Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-06-07 / 24. szám
A 22. HÉT ESEMÉNYEIBŐL KÜLFÖLDÖN • Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke vasárnap hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A moszkvaiak százai sétájukat az amerikai elnök üdvözlésével kötötték össze. A Kremlben Ronald Reagant és feleségét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége, Raisza Gorbacsova üdvözölte. A két ország legfelsőbb vezetői rövid beszédet mondtak, majd — csupán a tolmácsok jelenlétében — megtartották első megbeszéléseiket. • Csao Ce-jangnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának meghívására hivatalos baráti látogatáson Pekingben járt MiloS Jake J, a CSKP KB főtitkára, ü Peng kormányfővel a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kereskedelmi együttműködés bővítéséről tárgyaltak. Az egyik legtekintélyesebb kínai vezetővel. Teng Hsziao-pinggel a kínai reformpolitika megalkotójával is találkozott. Kínai látogatása befejeztével Miloé Jakéi továbbutazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, ahol Kim lr Szénnél, a Koreai Munkapárt KB főtitkárával, a KNDK elnökével tárgyalt. ITTHON • Gustáv Husák köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban Hrisztosz Szartzetakisz, a Görög Köztársaság elnöke feleségével. A két államfő nagyra értékelte a csehszlovák—görög együttműködést és megállapították, hogy távolról sem merítették ki a kölcsönös kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. Ez a látogatás új ösztönzéseket ad a csehszlovák—görög kapcsolatok elmélyítésének. • Ülést tartott Prágában a CSKP KP mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága. A bizottság a gazdasági mechanizmus szabályozóinak tervezetével és árpolitikai kérdésekkel foglalkozott. • Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Bratislavában találkozott Franz Muhrival, az Osztrák Kommunista Párt elnökével. A CSTK felvételei A fejő is ráfizet Az év elejétől sok gondot okoz a tej a mezőgazdasági üzemekben. Nem a tervezett mennyiség előállítása, hanem a kifejt tej minőségének a megőrzése. Januártól ugyanis új szabványok szerint vásárolják fel a tejet, amelyek az eddiginél jóval nagyobb tisztaságot követelnek. A tej minőségének javítását tartja szem előtt a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsága „Célunk a minőség" mozgalma is, melynek munkabizottsága a napokban tárgyalja meg, milyen eredményeket hoznak a minőségi követelményeket szigorító új szabványok. A Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás mezőgazdasági üzemeinek többségéből, valamint a Komáromi (Komárno) járás egy részéből a nagymegyeri (Calovo) tejfeldolgozó üzembe szállítják a tejet. Mórocz Bélával, az üzem igazgatójával az ezzel kapcsolatos problémákról beszélgetünk. — Mi a lényege az új szabványnak? — A tej tisztaságára való törekedés. Konkrétan a tej mechanikai és mikrobiológiai tisztasága, valamint az össz-csíraképzödés. Az új szabványok bevezetése előtt egészen más ellenőrző rendszerrel dolgoztunk, amely nem támasztott olyan szigorú követelményeket a tisztasággal szemben. — A tavalyihoz mérten változott a felvásárolt tej minősége? — Tavaly az év első négy hónapjában a felvásárolt tej 72 százaléka első osztályú, 27 százaléka másodosztályú volt. Idén a Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeitől felvásárolt tej 49,6 százaléka, a Komáromi járásból 39,6 százalék került csak az első osztályba. A másodosztályú tejen kívül jóval több lett a harmadosztályú tej — ami tavaly csaknem elő sem fordult —. a Dunaszerdahelyi járásból 15,4 százalék, a Komáromi járásból 28,3 százalék volt ilyen minőségű. Sőt volt osztályon aluli tej is: az április végéig felvásárolt tej mennyiségéből a Dunaszerdahelyi járásban 4,2 százalék, a Komáromiban 3,3 százalék volt osztályon aluli. — Melyik mezőgazdasági üzem tud és melyik nem képes lépést tartani a követelményekkel? — Vannak mezőgazdasági üzemek, amelyektől tavaly is jó minőségű tejet kaptunk, ezek többsége most sem adja alább. Április végéig például nem volt harmadosztályú teje a nagymegyeri, albári (Dolny Bár), nagyudvarnoki (Dvomíky), gellei (Holice), félbári (Homy Bár), dercsikai (Jurová), hegyétei (Kutníky), lúcsi (Lúc na Ostrove), dióspatonyi (Orechová Potön) és padányi (Padár)) szövetkezetnek. Ide tartozik még a dunatökési (Dun. Klatov) állami gazdaság csótfai udvara, Gabcikovon a faluréti részleg és a búslaki tangazdaság. A Komáromi járás mezőgazdasági üzemei közül az aranyosi (Zlatná na Ostrove) és ekeli (Okolicná) szövetkezet, a komáromi állami gazdaság pálpusztai részlege és a bálványt (Balvany) Slovosivo megyercsi (Calovec) részlege. A többi üzemnél váltakozott a minőség egészen a normának nem megfelelő osztályig. — A felsorolt példák azt bizonyítják, hogy mégsem helytálló a Morocz Beid mezőgazdasági üzemek vezetőinek a panasza, miszerint az új szabvány olyan szigorú, hogy nem lehet betartani... — Tény, hogy az istállókban, a szállításnál az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a tej tisztaságára. Sajnos, e követelményeknek még nem mindenütt tudnak eleget tenni. Pedig csak arról és nem többről van szó, hogy rendesen kell elvégezni minden munkát; fejés előtt gondosan meg kell mosni a tehén tőgyét, majd jó szárazra törülni. Az első sugarakat külön kell fejni, a tejeskannákat, csővezetékeket, hűtőberendezéseket tisztán kell tartani. A kifejt tejnek azonnal a hűtőbe kell kerülnie, ugyanis a kólibaktériumok a legkisebb tisztátalanságnál is óriási méretben szaporodnak. Ezt a fejőknek, tejgondozóknak nem szabad egy pillanatra sem elfelejteniük. Ahol mindezt betartják. ott az eredmények jók. — A pénz mennyiben ösztönzi ebben a mezőgazdasági üzemeket? — Aki rossz minőségű, illetve harmadosztályú tejet ad el, az nagyon ráfizet. A másodosztályú tej literjéért 3,90 koronát kapnak a mezőgazdasági üzemek. Az első osztályú tejre 20 fillér felárat adunk literenként, mig a harmadosztályú tejnél minden liter után a 3,90-ből 70 fillért fogunk le. Vannak üzemek, melyek a négy hónap alatt félmillió koronával is károsodtak, amit természetesen a fejők is megérezték. — A mezőgazdasági üzemek vezetői, akik tavaly még első osztályú tejet szállítottak, most meg harmadosztályút, hogyan reagálnak a változásra? — Többségük minket szid, azt hiszik, bennünk van a hiba. Pedig ez kizárt dolog. A mintaszedés állatorvosi felügyelet mellett történik, ha a mezőgazdasági üzem maga szállítja a tejet, akkor a tejüzemben vesszük a mintát, ha a CSAD autója hordja, akkor az istállókban. Minden minta a senkvicei központi laboratóriumba kerül. Azt a bírálatot viszont elfogadom hogy sokára — hét munkanap után — kapják csak meg az eredményt, így ha valamilyen oknál fogva rosszabb minőségű tejet szállítottak. másnap, harmadnap nem tudják a hibákat kiküszöbölni. Ezt az időt azonban egyelőre nem lehet lerövidíteni, mert a tej beoltása után a kólibaktériumok számának megállapításához 48 óra, az összcsiraszám meghatározásához pedig 72 óra szükséges. — Akadnak talán olyanok is, akik a maguk házatáján keresik a hibát... — Természetesen. A gabeíkovói állami gazdaságban például minden istállóba hűtőberendezést vásároltak. s így már májusban első osztályú tejet szállítottak, mig azelőtt csupán a harmad- és másodosztályú minősítést kaptak. A várkonyi (Vrakún) szövetkezetben is megemberelték magukat, májusban már ők is elérték az első osztályt. Amint már mondtam is, ebben a „játszmában” minden az embertől függ. Attól, hogyan ügyelnek a tisztaságra. Elég egyszer elhanyagolni a kannák, csővezetékek mosását, és a kólibaktériumok máris elszaporodnak. A lúcsi szövetkezetből április végéig első osztályú tejet kaptunk, májusban leromlott a minőség. Pedig azt állítják, mindent úgy csinálnak, mint ezelőtt, sőt most még jobban odafigyelnek a tisztaságra, mégsem javul a helyzet. Hol van a hiba? — kérdik tanácstalanul. Merem állítani, hogy valami csekélységet elhanyagolnak. Erre kell rájönniük, s az eredmény megváltozik. — A norma, amely szigorította a felvásárolt tej minőségét, azt is garantálja, hogy a fogyasztókhoz jobb tej. tejtermék kerük ? — Jobb tejből jobbak a készítmények is. Tavaly több harmadosztályú készárunk volt, mint idén. Mi naponta 300 ezer liter tejet vásárolunk fel, ebből 50 ezer liter kerül konzumtejként a fogyasztóhoz, kb. ugyanennyit dolgozunk fel túrónak, tejfölnek, tejszínnek, joghurtnak stb., a többit szárítjuk. Évente 900 tonna pudingport is készítünk, jelenleg már 6 féle kerül piacra. Mi gomolyasajton kívül más sajtot nem készítünk, a választékot — havonta 72—75 tonnát — testvérüzemeinktöl és Magyarországról biztosítjuk körzetünk fogyasztóinak. H. ZSEBIK SAROLTA PRIKLER LÁSZLÓ FELVÉTELE nő 3
