Nő, 1989 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1989-12-20 / 51-52. szám

T

Rettenetesen fájt a lába. mégis mosolygott... Hu nekem a lábam Jaj. én sírni szoktam. Miért nem sírt a tengeri sei lő? S Ita már beszélni nem tudott, miért nem tanult meg írni. vagy miért nem rajzolta le a királyfinak. hogy ö szabadította meg? Akkor sokkal szebb lett volna a mese. Olyan, amilyet én szeretek . .. Vagy nem igaz, anya, hogy aki jó. annak a sorsa mindig jóra változik, hogy a végén boldogan ét, míg meg nem hal?! Ugye. csak A ndersen gondolta azt. hogy minden olyan csűrne/. hogy az ólomkatona táncosnőjének is el kell ég-H

Könözsi István felvételein a koppenhágai Andersen-szobor, valamint az író odensei szülőházában berendezett múzeum látható

— Ne, most ne meséljünk Andersent, mert semmi kedvem hozzá. Tudod, hogy nem szeretem ezeket a meséket, mert mindjárt sírnom kel! tőlük... Majd akkor olvasd el A kis tengeri sellől, ha nagyon szorongatja valami a torkomat... A n va, tényleg, miért van az. hogy a torkomból a szorítás a szememen ál szabadul ki legkönnyebben ? A torkomban keletkeznek talán a

könnyek ? És ennek az A tide r sen bácsinak is tele volt a torka sírással, hogy ilyen szomorú meséket irt ? Bántották öt? Csúnya és rossz emberek éhek csak körülötte ? Hát miért hagyta, hogy a kis tengeri sellő végül semmivé változzék, mikor az olyan jó volt ?! Igazából neki kellett volna a királykisasszonynak lennie, hisz ö mentette meg a királyfit! F.s mennyit szenvedett érte!

V****?•••" gSfVffi •/%,,

* f

— Most miért mondod, hogy ezek a valós élet meséi? Mi az. hogy valós? Ahogy én. meg te. meg apa és mindenki él? Hogy én is szoktam szomorú lenni. mert nem úgy sikerül, amit csinálok, ahogy elképzeltem ?! S hogy a Kati más fiút is szeret, nem csak engem, ezért dühös vagyok, és meg akarom verni a Csabát ?! A kkor igazán te sem meg apu sem vagytok ilt-a-vége-fuss-el-véle-boldo - gok ?. . . Tudod, én nem bánom. ha sokat kell szenvednie a királyfinak, ha le kell győznie a sárkányt, csak a végén minden jó legyen! És ne haljon meg senki.. . Csak a rossz boszi meg a sárkány, azok megérdemlik .. .

— Tudod. anya. én félek. Ha megbetegszem, mindig arra kell gondolnom, hogy meghalok. Mondd, miért halnak meg a gyerekek is. amikor ők olyan jók. olyan kedvesek, és még hu rosszalkodnak, verekednek is. akkor is nagyon szerelik a szüleiket meg a lesóikat ?!

— A nya. most ne A ndersent mesélj, most örülni akarok .. . Majd ha szomorú leszek, akkor olvassuk ezt a könyvet.. .

—Is—