Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-10 / 20. szám
TÁJOLÓ KÖNYV Márciusi szél „Könyvem elsősorban rólunk szól, az internacionalista katonákról, a felszabadítókról. De szól a szovjet—német front délnyugati szárnyának sorsdöntő eseményeiről Európában vívott háborúnk utolsó tíz hónapjában, amikor hatvankilencezer harcosunk esett el Románia földjén, nyolcezer Jugoszláviában, huszonhatezer Ausztriában és száznegyvenszer Magyaroszágon" — írja könyve előszavában Anatolij Kuzmicsov szovjet orosz író. Teszi ezt regényesített formában, emlékezések, levéltári iratok, történelmi tanulmányok alapján, és a szemtanú hitelességével. Egy gépesített hadtest krónikása. Hősei közkatonák. tisztek, egészségügyi nővérek, harckocsizók. AII. és a III. Ukrán Front hadmozdulatait követhetjük figyelemmel a romániai határátkeléstől (1944 augusztusa) Bécs bevételéig. S mivelhogy az olvasó nem történelemkönyvet tart a kezében, hanem hiteles adatokra épülő regényt: a küzdőtereket a katonák szemszögéből látjuk. Általuk kerülünk közel az eseményekhez, érezzük át a szenvedéseket. Izgalmas olvasmány. A szerző fentröl is, lentről is láttatja a történést. Gyors vágásokkal dolgozik; egyidöben vagyunk a szovjet hadsereg főhadiszállásán. Moszkvában, ugyanakkor Hitler őrjöngéseinek is szemtanúi vagyunk, amint különféle variációkat, hadparancsokat, leváltásokat eszközöl, hogy valamiképp megállítsa az előrenyomulókat. Nem tehet semmit: a szovjet katonák hősiességén — meg az időközben kifejlesztett haditechnikán — minden elgondolása fennakad. Izgalmasan írja le a szerző Budapest ostromát, amely tulajdonképpen a regény csúcsa. (Az előzmények során — nagy vonalakban — a magyar belpolitikával is megismerkedünk : Horthy kétszínű játékával, „kutyaszorítóba" kerülésével, a nyílas-puccsal.) A Budapestet körülzáró szovjet csapatok főparancsnoksága. 1944 decemberében a főváros kulturális és történelmi nevezetességeit megmentendő — meglehetősen humánus ultimátumot intézett a budapesti német és magyar csapatokhoz. Az ellenség az ultimátumra nem is válaszolt, a parlamentereket december 28-án meggyilkolták. Ekkor kezdődött el tulajdonképpen az a több hétig tartó heves ostrom, mely sok véráldozatot követelt s a város csaknem teljes lerombolását. Az ostromot különböző szemszögekből látjuk. Legérdekesebb egy szakasz katona előretörése, közelharca. Látjuk Budapest lerombolt utcáit, a pincékben félelmükben remegő civileket, s üldözzük a megbúvó ellenséget is. Csak február közepe táján sikerül a fővárost megtisztítani a fasisztáktól. A szovjet hadsereg Budapest bevétele után megkezdi tavaszi hadjáratát a Dunántúlon. A II. Ukrán Front csapatai a Duna mentén és Szlovákia területén vonulnak, a III. Ukrán Front csapatai valamivel délebbre, a Székesfehérvár—Balaton vonalon. Azok közül, akikkel a könyv elején megismerkedtünk, már csak kevesen vannak életben. Helyükbe új katonák léptek, ugyanolyan önfeláldozók, minden veszéllyel szembenézök. Az olvasó új és új arcokkal ismerkedik. Örömmel olvassa azokat a fejezeteket, amelyekben még életben találja a harckocsizó!, az egyszerű munkásból lett századparancsnokot, az első vonal egészségügyi nővéreit, közkatonákat. A könyv 1945. május 7—8-án fejeződik be, amikor egy szakasznyi katona Bécs belvárosában Moszkvát hallgatja: még nem mondják be a győzelem nagy eseményét, de mindenki érzi, hogy a háborúnak rövidesen vége. és megpróbálják elképzelni: hogy lesz ezután? A békében? Mindenki visszamegy a munkahelyére, és dolgozni kezd ? Mi mást tehetne? A háború rombolás — a béke építés. Az egyszerű ember soha nem fogja megérteni, miként választhatja valaki az előbbit. MÉSZÁROS KÁROLY Történelmünk nagy alakjai A magyar történelem nagy alakjai címmel új sorozatot indított 1987-ben a Reflektor Kiadó. A kezdeményezésről csak dicsérettel szólhatunk, hisz a szerkesztők szándéka a történelem, az irodalom és a művészet iránt érdeklődő olvasók igényeinek egyfajta kielégítése. S hogy ilyen igény is van, s hogy növekszik a művészeti és társadalomtudományi jellegű írások iránt érdeklődők tábora, azt az utóbbi évek könyvpiaca bizonyította legjobban. A szóbanforgó sorozat első kötete a honfoglalástól az Anjou-királyok trónralépéséig mutatja be történelmünk nagy alakjait. Az Árpád-házi királyok közül Árpád fejedelem. Géza, I. István, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla és IV. Béla életéről, tetteiről és cselekedeteiről olvashatunk olyan tudnivalókat, melyek az általános műveltséghez mindenkor hozzátartoznak. A Dömyei László és Kővágó Sarolta által összeállított kötet Károly Róbert bemutatásával zárul. A szerzők érdeme, hogy a tárgyalt korszak olyan alakjairól készítettek portrékat, akik nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúrtörténet szempontjából is jelentős személyiségek. A tömör életrajzokon túl a könyvecske Írói hű korrajzot is adnak. Ezt elsősorban a jól válogatott illusztrációs anyag: a gazdag fotódokumentáció, a festmények, szobrok és az építészeti emlékek bemutatásával, illetve az irodalmi részletek megfelelő válogatásával érik el. Az is a szerzők munkáját dicséri, hogy a fent említett királyokon kívül foglalkoznak Anonymussal, Kézai Simonnal, illetve a Gesta Hungarorummal és a Chronica Hungarorummal is. A nagy példányszámban megjelent, rövid idő alatt elolvasható kötetet mindenekelőtt a pedagógusok figyelmébe ajánlom. Ugyanis jól hasznosíthatják az irodalmi nevelés óráin, a képzőművészeti nevelés tanításánál stb. Elsősorban pedig a történelemoktatás fontos segédeszköze lehet. Különösen a mi tanulóink hézagos magyar történelmi ismereteit egészítheti ki némiképp ez a színes kiadvány. Aki a könyvet már nem vásárolhatja meg kedvenc könyves bolt jóban, megrendelheti a prágai Magyar Kultúrában. CSÁKY KÁROLY FILM Oscar '88 Az Amerikai Filmművészeti Akadémia április elején hatvanadszor osztotta ki legmagasabb kitüntetését, az Oscar-dijat. Annak ellenére, hogy ilyen szép kerek évfordulót ünnepeltek mindazok, akik valamit is számítanak a filmvilág csillagos egén, a díjkiosztás külsőségei alig tértek el a megszokottól; talán csak annyiban, hogy — legalábbis a ceremóniamester szerint — azok a sztárok is jelen voltak, akik nemigen szoktak ebből az alkalomból a Los Angeles-i Music Center-be menni. Az első Oscar-dijakat 1928-ban osztották ki 11 kategóriában (azóta a kategóriák száma megkétszereződött); az első díjazottak Charlie Chaplin (Cirkusz c. filmjéért), valamint Janet Gaynor és Emil Jannings voltak. A filmvilágban nagy becsben tartott 25 cm-es és 3 kg-os aranyozott bronzszobrocskát Cedric Gibbons szobrász és hollywoodi filmépitész alkotta meg. „Oscar" hatvanéves (az ünnepélyes díjkiosztási ceremónián egy balettkamyi is volt belőle) és korát meghazudtoló fiatalossággal „táncoltatja" az amerikai és a hatvanas évektől kezdve — a külföldi filmek kategóriájával — a világ filmiparát. Az elmúlt év legérdekesebb alkotása Bernardo Bertolucci „Az utolsó császár" című filmje volt, összesen nyolc Oscart kapott. Autentikus történet Pchi-i-ról. aki hároméves korában császár lett. tizenhárom évesen két felesége volt, s végül úgy halt meg, mint akármelyik másik kínai állampolgár, 61 éves korában, 1967-ben. A legjobb filmnek járó dijat a producer, Jeremy Thomas vette át. Bertolucci megkapta érte a legjobb rendező, Vittorio Storaro pedig a film fényképezéséért élete hatmadik Oscar-díját. „Az utolsó császár" valójában a főbb kategóriák díjait vitte el: a fentebbieken kívül még a zenéért, a kosztümökért, az átvett forgatókönyvért, a vágásért és a hangért járót. A legjobb férfi főszerepért Michael Douglas — Oliver Stone „Wall Street" c. filmjének gátlástalan üzletemberéért — kapott Oscar-dijat. A női főszerepért járó dijat Cher (a képen) a „Holdkóros” című, Norman Jewison rendezte filmben nyújtott alakításáért, egy olasz származású New York-i özvegy megszemélyesítéséért kapja. A női epizódszerepért járó dijat a film anyaszerepéért Olympia Dukakis színházi színésznő nyerte el. És még egy Oscar-díjjal dicsekedhet majdan a film: John Patrick Shanley vitte el a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó díjat. A legjobb férfi epizódszerepért most először jelöltek a díjra, Sean Connery kapta az Oscart. az „Untouchables" című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb külföldi film díját a dán Gabriel Axel vette át a „Babette ünnepe" című filmért, amely Isac Dinesen. azaz Karen Btixen regényéből készült (az írónő életrajzi történetét a Távol Afrikától c. Sydney Pollack-film dolgozta fel). Életművéért díjat kapott BHIy Wilder, a „Sunset Boulvard", a „Legénylakás", a „Van. aki forrón szereti", az „Irma, te édes" stb. című filmek rendezője. FRIEDRICH MAGDA NÉPTÁNC Területi táncversenyek Öt táncegyüttes lépett színpadra azon a területi versenyen, amelyről a legjobbak az idei Országos Népművészeti Fesztiválon is bemutatkozhatnak. Szombat és kora esti hat óra lévén, nem telt meg a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) városi művelődési ház nagyterme, bár aki szeretett volna eljönni, s az utolsó pillanatban meggondolta, bánhatja a dolgot. Ugyanis ez a területi találkozó pontos állapotrajzát adta jelenlegi néptáncmozgalmunknak. amelynek egyik ága a hatvanas évektől reneszánszát élő magyar népzenei és néptánckultúra hű másolója és éltetője, a másik ága viszont már a színház és a tánc ötvözetével kísérletezik. A hazaiak, a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes műsora előtt a konferanszié is bejelentette, hogy most táncszínházi kísérletnek lehetünk szemtanúi, de a kíváncsiságra ébresztett közönség mégsem táncszínházként nézte a beteljesületlen szerelmi történetre épülő produkciót. Nyilván az sem tűnt fel neki, hogy a pátosz azért fordult patetikusságba. mert az egyébként jó táncosok és koreográfusuk még csak most tanulgatja a színház nyelvét. Ugyanaz érvényes a vágsellyei (Sara) Baráti Kör bemutatkozására is, bár náluk inkább a dramaturgiai elképzelés nem eléggé árnyalt kivitelezése okozta a problémát. Egy viszont biztos, a kísértetek megérdemlik a folytatást. S biztos az is. hogy a legérettebb produkcióval a somorjai (Samorín) Csalló mutatkozott be. A látottak alapján ők igazi eséllyel utazhatnak a Garam partjára. Rajtuk kívül még két együttes, a gabcikovói Tőzike és a Stúrovói Vasvirág koreográfiáját láthatta a mindvégig jól szórakozó közönség. A zsűri végül is két első díjat, a dunaszerdahetyieknek és a somorjaiaknak. egy harmadik dijat, a vágsellyeiekrtek. és két elismerő oklevelet ítélt oda. SZIGETI LÁSZLÓ nő 18
