Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-31 / 23. szám
KUCKÓ Weöres Sándor ezt a gyönyörű verset 1978- ban küldte a Duna Menti Tavasz résztvevőinek. Bizonyára jólesik visszaemlékezni rá. Három változat A meséhez mennyi bizalom kell. hogy kavics-mód sok legyen a kincs, és a mondott rózsa illatozzék, és nyisson az álmodott kilincs. A meséhez mennyi szánalom kell. mennyi gyűlölet és szerelem, hogy a gonosz mind pokolba vesszék, a jó végül győzelmes legyen. A meséhez mennyi félelem kell, kályha mellett, hol semmi veszély, minden zugból manó leskelődjék. torkot tátson odakinn az éj. Felhívás! Felhívás! Felhívás! A nő szerkesztősége és a Nő hetilap Kuckó rovata pályázatot hirdet minden tollat forgatni tudó érdekelt — felnőtt és gyermek — számára, akit hazai gyermek szín- és bábjátszásunk ügye nem hagy közömbösen mesejáték, ill. —forgatókönyv írására Pályázni két kategóriában lehet: A kategória — gyerekírók B kategória — felnőtt írók Mindkét kategóriában külön értékeljük az önálló mesejátékokat és külön a feldolgozásokat. A pályaművek terjedelme 3-tól 10-ig terjedő kéziratoldal (2 példányban kérjük beküldeni), postára adásának határideje 1988. november 30. Cím: Nö szerkesztősége. Kuckó, Leninovo námestie 12, 812 03 Bratislava. A pályaművek elbírálásáról a bíráló bizottság legkésőbb december 31-ig értesítést küld. A sikeresekként értékelt munkákat a szerkesztőség jutalomban részesíti, és természetesen, közzé teszi a Nő gyermek-, ill. irodalmi rovatában. a Nő szerkesztősége és a Kuckó Felhívás! Felhívás! Felhívás! Dénes György Sétára indul a csend Ha a világ elpihent, sétára indul a csend, mendegél a kert alatt, kísérik a csillagok, hallgatnak a dombtetők, csend nyűgözi a mezőt szunnyadnak a rétek is. álmodik az útifű, az erdőben is csend honol, odván kuksol a bagoly, egyre sűrűbb lesz a csend, mert az élet elpihent. M. Csepécz Szilvia A halványkék kisoroszlán (Tóth Anikó meséjére) A függöny mögé bújik el ha engem már nem érdekel, csak akkor ordít, ha éhes. senkire sem veszélyes, egyébként a barátom, vagyis őt csak én látom halványkéknek egészen, mindenki más azt hiszi, hogy nincs is csak a mesében. Barak László He u éfyfád *éiié Apu mesél... Apu mesél. Egy elsüllyedt, mesebeli tájról. azt mondja: gyermekkoráról. melyben ménes hasítja a hajnal ködét; bogáncskórót. virágot énekel a rét. bíbictojást terem a marti sás, tündérhangon csilingel minden vízmosás.. . Apu mesél — én meg arra gondolok, vajon mi történik velem? Szemem lehúnyom : látok tornyot, fényeset, fecskék szövik a kék eget; kisbíró dobol, lohol a nép a hirdetésre; leányzók színes füzére díszíti a templomot... Apu mesél — én meg arra gondolok, milyen jó lehet neki. hogy mindezt elmesélheti — nekem... . nö 16
