Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-07-19 / 30. szám

SZÓRAKOZZUNK Kedves Olvasóink! Egyetlen esemény sem képes egyidőben a tévéképernyők elé vonzani és lenyűgözni annyi embert, mint az olimpiai játékok. Tudjuk, hogy Önök. olvasóink sem képeznek kivételt. Nem kell, hogy értsünk a sporthoz; gyakran nem is a versenyszellem a fontos, hanem az, hogy láthatjuk, valaki, aki velünk egyazon nyelvet beszél, egyazon hazán osztozik, ott van a világ legjobbjai között. Úgy gondoltuk, hogy most, az olimpia évében, sőt néhány héttel a XXIV. nyári olimpia megnyitója előtt totó verseny formájában felidézzük az ókori és újkori olimpiai játékok néhány érdekes, fényes eseményét, szereplőjét. Szeretnénk, ha bekapcsolódnának játékunkba. Versenyünk hat fordulóból áll; egy-egy fordulóban három hibátlanul tippelőt jutalmazunk meg. A nyerteseket sorsolással állapítjuk meg. A megfejtések beküldési határideje minden alkalommal a lapunk megjelenési dátumától számított 10. nap. Kérjük, hogy megfejtéseiket — tehát a tippeket (a, b, c) postai levelezőlapon, esetleg képeslapon küldjék be címünkre: a Nő szerkesztősége, Leninovo námestie 12, 812 03 Bratislava. A levelezőlapra ne felejtsék el felragasztani a sorszámmal ellátott szelvényt. Aki mind a hat fordulóban hibátlan választ ad, annak neve — tekintet nélkül arra, hogy előzőleg kapott-e jutalmat, vagy sem — bekerül abba a szerencsekerékbe, amelyből a verseny lezárásaként a 10 „nagydíjast" sorsoljuk ki. A Nő olimpiai versenye 1. FORDULÓ Ma már kevesen vitatkoznak azon, hogy melyik a legjelentősebb sportrendezvény a világon. Rendkívül népszerűek a labdarúgó­világbajnokságok, a jégkorongtomák. de az olimpia az más. Az olimpiai játékok megíté­lésében kétségtelenül döntő az a „beleér­­zés", hogy azok eredete az ókorba nyúlik vissza. A múlt hagyománya iránti tiszteletet különösen akkor érezzük, amikor — mintegy a múlt emlékeinek felidézéseként — fellob­ban, vagy kialszik a sport lelkes híveivel zsúfolásig teli stadionban és a tv-nézök mil­liói szeme láttára az olimpiai láng ... A nagyon messzi múltba megyünk vissza olimpiai versenyünk első részével. Az olimpiai játékok eredete a vallásos-kul­tikus tárgyú ősi görög mondavilágba nyúlik vissza, Zeusz, Pelopsz és Héraklész nevével hozzák összefüggésbe. A versenyeket a Pe­­loponnészoszi-félsziget Élisz tartományában levő Olümpiában rendezték. A vallási épüle­tek tőszomszédságában építették fel a 215 m hosszú és 30 m széles stadiont, a különféle gyakorlóhelyeket, valamint a ló- és kocsiversenyek terét. Az első ókori olimpia időpontja i. e. 776 volt. Ekkor jegyezték fel az első olimpiai győztes, az éliszi Koroibosz nevét, aki a stadionfutást nyerte meg. Ettől kezdve pontosan vezették az olimpiai győz­tesek névsorát, és ennek az olimpiának éve lett a görög időszámítás alapja. Az olimpia alkalmával meghirdetett treuga dei (istenbé­ke) azt jelentette, hogy az Olümpia, az ün­nepség színhelye szent és sérthetetlen, amelyre nem szabad fegyveres erővel lépni, és hogy a játékok ideje alatt meg kell szűnnie minden háborúskodásnak és ellenségeske­désnek. Kezdetben csak a stadionfutás szerepelt a versenyek műsorán, de már a 14. olimpiától kezdve bővült a műsor a kétszeres stadion­­futással, majd sorra következett a hosszabb távú futás, a birkózás, a pentathlon verseny, az ökölvívás, a pankration — a birkózás és az ökölvívás egyesített formája — és a kocsiver­senyek. A győzteseket fényes szertartások köze­pette ünnepelték, a versenybírák döntése után a hírnök kikiáltotta a győztes nevét és szülőföldjét, és egy hadvezérnek kijáró kül­sőségek között fogadták öt szülőföldjén is. A komoly pénzjutalmon kívül a győztes élete végéig mentes volt minden állami és községi tehertől, a színházban, a különféle játékokon és ünnepélyeken díszhellyel tisztelték meg és sokszor még életében felállították a szob­rát is a város egyik terén. A négyévenkénti versenyek érdekes szín­foltja volt a szellemi élet kiválóságainak ta­lálkozása Olümpiában. A szellemi élet kivá­lóságait — közülük elsőként Hérodotoszt — megkoszorúzták és olimpiai bajnokként tisz­telték. A görög gazdasági, szellemi és kulturális élet hanyatlásával párhuzamosan hanyatlás­nak indult a görög olimpiai mozgalom is és Nagy Theodosius császár 394-ben kibocsá­tott rendeletével véget vetett az olimpiai játékoknak. A találkozókat később azért sem tudták megtartani, mert 522-ben szörnyű földrengés pusztított Olümpia vidékén és az ezt követő árvizek egyre vastagabb földréte­geket hordtak a romok fölé. Kérdéseink: 1. Részt vehettek-e nők az ókori olimpiai játékokon ? a) csak versenyzőként b) csak nézőként c) sem versenyzőként, sem nézőként 2. Teljesítményük elismeréseként mit kap­tak az ókori olimpiai játékok győztesei? a) aranyérmet b) ezüstérmet c) homlokukra olajfa ágakból font koszo­rút illesztettek. 3. Az ókori olimpiák egyik szép hagyománya az olimpiai láng, amely 1936 óta az olimpiák színhelyén, rendszerint a köz­ponti stadionban világít. A görögországi Olümpiában a nap erejével felgerjesztett tüzet ünnepélyes külsőségek között szok­ták a játékokat rendező városokba eljut­tatni. Utazott a fáklya már repülőgépen, hajóval, sőt 1976-ban Montreálba lézer­sugárral továbbították a lángot Európá­ból. Melyik olimpiára vitte futóváltó a lángot Magyarországon keresztül? a) a XX. müncheni olimpiai játékokra (1972) b) a XIII. olimpiai játékokra, Londonba (1944) c) a VI. olimpiai játékokra, Berlinbe (1916) Rejtvényünk fő so­raiban a 135 éve szüle­tett magyar festő. Csontváry Kosztka Ti­vadar öt művének cí­mét fejthetik meg. Készítette: K. Gy. 25. számunk rejtvé­nyének helyes megfej­tése: Andalúz dalok, Tamaritkert, Bernarda Álba háza. Vérnász, Yerma. Sorsolással könyvet nyert: Vari József, Léva, (Levice) Kovács László, Rimaszécs (Rim. Seó), Prusák Györgyné, Kassa (Ko­sice), Szabó László, Csécs (Ceóejovce), Tóth Franciska, Galán­­ta (Galanta). r Csapattag! Rés Öltözék Szakmun­kás Fedezés b* r ... futása. Vörösmar­ty-mü Fővárosa Kampala Francia filmsztár Jégkorong Becézett Anikó megcikkek jelzője Idegen Mátyás Sértetlen Csontvá­z-kép Magad ▼ T Csontvá­--­Török gkj. □_______ ▼ Becézett női név Meddő, hi­ábavaló ▼ Csontvá-Z-kép Csontvá-Z-kép 4_ Kocsisé lés Magy. tu­domá­nyos csúcsszerv ► f Heréit ser­tés Magy . Ár­pád-házi király ► ► ▼ Dallam, dal ► ▼ Végnélküli indok Nagyobbá dtk Rejtvény. találós mese ... Grosso, brazil, szöv. ál­lam. ford. t-Kétszer, latinul Csontvá-Z-kép Arrafelé! ▼ ▼ Régi római pénz Az itt lé­vők Bőven ad N.-Britan­­nta kü bir­toka (erőd) ► ▼ ▼ Felmenő ági rokon Némán lóg ▼ Jemen fő­városa r Svájci kanton (város is) Hűsítő ital ► T Le véd iái részlet! Kiejtett msh. Méltóság i V Álba .. Ribonukle­insav, róv ► A magy. szabadság­­harc tá­bornoka ▼ \ Fekvőhe­lyét el­­hagyja Gyümölcs­ből vágott szelet Arany, ola­szul ► ▼ ▼ Szülő Btérő W Csók, mindenfé-T Kiütés a bokszban T Szenegál fővárosa TudniiNik Bárium Római 55 I T ' Európai fő­város ▼ ► ▼ Nugátda­rab! ► Igen ellen­­álWhehéz­­fém---1 nő 19 (0£/ gu)

Next

/
Thumbnails
Contents