Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-31 / 23. szám
Tarka virágokkal teli rét, tarkabarka lepkék hada — ez az ökológiai egyensúlyukat megőrzött vidékek legfőbb ismertetöjele. A pompás pillangók pedig a gyűjtök és természetbarátok kedvencei, olyannyira, hogy még alkalmi rovargyűjtők is támadnak kedvükért ... S ezt persze a lepkék bánják. Ezért aztán szükség volt arra, hogy egyes ritka fajtáikat törvényesen védjék hazánkban is, nehogy kipusztuljanak. Hazánk legszebb pillangói közé tartoznak a védett pávaszemek, melyek a faroknyúlványosok fajában külön csoportot alkotnak. E faj minden tagja védett hazánkban, bár igazán szép példányai a trópusokon lelhetők fel. Nálunk két fajtája honos, a kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne) —, mely inkább melegkedvelő, völgyekben élő s csak néhány területen fordul elő — és az Apolló-lepke (Parnassius Apolló), mely kétségkívül hazai lepkéink gyémántja, s a mészkösziklás hegyvidékek virágos rétjein és mély szurdokaiban gyakori. Századunk elején még Csehországban is akadt belőle, mára azonban már kipusztult. Szlovákiában helyenként még gyakori, de itt is egyre több területen számit ritkaságnak. A legveszélyeztettebb fajta nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Az Alacsony-Tátrában 800-tól 1 200 m-es magasságig található meg, a Magas- Tátrában 1 100 m felett 1 300 m-ig. Csak napos időben repül, nagyon lassan, bizonytalanul libegve, ezért vált a múltban gyakran és könnyen a gyűjtők zsákmányává. Szívesen telepszik le a kinyílt bogáncsokra, s oly AZ APOLLÓ-LEPKE HERNYÓJA nyugodtan és gyanútlanul üldögél ott, hogy akár kézzel is megfogható. Az éjszakát is virágokon tölti. Törvényes védettsége mégsem elegendő, hogy a kipusztulástól megóvja. Életkörülményeinek megfelelő állapotban kell megőriznünk számára természeti környezetét is. Az Apolló-lepke hernyói bársonyos feketék, vöröses sárga foltokkal, tavasszal bújnak elő, napsütéses időben főként a varjúhájféléken találhatók meg. Rossz időben sziklák alá bújnak, ott is bábozódnak be. A barna bábból 8—10 nap alatt fejlődik ki a lepke. Az Apolló-lepke előfordulási helyei Nyugat-Európától a Rreneusokon, az Alpokon, a Kárpátokon és a Kaukázuson át egészen a Bajkálon túli területig húzódnak. Régebbi szakkönyvekben vannak olyan állítások, hogy hazánk területén azonosítottak alpesi Apolló-lepkét is, ám később kiderült, hogy ez tévedés volt. Ez a lepkefaj csak az Alpokban él, viszonylag gyorsan, határozottan repül, már a csápjainak színezete és szárnyainak piros foltjai is eltérnek a mi Apolló-lepkénkéétől. A pávaszemek nagyon kényesek természeti környezetükre, ezért előfordulásuk, illetve pusztulásuk a természet állapotaira is következtetni enged. Akkor védjük őket igazán, ha természetes környezetünket nem szennyezzük. Dr. ALEXANDER ÓKOVRAN FOTÓ: LADISLAV HAVEL / Nappali pávaszem
