mégsem nagyon kapkodják őket. Gondolom, vala­ha, valakik ezekkel is az ünnepi piac választékát próbálták javítani, mindhi­ába. Ámbár a legutóbbi tapasztalatokat véve alapul, akadhat, aki úgy véli. ez a módszer bevált.. . Nem vártam, hogy varázsütésre vál­tozzék meg minden, ez igaz. De azt sem reméltem, hogy újabb trükköket talá­lunk ki. melyekkel még az is eltüntethe­tő. ami van (legalább ideiglenesen). A gondolatmenetet pedig hadd ne folytas­sam tovább. .. —ts— Aminap a kolléganőm kezében egy csokor színes ceruzával állított be irodámba, és arra kért, hogy éles zsebké­semmel próbáljak hegyet faragni a ceru­— Juj kedves Miklós — fordult egyi­kükhöz szomszédom—, nem hozna a pati­kából valami fájdalomcsillapítót? Boda csöngetett föl már kora reggel, hogy haj­naltól nem alszik, a foga gyötri rettenete­sen. Sajnos, nem tudtam rajta segíteni. A megszólított a vállát vonogatta. — Kérdés, eljutok-e egyáltalán a mun­kahelyemre? Különben sem esik utamba patika. — Nekem van otthon jájdalomcsillapi­­tóm, szívesen adok belőle Boda úrnak — mondtam. Minek részletezzem tovább a helyzetet. Fölmentem Bodáékhoz a hatodik emelet­re, ahol még sosem jártam, megittam ná­luk egy pohárka gyomorkeserűt; a kenye­ret hozó szomszédnöm unokájának adtam két narancsot, ö viszont a gyufáért az előző napon sütött linzerből hozott át egy kistányérral. Nagy volt a forgalom a ház idősebb lakói között, és kölcsönösen rájöttünk, hogy csupa rendes, rokonszenves emberrel vagyunk körülvéve, de csuda tudja miért, ehhez annak a töméntelen hőmennyiség­nek kellett lehullania. záknak. Bosszankodva mondta, hogy akár az asztali, akár a kézi ceruza faragót veszi igénybe eme egyszerűnek tűnő mű­velet elvégzéséhez, egyikbe is, másikba is beletörik a ceruza hegye. — A fele ceruzát elfaragom, amíg megfelelő hegye lesz. Nem győzöm ellát­ni kisiskolás lányomat színes ceruzákkal — tette még hozzá, mielőtt a ceruzafara­gásba kezdtem volna. Most már pedzem, mint macska az esőt hogy miért nem kapható időnként színes ceruza az üzletekben. Két csomag tulajdonképpen csak egy. BODZSÁR GYULA Röviden ev végi ünnepek közé tartozik Orosz­­»»fc kán (Pohr. Ruskov) a nyugdíjasok találkozója, melyet idén — január 2-án — tartottak falunkban. A hnb, a nyugdíjas­­klub és a vöröskereszt összefogásával sike­rült kellemes estét szerezni minden nyugdí­jasnak. A pohárköszöntöt szlovákul Jana Gir­­manová klubelnök, a hnb alelnöke mondta, magyarul pedig Németh Andrásné tanítónő. Az idős emberek meghatódva fogadták a meleg szavakat és a kis ajándékokat, utána pedig vidám hangulatban töltötték el az estét máúaj júua Január 4-én és 5-én nyílt meg Bra­­tislavában, az 5ZNSZ KB székhá­zának előcsarnokában a Liptovsky Mi­­kulás-i népi fafaragó, Mária Hrabinská, valamint a detvai hímzőnő és gyűjtő. Veronika Golianová gyűjteményes kiál­lítása. M. M. Ki-kinéztiink néha az ablakon és láttuk, amint itt-ott férfiak és nők vergődnek a hómezőben, igyekeznek dolguk után. Saj­nálkoztunk fölöttük és összenéztünk. A pillantásunk azt mondta, hogy lám. a nyugdíjas kornak is lehetnek néha előnyei. Bár, gondolom, ha harminc-negyven esztendővel kevesebb nyomná a vállunkat, szívesen bugdácsolnánk cserébe mi is a hóban. De hát ez is volt. már elmúlt. Ez a dolgok rendje. Azután megindultak a villamosok, na­gyobb nehézség nélkül eljutottunk az üz­letbe. Valami azonban megváltozott a ház­ban. Szívélyesebben köszöntjük egymást, ha találkozunk, gyakrabban váltunk pár barátságos szót, s tudjuk egymásról, hogy­ha valamelyikünk megszorul, mindig szá­míthat a többiekre. Tinka nénitől elbúcsúzva arra gondol­tam. ezért akár idén is kibírnánk egy ilyen havazást. | Köztünk élnek Doktor Markovics Béla huszonhárom éve szülész-nőgyógyász. Az ipolynyéki (Vinica) rendelőintézetben dolgozik, elismert szak­ember. Olyan orvos, akit bátran felkereshe­tünk, a legszemélyesebb problémáinkat is feltárhatjuk előtte. Kérdéseimre őszintén, nyíltan válaszolt. — Milyen szerepe van az orvosnak a szexuális nevelésben és a házasság előtti tanácsadásban ? — Járási székhelyünkön. Nagykürtösön (Vefky Krtís) van a házassági tanácsadó, ahová nőgyógyász orvos is jár. A szerepe nagy volna, ha a fiatalok megtartanák az ott kapott első utasításokat. Nagyon jó lenne, ha házasság előtt minden nö ki lenne vizsgálva, mert nem minden nő megy el a nőgyógyá­szati vizsgálatra. Ha ritkán is, de előfordul­nak fejlődési rendellenességek, s ezek a szexuális életben gondokat okoznak. Fontos, hogy a pszichológus is elbeszélgessen velük. Sok olyan probléma a felszínre kerülhet, amit maguk a fiatalok fel sem tételeznének. — Milyen tényezők játszanak szerepet a boldogtalan házasságban? — Szerintem a harmonikus házasság alapjait a megismerkedésnél kell lerakni. Jó lenne, ha alaposan kiismernék egymást a partnerek. Most pontosan az a baj, hogy hiányzik egymás alapos megismerése. Je­lenleg a fiatalok elmennek a diszkóba, teher­be esik a lány, megvan a baj és az esküvő. Nem ismerik egymást. Legalább két-három évet kellene együtt járniuk, hogy kiismerjék egymás természetét, szexuális igényeit. Az így induló házasságok jobbak, mint az egy­két hónapos ismeretség után kötöttek. Bol­dogtalan házassághoz vezet, ha a partnerek lelkileg és szexuálisan nem tudják kielégíteni egymást. Nagyon fontos a szexuális harmó­nia. És az, hogy a házastársak megértők legyenek egymás iránt. Mert meg lehet vala­kit szeretni, de ugyanakkor meg is lehet utálni. Ha valaki jó házasságban szeretne élni, nagyon fontos, hogy a másikat megért­se, tisztelje; egymásnak éljenek, ne keresgél­jenek kitérő utakat. A gyerekek nevelésében is legfontosabb a szülői példa. Az, hogy a szülök nyugodtak legyenek, harmonikus csa­ládi életet éljenek. Sokszor a túlhajszoltság vezet oda, hogy a házasság boldogtalan. Mindent egyszerre akarnak megszerezni, há­zat, autót, videót, és ez pluszmunkákat igé­nyel. Mikor este egymás mellé kerülnek az ágyban, már úgy kimerültek, hogy nincs köztük normális szexuális érintkezés. Hosszú távon ez oda vezet, hogy a partnerek bol­dogtalanok egymással. — Mi a véleménye az AIDS-szel kap­csolatos jelmondatról: hogy „hűségesen és egészségesen", és melyek a leghatáso­sabb fogamzásgátló eszközök ? — Az AIDS-röl nagyon sok előadást hall­hattunk a tévében, a rádióban és olvasha­tunk róla ismeretterjesztő kiadványokban. Ez valóban olyan betegség, ami kissé visszafog­ta az embereket a szabad szexuális élettől. Ugyanis aki csak egy szexuális partnerrel tart fenn kapcsolatot, az valószínűleg nem fogja megkapni e betegséget. Manapság tehát valóban divat az említett jelmondat. A fogamzásgátlást kezdjük azzal, hogy húsz évvel ezelőtt elkezdtük a két legismer­tebb módszer, a hormonális tabletták és a méhen belüli eszközök közül az ún. Dana terjesztését. Ezzel bizonyos hibát követtünk el. Állítom, sokkal több folyásos megbetege­dés és nemi megbetegedés terjedt el, mert a nők egy része szabadabban váltogatja part­nereit, így kiteszi magát a fertőzés veszélyé­nek. Mindenkinek ajánlom a legelterjedtebb fogamzásgátló eszközt, a kondomot (gumi óvszert). A világon ez az egyetlen olyan mechanikus születés-szabályozó eszköz, amit a férfiak használnak. KARDOS MÁRIA Az olvasó kérdez K. I. jeligéjű olvasónk azt kérdezi, mire jogo­sítja fel öt az a kis szelvény, amelyet a látsze­­résznél kapott, amikor szeművegkészités céljá­ból az orvosi rendelvénnyel felkereste. S hogy ez a kis nyugta elegendő-e az esetleges rekla­máláshoz. Bizonyára az lepte meg olvasónkat, hogy a szemüvegkeretért fizetnie kellett, méghozzá nem kis összeget. Ez azonban már jó régen így van. Ingyenesen csak a legódivatúbb és legol­csóbb keret kapható meg, legfeljebb harminc korona körüli árban. A divatosabb, archoz is illőbb keretért fizetni kell. csak a lencséket kapja térítésmentesen a rászoruló. A rendelés felvételekor a látszerész kitölti azon a ..zacskón" az összes rubrikát, melybe beleteszi a kiválasztott keretet és az orvos által előírtakat. Ezen a tasakon szerepel az igénylő neve, s erről a tasakról szakítják le az azonos számmal jelzett szelvényt, melyet ön is megka­pott. Ez lepecsételve ugyanannyit ér, mintha egy' postai utalvány szelvénye lenne, s ha szemüvege elkészült, azt önnek joga van az orrához, fiziognómiai adottságaihoz igazítatni. (Behúzzák a szárát, kellőképpen meghajlítják stb.) Arra azonban nincs joga, hogy közben magát meggondolva a szemüveg átvételekor bejelentse, hogy mégis inkább más keretet szeretne, vagy kéri vissza a pénzét. Reméljük, válaszunk eloszlatta kételyeit. nő 7

Next

/
Thumbnails
Contents