Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-09-27 / 40. szám

A 38. HÉT ESEMÉNYEIBŐL ITTHON: • A csehszlovák állam létrejöttének közelgő 70. évfor­dulója alkalmából a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápo­ló Csehszlovák Társaság „A csehszlovák állam 70 éve — történelem és jelen" címmel nemzetközi szemináriumot rendezett. A találkozón felelevenítették Csehszlovákiának az elmúlt négy évtizedben elért sikereit, és a külföldi vendégek megismerkedtek hazánk jelenlegi belpolitikai helyzetével. • Milos Jakesnak, a CSKP KB főtitkárának jelenlétében megnyílt a 30. Bmói Nemzetközi Gépipari Vásár. Rudolf Rohlícek a szövetségi miniszterelnök első helyettese, beszédében a vásár kereskedelmi fontosságán kívül an­nak tájékoztatási funkcióját is kiemelte. • Roland Dumas, a Francia Köztársaság külügyminiszte­re háromnapos hivatalos látogatást tett hazánkban. A csehszlovák vezetőkkel a két ország együttműködése elmélyítésének lehetőségeiről folytatott beszélgetéseket, és megtekintette a 30. Bmói Nemzetközi Gépipari Vásárt. • Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának Elnöksége ülésén áttekintette a népgazdaság je­lenlegi helyzetét, valamint az előzetes júliusi és augusztu­si eredményeket. • A kommunista sajtó a nyílt politika fóruma — e jelszó jegyében rendezték meg a hét végén Prágában a Rudé právo ünnepségeit. Az ünnepségen megjelent Milos Ja­kes, a CSKP KB főtitkára is. Hasonló ünnepségek voltak Bratislavában is. KÜLFÖLDÖN • Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Kelet-Szibéri­­ában tett látogatást, ahol a Krasznojarszki területen megtekintette a Himvolokni egyesülést. Ez a nagyvállalat a gumiabroncsok acélfonalait, valamint textilfonalakat gyárt. Mihail Gorbacsov ezután a krasznojarszki tudomá­nyos központban tudósokkal találkozott. Norilszkban, a világ egyik legészakibb ipari központjában, melynek több mint 200 ezer lakosa van, a helyi lakossággal beszélge­tett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozata helyi osztályának tudósítóival a legégetőbb problémákról beszélgetett. Látogatásának utolsó napján a terület párt-, állami és gazdasági vezetőivel, valamint a közvélemény képviselőivel találkozott. • A szöuli olimpiai stadionban fellobbant a láng, hogy tudtul adja az egész világnak a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok kezdetét. A CSTK felvételei VITA AZ ALAPSZABÁLYZATRÓL • VITA AZ ALAPSZABÁLYZATRÓL Nagyobb önállóságot szavatol Az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban a Nőszövetség 94 alapszer­vezete és 3 városi bizottsága működik. A nőszervezet a járás egyetlen falujából, városából sem hiányzik, helyenként egy-egy szervezet 300—500 taggal is dolgozik. A járásban összesen 10 850 tagot számlálnak. Kérdéseinkre Éva Bohumelová, a járási bizottság titkára válaszolt: — Melyek Ön szerint a legfonto­sabb és legalapvetőbb változások, amelyeket a módosított alapsza­bályzat tervezete az előzőhöz, azaz az 1974-ben érvénybe lépett alap­­szabályzathoz képest jelez ? — Úgy vélem, hogy a Csehszlovák Nőszövetség alapszabályzata módo­sításának tervezete társadalmunk és gazdaságunk átalakításának és a szo­cialista demokrácia jelenlegi követel­ményeit vette figyelembe elsősorban. Ez már abban is megnyilvánul, hogy az alapszabályzat tervezete leszögezi, hogy szervezetünk a Csehszlovák Nö­­szövetség — jogkörén belül — orszá­gunk minden asszonyát képviseli, te­hát nemcsak tagjait. A módosított alapszabályzat-tervezet alapvető kü­lönbségeket tartalmaz a járási konfe­renciák lebonyolításával és a káder­kérdésekkel kapcsolatban is. Az utób­biról persze rögtön eszembe jut, hogy gondolni kellene járási bizottságaink kádereinek megerősítésére, főként azokban a járásokban, ahol a járási bi­zottságnak nincs politikai dolgozója. Jakes elvtárs egyik nemrégen tartott beszédében kiemelte a társadalmi szervezetek szerepét, jelezte jogkö­rük, s a Nemzeti Front jogkörének szükségszerű bővülését az államirá­nyító szervekkel, a nemzeti bizottsá­gokkal való együttműködés során. Ez tehát bennünket is érint, s éppen ezért fontos a káderkérdés megoldása — főleg járási szinten. Ami a járási konfe­renciákat illeti: az alapszabályzat ter­vezete a járási konferencia ötévenkén­ti megtartását javasolja (eddig 2—3 évenként történt). Szerintem ilyen hosszabb időszakot valóban sokkal jobban lehet értékelni, szembeötlőb­­bek és jobban lemérhetök munkánk eredményei és hiányosságai egyaránt. Mindennek ismeretében megfelelőb­ben lehet tervezni is a következő öté­ves időszakra. Továbbá: hasznos, hogy minden választás a taggyűlés, a plenáris ülés, a konferencia vagy a kongresszus döntése alapján, nyilvá­nos vagy titkos szavazással történhet, tehát adott a lehetőség — az eddigi gyakorlattal ellentétben, amikor is csak nyilvános szavazás volt —, hogy megválasztható a szavazás formája. Egyszerűsíti majd munkánkat, hogy szerveinkben a tagok a választási idő­szak alatt kooptálással feltölthetök. — Mi az. ami Ön szerint a módo­sított alapszabályzat tervezetéből hiányzik ? Éva Bohumelová. a jb titkára — A korábbi alapszabályzatban sem volt, s ebben az új tervezetben sincs rögzítve — szerintem azonban szükséges lenne beiktatni —, hogy a Csehszlovák Nöszövetség kezdemé­nyezőn részt vesz a csehek és a szlo­vákok, valamint az országban élő nemzetiségek jójypeeeteteinak el­mélyít és^M*^^z a kiégést« bizo­­nyágl*flrozájárulry»g*CspH é^q^zlo-i az klmi elésről is. évágó részt étellel, felté­teleit az együtti»íg^^^Krvezetek pontos szerződésekbe^^jjtiic Leg­alábbis a járási szervek szintjén szük­séges lenne a pontosítás, hiszen a mi dolgunk eldönteni, hogy helyi adottsá­gainktól és szükségleteinktől függően mit kell javítanunk, és hogyan járulha­tunk hozzá a társadalmi fejlődéshez. — Mivel egészítené még ki a Nő­szövetség alapszabályzatának ter­vezetét ? — Fontosnak tartanám, hogy az alapszabályzat járási és városkerületi szervezeteiről szóló (VII.) fejezetében benne foglaltassák, hogy a járási bi­zottság plenáris ülései közötti idő­szakban, illetve ( következő alapszer­­vezetekröl szóló fejezetében) a tag­gyűlések közötti időszakban milyen időközökben ülésezik az irányitó és végrehajtó szerv (azaz a jb elnöksége, illetve az alapszervezet bizottsága). Tehát egy mondattal ide kívánkozik: az elnökség általában havonta egy­szer, az alapszervezet bizottsága álta­lában havonta egyszer vagy hatheten­­te ülésezik. Szükség esetén pedig mi sem természetesebb, minthogy a jb elnöksége vagy az alapszervezet bi­zottsága soron kívüli ülést hívjon ösz­­sze. Az alapszervezetekről szóló (Vili.) fejezethez lenne még hozzáfűzniva­lóm. A tervezet kimondja, hogy az alapszervezetek évzáró taggyűlést 2—3 évente tartanak, melynek felada­ta, hogy megválassza a járási, illetve városi konferencia küldötteit is. Ide kí­vánkozna még, hogy a járási konfe­rencia előtti évzáró taggyűlésen, esetleg, ami a választásokat illeti, hogy az alapszervezetekben a válasz­tásokra a járási konferencia előtti év­záró taggyűlésen kerül sor. Továbbá: szerintem a tagság megszűnésekor el lehetne tekinteni annak írásbeli be­nyújtásától. Ez teljesen fölösleges bü­rokrácia. Az egyszerű szóbeli indoklás is elég. Talán érdemes felvetni az alapszabályzat módosítása kapcsán a tagdíj kérdését. Mindenképpen ösz­tönző lenne, ha a tagsági díj egész összege, tehát nem csupán a fele ma­radna meg az alapszervezet pénztárá­ban. Az alapszabályzat tervezetében szó esik a Csehszlovák Nőszövetség szolidaritási alapjáról is. Az ügy érde­kében nem lenne rossz, ha az alap­szervezetekben a gyűjtést az önkén­tesség elvének alapján intéznénk. Ed­dig ugye az volt a gyakorlat, hogy bizo­nyos alkalmakkor gyűjtöttünk nemzet - közi kongresszus, világtalálkozó stb.). Ha viszont évente minden tagunk akár csak egy vagy két koronát folyósítana az alapra, több gyűlne össze; és elte­kinthetnénk a bélyegtől is. hiszen az is pénzbe kerül, a szolidaritási alap fel­­használásáról a CSSZNSZ körlevélben tájékoztathatná a tagságot. Végezetül még valami, bár ez csak kevésbé függ össze az alapszabály­zattal. Szervezetünk tagságának mi­nőségére kellene — a jelenlegi társa­dalmi követelményekkel összhangban — sokkal jobban figyelnünk. Arra, hogy tisztségviselőink valóban hozzá­értően tudjanak véleményt mondani, és állást foglalni mindazokban a kér­désekben, amelyekben a szerveze­tünk illetékes. Legyen az családpoliti­kai, ifjúsági vagy környezetvédelmi kérdés — mindezekről is szó van az alapszabályzatban —, ahol a megfele­lő tudásszínt, hogy úgy mondjam mi­nőség egyszerűen nélkülözhetetlen. Erre pedig már a tagfelvételkor kell gondolni; úgy érzem, mindenképpen érvényes, hogy a kevesebb néha több. FRIEDRICH MAGDA FOTO: PRIKLER L nő 3

Next

/
Thumbnails
Contents