Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-08 / 46. szám

kát körbehálózó, olykor rejtett, tudattalan hatásokat is. Ez az elhatárolódás talán megérteti velünk: miért lelhet a bűnözés épp itt talajra egy, csak helyes és humán elveket hirdető társadalomban? Nyilvánvaló: az élet több és ellentmondásosabb. összetettebb, mint ami (és ahogy) a nevelési tervekben és elképzelésekben él.

A mutatkozó tények alapján valószínűsíthető, hogy társadalmunkban megszaporodtak a szocializáció különféle zavarai. A jelenségek hátterében — többek között — megtalálható a válások számának növekedése; a családok mind gyakoribb fölbomlása; a családban a nevelésre fordított idő jelentős lerövidülése: főként a nők fokozott munkavállalása és a munkaidőn túli kereső tevékenység következtében. (A szociológus: Még azokban a családokban is. ahol valódi „érték" a gyerek, öt-tíz percre becsülhető az az időmennyiség, amit a szülők a nevelésre fordítanak.) Nagy jelentőséggel bír a tágabb rokonság, a lakóhelyi és iskolai közösségek szocializációs szerepének gyöngülése, a galerik stb. megszaporodása. (A pszichológus: Intézményesítettük a nevelést, áttestáltuk az iskolára, intézményekre stb., azok viszont nem funkcionálnak ennek megfelelően. A kialakult alibizmus ismerős: család és iskola egymásra mutogat : harmincnyolc-negyven fős osztályokban csak tanítani lehet, nevelni semmiképp. Nem nevel a család, de nem nevel az iskola sem, így a gyerek életében érthetően a kortárscsöpörtök kapják a legfőbb szerepet.)

A gyógypedagógus hangsúlyozta: ha a szocializáció folyamatát valami megzavarja, az egyénben nehezen kezelhető érzelmi-indulati feszültségek keletkezhetnek. Nehezen alkalmazkodik, a konfliktusokra képtelen társadalmilag elfogadott módon válaszolni. A galerikhoz csapódás mozgatórugója éppen az, hogy ezek lehetővé teszik ezt az egyszerű indulatvezérelte válaszformát- A szocializáció hibái torzulásokat eredményezhetnek a szerepekben, a személyiség azonosságtudatában stb. A társas kapcsolatokban megmutatkozó viselkedészavarok is e károsodások következményei. (Riportsorozatunkban erre számos példát találhatunk.) Mindezek nyomán jön létre az „én"-nek az a sérülékenysége, amely az adott körülmények hatására (cselekvési minta, stresszhelyzet stb.) — elindítója lehet az első vétségeknek.

A hibás nevelési elvek, a gyerek laza ellenőrzése, a család szabálytalan életvitele stb. — szintén mind kriminogén tényezők.

A családon belüli szocializációs folyamatról kissé bővebben szólva: nagy szerep jut itt az azonosulási mintáknak. A gyermek érzelmi fejlődésének biztonságát a

mmm

pozitív anya-gyermek kapcsolat alapozza meg. Ha az anya elutasítja magától gyermekét, akkor a gyermek szocializációja is elmarad. Elsősorban a szülő a gyermek modellje, jóban, rosszban egyaránt. Az egészséges gyermek megtanulja, hogy mi az, amit megtehet, és képes előre elképzelni, hogyha valamit tesz, azt jutalmazni vagy büntetni fogják.(A pszichológus: Ha az anya nem fogadja el gyermekét, annak nincs mintája, azonosulása sikertelen, de éppen ezért bűntudata sincs.)

Végezetül a szakemberek hangsúlyozták: a megelőzés sikere sok mindentől függ. Függ a család nevelői erejének visszaállításától, a szülői és tanári nevelési eljárások összhangjának megteremtésétől. (A pszichológus: Maga a tény. hogy intézményesítettük a nevelést, azt is jelenti, hogy a szülők bizonyos területeken háttérbe szorulnak, vagy teljesen kimaradnak, aminek természetes következménye, hogy elvesztik érdeklődésüket a gyermek fejlődésének bizonyos vonatkozásai iránt. Hiányoznak az együttes élmények, az érzelmi élet leszűkül stb.) Ugyanúgy szükséges az iskola helyzetének és helyének tisztázása a nevelési folyamatokban! (A pszichológus: Az iskola kizárólag az intellektusra épít. Hiányoznak az ideálok, a hús-vér eszménykép tanárok, akikkel azonosulni lehet.) Az egyik legfontosabb teendő a gyermek életterének, az iskolai és iskolán kívüli tevékenységének megszervezése. (A büntetőbíró: Hiányoznak a szabadidő értelmes kihasználását segítő intézmények, a klubok, szakkörök, játszóterek, sportlétesítmények stb., napközi otthonaink gyermekmegőrzők, az ifjúsági szervezet elégtelenül működik stb.) Szükséges, hogy mindazon személyek — szülök, pedagógusok, rendőrök, szociális gondozók stb. — akikkel a gyerek antiszociális tette következtében kapcsolatba kerül, figyelmüket ne annyira a tettre, hanem az elkövető gyermekre és körülményeire irányítsák. (Az ügyvéd: Tudnunk kell, hogy olyan fiatalkorúval állunk szemben, akinek különlegesen nehéz életproblémái vannak, ezért intézkedéseink célja csak az orvoslás lehet, nem a megtorlás.)

Kerek asztal-beszélgetésünket zárjuk tehát a jogászok figyetmeztető-óvó fölhívásával: Előzzünk meg hát a gyermek- és fiatalkorú bűnözésből legalább annyit, amennyit szülői törődéssel, pedagógusi vigyázó szemmel, előzményeket értő bírói szóval, sajátosterápiákkal, átnevelési eljárásokban képzett orvosokkal és pszichológusokkal együttesen, együttműködve megelőzni lehet.

TV.

CD

'kj

<o

Q-j

O

N

>

CD

5

§

3:

közül elsősorban a halzsír, mivel ezek telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek fékezik az arterioszklerózis kialakulását. A növényi zsírok közül különösen előnyös a napraforgó-, a kukorica- és a szójaolaj. Az állati eredetű vajat, mint már említettük. a gyerekek táplálásában és a díetetikában használják föl. Felnőttkorban az állati eredetű zsírokat növényi zsírokkal kellene helyettesítenünk. A cukor „üres kalóriák" forrása, ugyanis nem tartalmaz semmilyen védőanyagot. Gyors energiaforrásként használják. Túlzott fogyasztása fölösleges energiakészlet keletkezését és a fogak romlását idézi elő.

4. A lisztneműek és a hüvelyesek fő forrásai a szénhidrátoknak és a növényi fehérjéknek (a burgonya mellett), a szervezetnek védőanyagokat, főleg B-vitaminokat adnak. Kevésbé értékesek a fehér lisztből készült élelmiszerek, a fehérkenyér, a péksütemény, a tésztafélék, mivel csak könnyen

AZ ÉSSZERŰ TÁPLÁLKOZÁSRÓL

Az ülőfoglalkozást végző embereknek megfelelőbbek a kisebb energiaértékű élelmiszerek, amelyek elegendő fehérjét és védőanyagokat tartalmaznak. Azoknak viszont, akik nehéz fizikai munkát végeznek, megfelelő mennyiségű energiaanyagokat. szénhidrátot, zsiradékot tartalmazó élelmiszereket kell fogyasztaniuk. A szükséges anyagok megfelelő aránya különösen gyerek- és serdülőkorban, terhesség és szoptatás idején, valamint az ötvenedik év fölött fontos. Az energiafelvétel és -leadás közti egyenlőtlenség a testsúly csökkenését vagy növekedését, növési. illetve anyagcserezavarokat okozhat.

Az élelmiszereket, aszerint, hogy milyen anyagokat tartalmaznak, a következő csoportokba osztjuk:

1. A hús, a húskészítmények és a tojás

jelentős forrásai a teljes értékű fehérjéknek. Ezenkívül zsírt is tartalmaznak, amelynek mennyisége a húsban és a húskészítményekben igen eltérő- A legkevesebb zsírt (10%-ig) a baromfi, a hal, a vadhús, a sovány marha-, borjú- és disznóhús (comb) tartalmazza. A kövérebb húsok, a kacsa, a liba kb. 15—30% zsírt tartalmaznak, míg pl. az oldalas több mint 50 %-ot. Az ésszerű táplálkozás szempontjából ez a zsír nem optimális. Bár energiát ad a szervezetnek, főleg telített zsírsavakból áll, amelyek az arterioszklerózis kialakulását segítik elő. Az ebbe a csoportba tartozó élelmiszerek koleszterint tartalmaznak, a legtöbbet a tojássárgája. Ezért a felnőtteknek a túlzott tojásfogyasztást nem ajánljuk. Viszont gyerek- és serdülőkorban megfelelő mennyiségben kell tojást fogyasztani, mivel vitaminokat és fontos tápanyagokat tartalmaz. A hús. a húskészítmények és a tojás némely védőanyag (A- és B-vitamin, vas) fontos forrása.

2. A tej és a tejtermékek könnyen emészthető, teljes értékű fehérjéket, ásványi anyagokat (kalciumot), vitaminokat (főleg A-t és Bj-est) adnak a szervezetnek. A tej, a savanyútej-termékek, a sovány túró 5—6% 'zsírtartalmú, a sajtok

15—25 %, a tejszín 33 %. Fontos tudatosítanunk, hogy az e csoportba sorolt élelmiszerek fogyasztása nélkül szervezetünk nem jut kellő mennyiségű kalciumhoz. Ezért fontos, hogy főleg a gyerekek és a serdülök mindennap fogyasszanak tejet, tejtermékeket. Ezek az élelmiszerek biztosítják a napi fehérjeszükségletet, ugyanakkor kevés zsírt tartalmaznak.

3. A zsírok és a cukor az ember fő energiaforrásai. Testsúlygrammonként a zsírok majdnem kétszer annyi energiát adnak, mint a cukor. Némelyik zsír (vaj, halzsir) vitamint is tartalmaz. Értékesebbek a növényi zsírok és az állati eredetű zsírok

és gyorsan emészthető szénhidrátokat tartalmaznak. Kedvezőbbek a bamalisztből készített élelmiszerek, a bamakenyér, a hántolatlan gabonából készült kenyér és péksütemény, a zabpehety. Ezek a szénhidrátokon és a védőanyagokon kívül rostanyagot is tartalmaznak, amely a bél helyes kiürítéséhez szükséges, és bizonyos anyagcserezavarok megelőzése szempontjából is fontos. A hüvelyesek (főleg a szója) növényi fehérjéjük minőségével az állati eredetüekhez hasonlóak. így az ember részére kiválóak. Bizonyos mennyiségű kalcium fonásai is.

5. A zöldség, a gyümölcs, a burgonya a védőanyagok (A-, C-vitamin, ásványi anyagok) jelentős forrásai. Aránylag kevés energiát tartalmaznak. Ezt olyan esetekben használják ki, amikor nincs szükség nagyobb energiafelvételre, illetve a testsúly csökkentésére, normális értékek közötti tartására. Előnyösebb a zöldséget és a gyümölcsöt nyersen fogyasztani, mivel a főzéssel csökken a vitamintartalmuk (pl. a kompotoké, dzsemeké). A nagyobb mennyiségben fogyasztott érett, édes gyümölcs energiát is szállít a szervezetbe gyümölcscukor formájában. 20% szénhidrátot is tartalmazhat. Kedvező, hogy ezek az élelmiszerek emészthetetlen cellulózt is tartalmaznak.

Az ideális az lenne, ha az összes előbb említett csoportból fogyasztanánk mindennap valamilyen élelmiszert. Ilyen táplálkozás esetén szervezetünk optimális mennyiségben felvenné az összes tápanyagot (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és védőanyagokat (vitaminokat és ásványi sókat). A napi energiamennyiségen a hús- és a tejtermékeknek, a tojásnak kb. 25 %-os arányban, a zsíroknak és a cukornak szintén 25 %-ban, a gabonanemüeknek, a zöldségnek, a gyümölcsnek, a hüvelyeseknek, a burgonyának kb. 50 %-ban kellene szerepelnie. Az ilyen összetételű táplálék teljes értékűnek tekinthető.

Az állati eredetű élelmiszerek túlzott fogyasztása nem egészséges, a sok fehérje és főleg a zsírok megterhelik a szervezetet, anyagcserezavart okoznak. Az utóbbi időben számos olyan nézettel találkozhatunk, amely szerint csak növényi eredetű élelmiszerekkel biztosíthatjuk a szervezet egészséges fejlődését. Ez a vegetariánizmus helytelen. sőt káros is lehet, különösen a fejlődésben lévő gyerekek esetében, mivel a növényi élelmiszerek nem adnak a szervezetnek teljes értékű fehérjéket, némelyik vitamint (pl. B12-est) és ásványi anyagokat (kalciumot, vasat stb.). A hús és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával szembeni félelem megalapozatlan, amennyiben ezeket ésszerű mennyiségben vesszük magunkhoz.

Dr. IGOR BENŐ

nő ii