Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-05-17 / 21. szám

-C'íloff... Az év ötödik hónapját a ró­maiak a meglett korúak (mai­­ores) tiszteletére nevezték Máj­usnak. A görögöknél egy nimfá­tól. Maiától kapta nevét. Nem véletlenül. Ezek a halandó, de nagyon hosszú életű istennők a természet erőit testesítették meg, ráadásul a szépség és a fiatalság jelképét is láthatjuk bennük. S valóban a május a termé­szet szépségét és fiatalságát hordozza teljes pompájában. Lombosak lesznek a korábban még csak levélrügyeket dajkáló fák, tele lesznek illattal és ma dárhanggal a kertek, az erdők és a mezők. De a május is tartogathat még meglepetéseket. 1125-ben egész Közép-Európában nagy havazások és hidegek voltak. Ám előfordult már olyan is — 1186-ban —, hogy a Tisza men­tén májusban már arattak. 1934. május 11-én Észak-Ame­­rikában katasztrófát is okozott a hónap időjárása. Egy óriási szél­vihar 300 millió tonna termőtől det vett a hátára. Roppant feke­te felhő formájában sodorta 3 000 km-es távolságra. A ter­mészeti csapás következmé­nyeként 160 000 farmer ment teljesen tönkre. Májusra a költöző madaraink nagy része már itthon van. Egy részük még most érkezik me­netrendszerű pontossággal. Má­jus 11-je és 10-e között megér­­keziu a sarlós fecske, a tövisszú­ró gébics, a fehér szárnyú szer­kó, a haris, a kis légykapó. De nemcsak az utazást illetően ilyen -fejlett az idöérzékük. Az éneklésüknek is pontos ideje van. Nem egyszerre énekelnek. A fülemüle az éjszakát kedveli, a cinkék a hajnalt. És mivel ebben a fénynek van fontos szerepe, rossz időben visszaforgatják az „órájukat". Egyébként rendkívül pontosan betartják a kezdés­időt. Május a cserebogarak rajzásá­nak az ideje is. Zúg-zizeg a „re­pülőraj" alkonyatkor. A növény­világban a cserebogár nem szí vesen látott vendég, nagy káro kát okoz. A Kárpát-medencében hét törzset tartanak nyilván a rovarokkal foglalkozó tudósok. Az egyes törzseknek a rajzási ideje különböző évekre esik, mert a cserebogár kifejlődésé­hez 3—4 év szükséges. Érdekes számítást is végeztek a cserebo­gárrajzásra vonatkozóan. Ha az esztendő számjegyeit összead­juk, és az eredmény maradék nélkül osztható hárommal, ak­kor „bogaras évünk" lesz. Pl. 1+9 + 8 + 8 = 26. Számítha­tunk a jó termésre. A „cserebogárszüret" meg­szervezése az ember dolga. A hűvös reggeli órákban még der­­medten csüngenek a fákon, le lehet rázni őket, mint a gyümöl­csöt. Azután forró vízzel leöntve kiváló tyukeleség készíthető be lölük. Május 12-, 13-, 14-e Pongrác, Szervác, Bonifác, a három „fa­gyosszent" napja is erre a hó napra esik. Különösen a földmű vesek körébem nem nagyon népszerűek ezek a névnapok. Ilyenkor — meteorológiailag is bizonyítottan — jönnek a késői fagyok, amelyek nagyon sok kárt okoznak a növényeknek. A gyümölcsfák levelei felhólyago sódnak, „leperzselödnek". A ga­bona szára felpuhul, a kalász megfehéredik. A zöldségfélék — mintha forró vizet kaptak volna — elfonnyadnak. Május 25-e Orbán napja, az utolsó „fagyosszent". Meglepe téseket még ő is okozhat, de sok helyen azt tartják, hogy a méhek Orbán bogarai, ekkor kezdenek ugyanis rajzani, ha jó az idő. Orbán egyébként régen a szőlöskertek pártfogója volt. Egykori feljegyzések szerint szobrát szép időben felvirágozva hordták végig a szölöskerteken. Ha nem váltotta be a hozzá fü zödö reményeket, kővel és sár dobálták meg. Tó szélén nádszál Tó szélén nádszál. nádbuga. alatta költ a vad ruca. Tó szélén nádszál. ring a víz. fekete nyárfán szól a csíz. Tó szélén nádszál — este lett. hallgat a szél a víz felett. Tó szélén nádszál, nádbuga. felszáll az égre a ruca. nő 16 i* f Sr* GÁL SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents