Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-09-27 / 40. szám
A 38. HÉT ESEMÉNYEIBŐL ITTHON: • A csehszlovák állam létrejöttének közelgő 70. évfordulója alkalmából a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság „A csehszlovák állam 70 éve — történelem és jelen" címmel nemzetközi szemináriumot rendezett. A találkozón felelevenítették Csehszlovákiának az elmúlt négy évtizedben elért sikereit, és a külföldi vendégek megismerkedtek hazánk jelenlegi belpolitikai helyzetével. • Milos Jakesnak, a CSKP KB főtitkárának jelenlétében megnyílt a 30. Bmói Nemzetközi Gépipari Vásár. Rudolf Rohlícek a szövetségi miniszterelnök első helyettese, beszédében a vásár kereskedelmi fontosságán kívül annak tájékoztatási funkcióját is kiemelte. • Roland Dumas, a Francia Köztársaság külügyminisztere háromnapos hivatalos látogatást tett hazánkban. A csehszlovák vezetőkkel a két ország együttműködése elmélyítésének lehetőségeiről folytatott beszélgetéseket, és megtekintette a 30. Bmói Nemzetközi Gépipari Vásárt. • Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége ülésén áttekintette a népgazdaság jelenlegi helyzetét, valamint az előzetes júliusi és augusztusi eredményeket. • A kommunista sajtó a nyílt politika fóruma — e jelszó jegyében rendezték meg a hét végén Prágában a Rudé právo ünnepségeit. Az ünnepségen megjelent Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára is. Hasonló ünnepségek voltak Bratislavában is. KÜLFÖLDÖN • Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Kelet-Szibériában tett látogatást, ahol a Krasznojarszki területen megtekintette a Himvolokni egyesülést. Ez a nagyvállalat a gumiabroncsok acélfonalait, valamint textilfonalakat gyárt. Mihail Gorbacsov ezután a krasznojarszki tudományos központban tudósokkal találkozott. Norilszkban, a világ egyik legészakibb ipari központjában, melynek több mint 200 ezer lakosa van, a helyi lakossággal beszélgetett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozata helyi osztályának tudósítóival a legégetőbb problémákról beszélgetett. Látogatásának utolsó napján a terület párt-, állami és gazdasági vezetőivel, valamint a közvélemény képviselőivel találkozott. • A szöuli olimpiai stadionban fellobbant a láng, hogy tudtul adja az egész világnak a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok kezdetét. A CSTK felvételei VITA AZ ALAPSZABÁLYZATRÓL • VITA AZ ALAPSZABÁLYZATRÓL Nagyobb önállóságot szavatol Az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban a Nőszövetség 94 alapszervezete és 3 városi bizottsága működik. A nőszervezet a járás egyetlen falujából, városából sem hiányzik, helyenként egy-egy szervezet 300—500 taggal is dolgozik. A járásban összesen 10 850 tagot számlálnak. Kérdéseinkre Éva Bohumelová, a járási bizottság titkára válaszolt: — Melyek Ön szerint a legfontosabb és legalapvetőbb változások, amelyeket a módosított alapszabályzat tervezete az előzőhöz, azaz az 1974-ben érvénybe lépett alapszabályzathoz képest jelez ? — Úgy vélem, hogy a Csehszlovák Nőszövetség alapszabályzata módosításának tervezete társadalmunk és gazdaságunk átalakításának és a szocialista demokrácia jelenlegi követelményeit vette figyelembe elsősorban. Ez már abban is megnyilvánul, hogy az alapszabályzat tervezete leszögezi, hogy szervezetünk a Csehszlovák Nöszövetség — jogkörén belül — országunk minden asszonyát képviseli, tehát nemcsak tagjait. A módosított alapszabályzat-tervezet alapvető különbségeket tartalmaz a járási konferenciák lebonyolításával és a káderkérdésekkel kapcsolatban is. Az utóbbiról persze rögtön eszembe jut, hogy gondolni kellene járási bizottságaink kádereinek megerősítésére, főként azokban a járásokban, ahol a járási bizottságnak nincs politikai dolgozója. Jakes elvtárs egyik nemrégen tartott beszédében kiemelte a társadalmi szervezetek szerepét, jelezte jogkörük, s a Nemzeti Front jogkörének szükségszerű bővülését az államirányító szervekkel, a nemzeti bizottságokkal való együttműködés során. Ez tehát bennünket is érint, s éppen ezért fontos a káderkérdés megoldása — főleg járási szinten. Ami a járási konferenciákat illeti: az alapszabályzat tervezete a járási konferencia ötévenkénti megtartását javasolja (eddig 2—3 évenként történt). Szerintem ilyen hosszabb időszakot valóban sokkal jobban lehet értékelni, szembeötlőbbek és jobban lemérhetök munkánk eredményei és hiányosságai egyaránt. Mindennek ismeretében megfelelőbben lehet tervezni is a következő ötéves időszakra. Továbbá: hasznos, hogy minden választás a taggyűlés, a plenáris ülés, a konferencia vagy a kongresszus döntése alapján, nyilvános vagy titkos szavazással történhet, tehát adott a lehetőség — az eddigi gyakorlattal ellentétben, amikor is csak nyilvános szavazás volt —, hogy megválasztható a szavazás formája. Egyszerűsíti majd munkánkat, hogy szerveinkben a tagok a választási időszak alatt kooptálással feltölthetök. — Mi az. ami Ön szerint a módosított alapszabályzat tervezetéből hiányzik ? Éva Bohumelová. a jb titkára — A korábbi alapszabályzatban sem volt, s ebben az új tervezetben sincs rögzítve — szerintem azonban szükséges lenne beiktatni —, hogy a Csehszlovák Nöszövetség kezdeményezőn részt vesz a csehek és a szlovákok, valamint az országban élő nemzetiségek jójypeeeteteinak elmélyít és^M*^^z a kiégést« bizonyágl*flrozájárulry»g*CspH é^q^zlo-i az klmi elésről is. évágó részt étellel, feltételeit az együtti»íg^^^Krvezetek pontos szerződésekbe^^jjtiic Legalábbis a járási szervek szintjén szükséges lenne a pontosítás, hiszen a mi dolgunk eldönteni, hogy helyi adottságainktól és szükségleteinktől függően mit kell javítanunk, és hogyan járulhatunk hozzá a társadalmi fejlődéshez. — Mivel egészítené még ki a Nőszövetség alapszabályzatának tervezetét ? — Fontosnak tartanám, hogy az alapszabályzat járási és városkerületi szervezeteiről szóló (VII.) fejezetében benne foglaltassák, hogy a járási bizottság plenáris ülései közötti időszakban, illetve ( következő alapszervezetekröl szóló fejezetében) a taggyűlések közötti időszakban milyen időközökben ülésezik az irányitó és végrehajtó szerv (azaz a jb elnöksége, illetve az alapszervezet bizottsága). Tehát egy mondattal ide kívánkozik: az elnökség általában havonta egyszer, az alapszervezet bizottsága általában havonta egyszer vagy hathetente ülésezik. Szükség esetén pedig mi sem természetesebb, minthogy a jb elnöksége vagy az alapszervezet bizottsága soron kívüli ülést hívjon öszsze. Az alapszervezetekről szóló (Vili.) fejezethez lenne még hozzáfűznivalóm. A tervezet kimondja, hogy az alapszervezetek évzáró taggyűlést 2—3 évente tartanak, melynek feladata, hogy megválassza a járási, illetve városi konferencia küldötteit is. Ide kívánkozna még, hogy a járási konferencia előtti évzáró taggyűlésen, esetleg, ami a választásokat illeti, hogy az alapszervezetekben a választásokra a járási konferencia előtti évzáró taggyűlésen kerül sor. Továbbá: szerintem a tagság megszűnésekor el lehetne tekinteni annak írásbeli benyújtásától. Ez teljesen fölösleges bürokrácia. Az egyszerű szóbeli indoklás is elég. Talán érdemes felvetni az alapszabályzat módosítása kapcsán a tagdíj kérdését. Mindenképpen ösztönző lenne, ha a tagsági díj egész összege, tehát nem csupán a fele maradna meg az alapszervezet pénztárában. Az alapszabályzat tervezetében szó esik a Csehszlovák Nőszövetség szolidaritási alapjáról is. Az ügy érdekében nem lenne rossz, ha az alapszervezetekben a gyűjtést az önkéntesség elvének alapján intéznénk. Eddig ugye az volt a gyakorlat, hogy bizonyos alkalmakkor gyűjtöttünk nemzet - közi kongresszus, világtalálkozó stb.). Ha viszont évente minden tagunk akár csak egy vagy két koronát folyósítana az alapra, több gyűlne össze; és eltekinthetnénk a bélyegtől is. hiszen az is pénzbe kerül, a szolidaritási alap felhasználásáról a CSSZNSZ körlevélben tájékoztathatná a tagságot. Végezetül még valami, bár ez csak kevésbé függ össze az alapszabályzattal. Szervezetünk tagságának minőségére kellene — a jelenlegi társadalmi követelményekkel összhangban — sokkal jobban figyelnünk. Arra, hogy tisztségviselőink valóban hozzáértően tudjanak véleményt mondani, és állást foglalni mindazokban a kérdésekben, amelyekben a szervezetünk illetékes. Legyen az családpolitikai, ifjúsági vagy környezetvédelmi kérdés — mindezekről is szó van az alapszabályzatban —, ahol a megfelelő tudásszínt, hogy úgy mondjam minőség egyszerűen nélkülözhetetlen. Erre pedig már a tagfelvételkor kell gondolni; úgy érzem, mindenképpen érvényes, hogy a kevesebb néha több. FRIEDRICH MAGDA FOTO: PRIKLER L nő 3