Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-07-26 / 31. szám

szókra az orvos nem talál szervi magyaráza­tot, ez nem azt jelenti, hogy a páciens képzelődik, hanem azt, hogy — mondjuk — a szíve nem szervi elváltozás következtében fáj — legalábbis egyelőre, mert az is lehetsé­ges, hogy a pszichés hatás következtében idővel szervi elváltozás is létrejön. A testi tüneteket nem szabad lebecsülni. Ezért len­ne jó az említett kórházi osztályok kialakítá­sa. Ez persze, rengeteg további kérdést vet­ne föl. Érzik-e ennek szükségét például az orvosok? A körzeti rendelésen és a kórház belgyógyászati, vagy neurológiai osztályán egyaránt megterhelést jelent a kellemetlen­kedő neurotikus ember, de felírható neki — akár az általa diktált — gyógyszer (tünetei egy időre eltűnhetnek, de azok oka nem szűnik meg). Esetleg felmerül az is, hogy az illető orvos milyen oknál fogva tartja meg páciensei között az érintettet. Az osztály a megelőzés szempontjából is nagyon fontos lenne, sőt a betegség előtti stádium felisme­résével elvezethetne egészen odáig is, hogy nem páciensekkel, hanem kliensekkel lenne dolgunk. — Ön szerint végül is meggyőzhető a közvélemény a pszichoterápia hatásosságá­ról? Legyözhetök-e az előítéletek? — De még mennyire! Csak beszélni, tájé­koztatni kell róla, s megtalálni az ezirányú népművelés megfelelő módját. Az előítéle­teknek évszázados hagyománya van, ezért nehéz a feladat. El kell oszlatni többek között a téveszmét, hogy akit neurotikus panasza­ival intézeti pszichoterápiás kezelésre utal­nak, az elmebeteg; s beszélni kell arról is, hogy ma a súlyos elmebetegeket az orvos­­társadalom is másként kezeli, mint régen. — Az osztály fennállása óta, tehát tíz év alatt rengeteg embert kezeltek. Bizonyság erre a nyilvántartásuk, sőt a krónikájuk is. Benne sok-sok elismerő vélemény, köszönet­nyilvánítás. Az ember azt hinné, hogy a gyógyultak terjesztik is a terápia áldásos hatását! — Sajnos, épp ellenkezőleg. A krónikába írtak hitelességében nincs okunk kételkedni, az emberek mégsem vallják be, hogy itt voltak, s hasznukra vált a kezelés, segített nekik lábraállni, megszüntette tüneteiket. Annak ellenére, hogy a fővárostól messze, úgymond a periférián vagyunk, a páciensek kezelésére, ellátására rendkívül kedvező fel­tételeink vannak. Lekér. Az elmebetegeket, az elmegyógy­intézetet — nemcsak itt — valamiféle titok­zatosság lengi körül. Talán az elmúlt száza­dok elmebetegekkel szembeni magatartása — amikor a sötét, nyirkos börtönökbe zárták, bilincsbe verték őket, s indulati kitöréseiket drasztikusan megtorolták — az ok. Pedig az elmebetegség ma már cseppet sem titokza­tos kórkép, sok elmebetegséget gyógyítani vagy legalábbis tünetmentessé lehet tenni, s a pszichiátriai osztály zárt jellege is egyre inkább megszűnik, az orvos és páciens együtt működésén van a hangsúly. — A régi, múlt századi udvarházból lett elmegyógyintézettől néhány kilométernyíre — az autóútról is jól látható — mochovcei atomerőmű négy óriás betonépítménye ma­­gaslik a tájban. Kopár, rideg, a messzeségből élettelennek tűnő építmény. Ez sem épült be még teljesen mindennapjainkba, tudatunk­ba. Inkább a jövőt, a XXI. századot jelenti. A négy óriás s a régi udvarház. Közöttük pedig mintegy három évszázad; távolság, melyet az emberi elme tökéletlensége, földhözra­­gadtsága és az előítéletek töltenek ki. FRIEDRICH MAGDA Kihez forduljunk? „Munka nélkül’' jeligéjű olvasónk leveléből idézünk: Mielőtt a gyermekemet megszültem volna, munkaadómmal a munka­­viszonyt megszüntettem, majd 2 évig gyer­mekgondozási szabadságon voltam. Ez idő eltelte után újra kértem volt mun­kaadómat, hogy a munkaviszonyomat újítsa föl, de nem jártam szerencsével. Úgy gondoltam, hogy volt munkaadóm köteles számomra megfelelő munkát találni, mert problémáim vannak az elhelyezkedéssel. ” Rosszul gondolta. Asszonyom! Amint leveléből kiderült, a munkavi­szonyt az Ön kérésére szüntették meg. Ebben az esetben a munkaadó nem köteles Önt újra visszavenni a volt munkahelyére, sőt arra sem, hogy Önnek a segítségére legyen új, megfe­lelő munkahelyet találni. Más lenne a helyzet, ha nem az Ön kérésére szűnt volna meg a munkaviszonya. A Mun­ka Törvénykönve értelmében a mun­kaadónak tilos megszüntetnie a mun­kaviszonyt, laikus nyelven szólva tilos felmondania annak a dolgozójának, aki éppen gyermeket vár, gyermek­­gondozási szabadságon van. vagy aki egyedül neveli legalább egy gyerme­két. aki még nem töltötte be 3. élet­évét. * * * „Skoda 120” jeligéjű olvasónk pa­naszolja levelében: „A múlt év őszén eladtam ötéves autómat. A vevő a megegyezett vételár felét készpénzben fizette, s azt ígérte, a másik felét 3 hónapon belül megadja. Azóta azonban már eltelt 5 hónap, de a vételár másik felének megtérítésére ezi­­dáig még nem került sor. A vevőt már többször is figyelmeztettem az ígéreté­re. de leveleimnek eddig még nem volt foganatja. Leveleimre ugyanis úgy re­agál. hogy az ő véleménye szerint az autó értéke sokkal kisebb az eredetileg megegyezett vételárnál. Mi tévő legyek, kihez forduljak ? — kérdezi az olvasó. Tanácsom röviden ennyi: minél gyorsabban forduljon panaszával a bírósághoz. A bíróság mint erre híva­tott és jogosult állami intézmény dön­tésével a vevőt arra fogja kötelezni, hogy a megegyezett vételárat bizo­nyos időn belül teljes egészében térít­se meg. önnek joga van nemcsak az elmaradt adósság megtérítésére, ha­nem az ennek megfelelő összeg 3 %-os kamatára is. A vevő, mint írja, vála­szában az ön levelére, álláspontját nem támasztotta alá semmiféle nyo­mós érvvel (gondolok itt az autó konkrét megkárosodására). Ez arról tanúskodik, hogy az autót minden bizonnyal használja. A bírósági per költségeit, ha való­ban a vevő miatt megindított perről lesz szó, egyedül a vevő fogja viselni. Dr. DOBOS NÉ SZIGL ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents