Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-12 / 16. szám

% Kihez forduljunk? ..Rossz szomszédság, török átok" jeligé­jű olvasónk írja levelében: „Családi ház építé­sére szántuk el magunkat az ivóvízzel sok bajunk volt új kutat kellett ásnunk. De nem is itt volna a baj, hanem ott hogy szomszédunk­nak eldugult a szennyvízlefolyója. Kb. 3 méter mélységben ugyan újat épített, oldalait és felső részét lebetonozta, de az alját nem szigetelte le az előírások szerint Ez az emésztőgödör kb. 7 méternyire van a mi kutunktól. ezért attól fé­lünk, hogy a szennyvíz átszivárog a kutunkba, és ihatatlanná teszi tiszta ivóvizünket Szomszé­dunk ugyan szóbeli ígéretet tett hogy az emész­tőgödör alját is lebetonozza, de ezidáig erre nem került sor. Nem tudjuk, milyen úton tudnánk őt erre kötelezni, ha eddig a szép szó nem hasz­nált. Kihez fordulhatunk panaszunkkal? Persze azt sem szeretnénk, hogy a jó szomszédi viszony megromoljon." A szomszédság a családok adott szükség­szerű, elkerülhetetlen kapcsolata. Ezt a tényt figyelembe véve a legáltalánosabb, mindenféle helyzetben kiindulási alapot képező szom­szédjogi szabályt a Polgárjogi Törvénykönyv tartalmazza, amely kimondja, hogy a tulajdo­nos a dolog használata során köteles tartóz­kodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtele­nül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Minden egyénnek kötelessége tehát tartózkodnia minden, mások nyugalmát zavaró zajos tevékenységtől. Sokszor bizony ez nem könnyű feladat, de a jó szomszédság kialakításának és megőrzésének feltétele a másik érdekének a figyelembevétele. Inkább tegyünk meg szomszédunknak minden olyan szívességet, amely saját érdekeink számottevő sérelme nélkül megtehető. Mert könnyebb a sértést sértéssel viszonozni, de gondoljunk arra, hogy holnap is, meg 5—10 év múlva is szomszédok maradunk! A szabály ezen alap­szik. Arra gondolva, hogy a szomszédság tar­tós életviszony, a felmerült vitát mindig és még lehetséges legenyhébb jogi eszköz alkal­mazásával, sőt ha lehet, jogi eszköz igénybe­vétele nélkül próbáljuk rendezni. Az Önök esetében tehát azt tanácsolom, hogy újra kérjék meg a szomszédjukat az emésztőgödör szigetelésére szép szóval, hig­gadtan, okos érvekkel, meggyőző beszéddel. Ha ez a békés megoldás nem hozza meg a várt eredményt, kérésükkel forduljanak a kerületi bírósághoz. * • * Sok vita forrása a telekhatáron álló fa gyöke­re, gyümölcse is. Ezt tanúsítja ..Almafa '87" Szeretnék rátalálni Huszonhat éves, 160 cm magas, középisko­lai végzettségű fiú házasság céljából szeretne megismerkedni korban hozzáillő lánnyal, aki szintén egyedül érzi magát. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Kassától Losoncig" Huszonegy éves, 165 cm magas, barna hajú lány szeretne megismerkedni korban hozzáillő fiúval a Rimaszombati (Rim. Sobota) járásból. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Lila akácok" Huszonnyolc éves, 168 cm magas nö — román állampolgár — társat keres, 4 éves kisfiának pedig szerető apukát. Jelige: „A szürkeségből vezet ki engem Ő" jeligéjű olvasónk is, aki rossz szomszédi viszo­nyokra panaszkodik. „Szomszédom almafájá­nak néhány ága az én kertembe nyúlik át Ezekről az ágakról minden évben én szedtem le a termést Szomszédom ezt természetesnek tar­totta, s bevallom, én is. De most, miután a viszony elmérgesedett köztünk, azt állítja, nincs jogom a termésre, minden az övé. Kérdésem az lenne, igaza van-e a szomszédomnak? Igen. a szomszédjának valóban igaza van. Az első szabály, hogy a szomszéd telekre hullott gyümölcs tulajdonosa az, akinek a tel­kén a fa van. A tulajdonjog a gyümölcsnek a józan gazdálkodás szabályai szerinti időközök­ben való felszedésében testesül meg. Ezt tehát a szomszéd nem akadályozhatja meg. Ha azonban a gyümölcsfa-tulajdonos a gyümöl­csöt a jó gazda gondosságával fel nem szedi, akkor azt a szomszéd, akinek telkére a gyü­mölcs áthullott, megtarthatja. Nem jogosult a szomszéd a fa átnyúló ágait, gyökereit levágni, csak akkor, ha ezek (pl. túlzott beámyékolás­­sal) a föld rendeltetésszerű használatát akadá­lyozzák, és a tulajdonos azokat felhívásra sem távolítja el. Ha a fa telekhatáron áll (ha a mezsgye a határ, ez nem ritka), gyümölcse egyforma arányban illeti, fenntartási költségei pedig terheli mindkettőjüket. Ha az ilyen fa valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy a fát közös költségen távolítsák el. Az Ön esetében tehát szomszédja — mint a gyümölcsfa tulajdonosa — jogosult a fa azon termésére is, amely az Ön kertjébe átnyúló ágakon terem meg. A probléma gyakorlati megoldásának lényege feltételezi, hogy Ön jóhiszemű és előzékenyen fog szomszédjával szemben eljárni. Ennek az előzékeny magatar­tásnak abban kellene megnyilvánulnia, hogy Ön engedélyezi szomszédjának a kertjébe való belépést a termés leszedésének céljából. Ha Ön nem így tenne, szomszédjának egy lehető­sége marad, éspedig bíróság által kérni az Ön kertjébe való belépés jogát, hogy a fa termését betakaríthassa. így a bíróság hoz döntést azon jogról, mely szerint a gyümölcsfa tulajdonosé­nak joga van felszedni a termést a szomszéd kertjéből is. „Kerítés" jeligéjű olvasónk telekszomszéd­ja a kerítést 20 cm-rel a telekhatáron túl, az ő oldalán építette meg. Ő földmérőkkel mérette ki, hogy a kerítés nem a telekhatáron áll, a szomszéd csak colstokkal mérte a kerítés helyét. Most a szomszéd mégsem hajlandó azt átrakatni. Hogyan tovább? — kérdezi olva­sónk. Ön, kedves olvasónk, szigorúan jogilag néz­ve a kérdést, a nemzeti bizottsághoz fordulhat birtokháborítás miatt, s onnan a bíróság elé kerül az ügy a „vesztes" kérelmére. Ön ugyan minden valószínűség szerint meg fogja nyerni a pert. de hozzá megszerzi magának a rossz szomszédság kétes örömeit. Azt ajánlom in­kább, próbáljanak megegyezni. Adja el a szomszédjának azt a 20 méterszer 20 centis, azaz 4 négyzetméteres földet! Még nagy írás, telekkönyvezés sem kell feltétlenül hozzá, ha megbíznak egymásban. Megjegyzendő, hogy ez a megoldás csak az ilyen, nagyságrendileg jelentéktelen szomszédvitáknál alkalmazható. Egyébként az ingatlanügyleteknél írásbeli szer­ződés, ennek illetékeztetése. valamint a válto­zás ingatlannyilvántartási bejegyzése szüksé­ges. Dr. DOBOSNÉ SZIGL ILONA A gyermekek helyes testtartásá­nak kialakításában az iskola nélkülözhetetlen segítője a szülői ház. Amikor ezt mondjuk gyerme­künknek: „Egyenesen állj! Ne haj­lítsd a hátad!", a helyes testtartás szokásait gyakoroljuk. Tudnunk kell, hogy a helytelen testtartás követ­kezményeként pl. hátgerincferdülés is kialakulhat, ennek megelőzése va­lamennyi felnőtt gondoskodását igényli. Ha gyermekünk írásbeli házi fela­datát végzi, ügyeljünk arra, hogy ne üljön gömyedten. Az asztal és a szék magassága feleljen meg a gyermek termetének; a lábai ne lógjanak a 7—10 éves korban pedig tiz percig írhatnak. Ezért helytelenek az ilyen rendreutasítások: „Addig fel nem állsz, míg a leckét szépen le nem ír­tad!; Ha csúnyán írsz. estig is az asz­talnál fogsz ülni!" Ha gyermekünkön a fáradtság jelei mutatkoznak (indo­kolatlanul többször is a fejét vakarja, izeg-mozog), és még nem végzett a feladat leírásával, tornázzon, mo­zogjon egy kicsit. Pl. ilyen gyakorla­tokat végezhetünk vele: — Járás közben a karok mozgatá­sával mutathatjuk a madarak röptét, s közben utánozzuk a megszemélyesített madár hang­ját. ben is óvjuk levegőben, teljes talpfelülettel érje el a padlót vagy a lábtartót. A mell ne érintse az asztalt, ez nagyon megnehezíti a légzést. A két váll egy magasságban legyen. A fejét csak kicsit hajtsa a füzet fölé úgy, hogy a szem és a füzet közötti távolság kö­rülbelül 30 centiméter legyen. Ha gyermekünk, a gyakori figyelmezte­tés ellenére is mélyen elörehajlik, ez a rövidlátás jele lehet, s ajánlatos szakorvossal megvizsgáltatni. A fü­zetet úgy helyezzük el az asztalon, hogy a jobb alsó sarka körülbelül 4 centiméterrel feljebb legyen, mint a bal sarka. írás közben a gyermeknek az egész ülésfelületen kell ülnie. Gyakori hiba, hogy a szék szélén ül, az egyik lábát a székre helyezi, és ráül, vagy írás közben a szék két hát­só lába a levegőben van. Ezekre a rossz szokásokra gyermekünket mindaddig figyelmeztetnünk kell, míg azokat el nem hagyja. Fontos a megfelelő fény is. Ha jó a megvilágítás (természetes vagy mesterséges fény), csökken a szer­vezet kimerülésének veszélye; gyen­ge megvilágítás esetén viszont a szem erőltetésének következtében gyorsabban mutatkoznak a fáradt­ság jelei. A kéz fáradtságát idézheti elő a toll görcsös fogása. A tollszárat la­zán kell tartani, a mutatóujj a toll­hegy fölött 2 centiméterre legyen. A kisiskolás nem tudja jól megfogni a túlzottan vékony vagy vastag íróesz­közt. Fontos, hogy legyen az íráshoz megfelelő minőségű töltőtolla. A hosszú ideig tartó ülés, amely annyira természetellenes a fejlődés­ben levő gyermek számára, fokozza a kimerültség érzését. Ilyenkor gyer­mekünk nem rosszaságból izgő­­mozgó, hanem azért, mert fáradt. Egyhuzamban 6—7 éves korban öt. testi épségét — Halat fogunk, húzzuk a hálót a vízből. — A padlón görgetjük tenyérrel a ceruzát. — Forgatjuk a kulcsot az ajtóban. — Laza ujjakkal játszunk a zongo­rán. — Becsukjuk a markot, kinyitjuk a markot, és az ujjakat kifeszítjük. — Kézfejjel keverjük a kását. — Mutatjuk, hogyan poroljuk a sző­nyeget, hogyan görgetjük a sző­nyeget, majd három ujjal papir­­szeletkéket szedünk fel a sző­nyegről ... Egészségkárosodást idézhet elő az is, ha balkezes gyermekünket át­szoktatjuk a jobb kéz használatára. A jobbkezesség és a balkezesség oka az agyban van, ezért az igazi balkezességet sem szoktatással, sem gyakorlással megváltoztatni nem lehet. Még tréfából sem szabad a balkezes gyermeket emiatt csúfol­ni. Hisz az egyik embernek a jobb keze erősebb és ügyesebb, a másik embernek a bal keze; de mind a két kéz sohasem egyformán ügyes és erős. Ajánlatos azonban a gyengébb kezet edzeni, hogy erősödjön. Pl. a gyengébb kezünkkel építsünk várat a játékdobozból stb. Ha gyermekün­ket mégis átszoktatjuk a jobb kézre, különféle érzelmi zavarok léphetnek fel: erőszakos, támadó magatartás, félelem az esetleges sikertelenség­től stb. A balkezesség az iskolában 'sem hátrány, csupán azt a sajátos gondoskodást igényli, hogy a balke­zestanulónak a padtársa bal oldalán kell ülnie. Az iskolának és a szülőnek egy célra irányul a gyermek nevelése: egészséges felnőtté nevelni öt. E szándék érdekében kell buzgólkodni és összefogni. MÉSZÁROS ERZSÉBET nő 11

Next

/
Thumbnails
Contents